A hiányzó nemzedék
2007.05.23


Tizenhat évvel elsõ megjelenése és a nagy nemzetközi siker után itthon is kiadásra került Douglas Coupland egykori bestsellerre, megkésve bár, de talán nem teljesen értelmetlenül. Jellegzetesen magyaros megoldás; mint egy fusi építkezés, ahol a ház alól valahogy kimaradt az alap, és a brigád, hogy jóvátegye a hibát, gyorsan ás egyet a ház mellé – itt van, kez’ csókolom, végül összehoztuk ezt is. Az X generáció, ez a mai szemmel már jócskán didaktikusnak, elcsépeltnek tûnõ társadalomkritikai regény ugyanis (irodalmi értékétõl függetlenül) alapmûnek számít – mert legalább olyan elemi erõvel hatott a kilencvenes évek amerikai kulturális életére, mint Bret Easton Ellis hírhedt Amerikai pszichója. Nélküle számtalan regény és kultuszfilm, így az Arizonai álmodozók, A harcosok klubja vagy az Amerikai szépség sem születhetett volna meg, vagy ha igen, akkor egészen biztosan más formában; ráadásul a cím, függetlenedve a kötettõl, érvényes szociológiai és közgazdasági fogalommá vált, ma is használják egy jól behatárolható társadalmi csoport, a huszonöt és negyven év közötti, középosztálybeli fiatal felnõttek terminusaként.

 

Az X generáció sikere valószínûleg újszerûsé-gében rejlett, abban a megnyugtatóan közhelyes igazságban, hogy valamikor minden evidencia forradalmi ötletnek számított – más vonzerõt legalábbis nehéz elképzelni a végtelenül egyszerûen megírt, mondhatni „felhasználóbarát” könyv esetében. A regény statikus, alaphelyzete és üzenete az utolsó pillanatig változatlan marad: a fogyasztói társadalom rossz, az amerikai álomnak befellegzett, s a kilépés az egyetlen valóban tiszta megoldás; kint élni – legyen az bárhol is – távol a tömegtõl, az elvárások gúzsba kötõ rendszerétõl.

„A periférián éljük kicsiny életünket; ide szorultunk, és úgy döntöttünk, hogy egy csomó mindenben nem akarunk részt venni. Csendet akartunk és megkaptuk a csendet. Hegekkel és ragyákkal borítva jöttünk ide, és olyan görcsben volt a vastagbelünk, hogy azt hittük, soha többé nem lesz rendes bélmozgásunk. (…) Kényszeresen éltünk, összetévesztve a vásárlást a kreativitással, dilibogyókat szedtünk és azt hittük, szombat estére elég annyi, hogy kikölcsönzünk egy filmet. Most, hogy itt élünk a sivatagban, miden sokkal, sokkal jobb” –, foglalja össze röviden a regény történetét Andy, az X-generáció narrátora. Ha valaki eddig (pontosabban a huszonnegyedik oldalig) eljut Douglas Coupland regényében, már majdnem mindent tud, s ha „juppi-módra”, profit-centrikusan olvas, akár le is teheti a könyvet – sok minden ugyanis ezután sem fog változni, legfeljebb csak a részletek sokasodnak meg.

Coupland három hõse, Andy, Dag és Claire a shoppingolástól, juppi fõnököktõl és az értelmetlen, lélekölõ munkától megcsömörlötten egy sivatag peremére költözik, hogy együtt változtassa „valamire való mesévé” életét. Otthonuk Palm Spring, a dúsgazdag öregek, „Zsazsa-utánzatok” és egykori üzleti kiskirályok völgye, hazájuk viszont a fantázia napról napra megújuló birodalma lesz. Mesét mondanak, s ezzel tulajdonképpen az öngyógyítás rítusát teljesítik be naponta, félvad kutyák és pár üveg whisky társaságában, és jóformán ez az egyetlen dolog életükben, amire képesek még irónia nélkül, szeretettel gondolni. Texlahomáról, a misztikus aszteroidáról vagy a kolibriszemû fiúról szóló magánytörténeteik így lesznek közös valósággá, amihez csak hozzátenni lehet, elvenni belõle nem – az összetartozás számukra is új élmény, ami a „Me-ism” vagyis az Én-izmus milliárdnyi valóságszilánkot összezáró világában teljesen ismeretlennek számított. Játékuk védekezés és neoprimitív egyéni mítoszteremtés, egy mítoszok nélküli világban – ennyi azonban kevés a valódi változáshoz: hiszen a mese az életet, a véd- és dacszövetség a kirekesztett külvilágot csak ideig-óráig helyettesítheti. A trió (és az X-generáció) csendes tragédiája a szkepszis tehetetlenségébõl ered, abból hogy a tagadás elválaszthatatlanul kapcsolódik a megtagadotthoz, de túl sosem mutat rajta. Bár gyûlölik, Coupland szereplõi mindenesetül az amerikai álom bûvköréhez tartoznak: egy információktól terhes kor gyermekei, mégsincs valós történelemtudatuk – jóformán csak a közelmúltra képesek reflektálni, de azt is csak részleteiben, tárgyi emlékek formájában idézik fel, az általánosabb összefüggésekkel már nem foglalkoznak. Gondolkodásmódjuk teljes mértékben Amerika-specifikus – ahogyan stílusuk is; nincs talán még egy olyan kultúra az amerikain kívül, ahol az Isten így szólítaná meg képzeletben a halandót: De hé… A szereplõk nyelvhasználata erõsen redukált, jellemzõ, hogy egy-egy fix, könnyen leírható képet is csak márka-jelzések tömegével társítva tudnak bemutatni: „Az ágy pedig, amelyiken Buck elaludhatott, egészen kicsi volt, egy gyerekágy, rózsaszínû, fodros Fortrel-takarókkal, amelyeknek olyan szaguk volt, mintha éveken át álltak volna Goodwill boltokban.”. Mindez egy magyar olvasó számára nem sokat jelent. Más világ, más takarók, idegenek még a szagok is; a távolság végig fennmarad, pedig egyértelmû lenne a nosztalgia, az aranykorhoz való visszatérés hiábavaló vágya – mintha marslakók mesélnének a régi szép idõkrõl.

Coupland a hármas történetével párhuzamosan egy kis X-generációs szótárt vezet, olyan nyilvánvalóan kreált szócikkekkel, mint Bumm-irigység, Zenei szõrszálhasogatás és Armanizmus. Ezek néha magyarázzák a regény eseményeit, máskor viszont autonóm egységként, pop-artos szlogenként érvényesülnek, így például a Nyomd le az I. Q.-d! felirat vagy az Irodistanõ sematikus ikonja – nagy ritkán viccesek is, de nem sokat tesznek hozzá az olvasás (egyébként sem frenetikus) élményéhez. Ront az összhatáson a könyv jelentéktelen fáradt-rózsaszín borítója és belsõ tervezése – a papír minõsége silány, a szövegben pedig, funkciótlanul és zavaróan, enter-jelek találhatóak, ami még iskolai dolgozatban is zavaró hibának számítana, nemhogy egy alapmû esetében. De lehet, így van rendjén, ez a forma illik egy passzív, távolságtartó nemzedékhez.

Majd’ húsz év elteltével az X-generáció feltûnik Magyarországon is – talán, hogy egy rózsaszín villanás kíséretében végül kivonuljon az irodalomból.

Coupland: X generáció
Ford.: M. Nagy Miklós
Európa Könyvkiadó
340 oldal, 1800 Ft

 
 
 

Koncz Tamás

Európa Könyvkiadó

©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu