Kempelen, a mesehős
2005.02.10

Pozsonyban még ma is látható az a Kempelen Farkas által épített ház, melynek emeletén a 18. század e jeles polihisztora, tudósa legendák övezte sakkozógépét megszerkesztette, s az óvárosban szintén könnyű rátalálni arra az épületre, ahol 1734. január 23-án ő született. Vagyis az elmúlt esztendőben volt ennek éppen kétszázhetven esztendeje, de ugyanerre az esztendőre: március 26-ára esett halálának bicentenáriuma is. E jeles alkalmakhoz viszonyítva kis késéssel jelentette meg – immár hatodik kiadásban – a Móra Kiadó Szalatnai Rezső Kempelen, a varázsló című regényét, mellyel viszont írója születésének századik évfordulójára emlékezett.
 

A felvidéki származású, 1904. október 23-án született Szalatnai életének első részéhez ugyancsak Pozsony ad hátteret: a Trianon után Csehszlovákiában felnőtt új, fiatal magyar értelmiség hangadója; versek, kritikák, eszméltető tanulmányok szerzője; tudományszervező munkába fog; tanárként nemzedékeket nevel; a második világháború idején jelentős antifasiszta publicisztikai tevékenységet fejt ki, a háborút követően pedig a csehszlovákiai magyarság felszámolását célzó intézkedésekkel szembeni ellenállást szervezi. 1948-ban Budapestre települ, ahol főleg forrásértékű irodalom-, művelődés- és kapcsolattörténeti munkáival kelt figyelmet. Életének, életművének nem egy elemére lehet építeni tehát ma is, a legszélesebb nyilvánosságot azonban láthatóan a Kempelenről szóló ifjúsági műve biztosítja neki.

Regényhősében nyilvánvalóan megtalálta azt a médiumot, akin keresztül hangot adhatott (lokál)patriotizmusának, akinek példáját a maga hagyomány- és értékrendjének, romantikus nemzet- és művelődéseszményének, sokoldalú műveltségigényének kifejtésére alkalmasnak találta. Be kell vallanunk azonban, hogy írásműve nemzetféltő és nemzeti hagyományt feltáró jó szándéka alól kilóg többé-kevésbé érthető és értelmezhető tendenciózusságának lólába. Beszédmódja világos, híján van minden stiláris bűvészkedésnek – igaz, líraisága ma már kissé avíttas –, a szöveg szorgalmasan olvastatja magát, de minden fekete és fehér benne, hiányoznak belőle az igazi konfliktusok; ha fel is sejlene egy-egy, azt a mondatalakítás és cselekményvezetés ügyes huszárvágásaival a szerző azonmód ki is kerüli. Főhőse keze nyomán arannyá válik minden – ami viszont talán nem is annyira Kempelen varázstudományára utal, mint az őt életre keltő szerzőére. A császárnőjéhez, királynőjéhez mindenben hű kamarai, majd kancelláriai főhivatalnok fejlett hungarustudata itt a majdani reformkori ifjakét is túllobogó nemzeti hevületként jelenik meg például; afféle elő-Széchenyi ő, akihez mérten a „legnagyobb magyar” is csak afféle szürke eminenciás, egyszerű Kempelen-tanítvány lesz majd. Vagyis: polihisztorunk mindenben a legszebb, a legjobb, a legnagyobb. S bár Kempelen valóban korának kiemelkedő elméje, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a magyarországi közigazgatás, tudomány, technika és művelődés történetében, Szalatnai művében tényleg varázslóvá: igazi mesehőssé válik. De magával a művel is kevesebb a gondunk, ha azt nem életrajzként, s főleg nem regényként, hanem meseként aposztrofáljuk, olvassuk. Mert Szalatnai műteremtő és műszervező logikája mindenben a mese és a meseszövés logikája. Írónk a regény születésének idejében (1956!) teljesen indokolhatóan egy nemzeti mitológia, nemzeti önlátás részévé igyekezett tenni Kempelen Farkast. Ami kiemelendő vállalás volt a részéről, hiszen – a néprajztudós Hoppál Mihállyal szólva – „a mitológia abban segít, hogy legyenek olyan mesék, történetek, melyek lehet, hogy nem igazak, de nem is az a lényegük, hanem hogy szépek legyenek, identitást adjanak”.

A Kempelen, a varázslóban végső soron nem a drámát, nem a kérdéses kort kell keresnünk, hanem átadnunk vele magunkat a mesének, mely észrevétlenül s becsülendően naiv hittel olyan értékeket villant meg előttünk, melyek mai – globalizálódó, elszíntelenedő, elsekélyesedő – világunkban már egyre ritkábbak.

Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló
Móra Ferenc Könyvkiadó, 288 oldal, 1490 Ft

Tóth László

Móra Kiadó

©1997-2020 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu