buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com
2017. augusztus 20, vasárnap
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Átadták a Prima Primissima Díjakat


2012.12.10

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői vehették át a 10. alkalommal odaítélt Prima Primissima Díjakat, valamint a Jubileumi Prima Primissima Díjakat péntek este a Művészetek Palotájában. A magyar irodalom kategóriában Krasznahorkai László írónak; sport kategóriában Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőnek; a magyar népművészet és közművelődés kategóriában pedig a Bihari János Táncegyüttesnek ítélték oda a díjat. A képzőművészet kategória nyertese Sajdik Ferenc karikaturista; a zeneművészet kategóriáé pedig Miklósa Erika operaénekes lett.

A Prima Primissima Díjat építészet és építőművészet kategóriában Török Péter tájépítész; a tudomány kategóriában Palkovits Miklós akadémikus, agykutató vehette át. Oktatás és köznevelés kategóriában Grétsy László nyelvészt; sajtó kategóriában Riskó Gézát, a közmédia sportműsorainak főszerkesztőjét; míg a színház- és filmművészet kategóriában Kósa Ferenc filmrendezőt díjazták. Közönségdíjat vehetett át Bodrogi Gyula, a nemzet színésze.

„Mindig nagyra becsültem azokat az embereket, akik magánvagyonukból támogatják a kultúrát, a tudományt, a sportot vagy azok képviselőit. Ezen emberek közé sorolom Demján Sándor urat, aki tíz évvel ezelőtt megalapította a Prima Primissima Díjakat” – méltatta az elismerést létrehozó nagyvállalkozót a díjátadón Törőcsik Mari, a nemzet színésze, aki öt évvel ezelőtt kapott Jubileumi Prima Primissima Díjat.

D. Tóth Kriszta, a közmédia műsorvezetője, a gála egyik háziasszonya köszöntötte Áder János köztársasági elnököt, Lévai Anikót, Orbán Viktor miniszterelnök feleségét, Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét, a megjelent államtitkárokat, nagyköveteket és a parlamenti pártok jelen lévő képviselőit.

Krizsó Szilvia, az est másik háziasszonya emlékeztetett arra, hogy idén a díj tizedik évfordulóját is ünneplik, ennek alkalmából jubileumi díjakat is átadnak.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy 2003 óta több ezer jelölt közül mintegy 300 primát, közülük 100 primissimát, valamint 10 közönségdíjast választottak meg. A megyei Prima Díjak a lokálpatrióták elismerését testesítik meg, míg a Junior Prima Díjakkal a 30 év alatti tehetségeket ismerik el – tette hozzá. Az üzletember emlékeztetett arra, hogy 2013-tól korlátlan időre az OTP Bank vállalja át a díj fenntartását Demján Sándortól, aki a közönségdíj finanszírozását veszi át Csányi Sándortól.

Mikor egy ország gazdasági nehézségekkel küzd, azt az alkotók sínylik meg – hívta fel a figyelmet Csányi Sándor. Mint hozzáfűzte, „a gazdasági válság és az ahhoz kapcsolódó kormányintézkedések rendkívüli mértékben érintették a bankszektort, így az OTP-t is”, ennek ellenére a pénzintézet növelte a kulturális, szociális és sporttámogatásait.

„Büszkén és boldogan adom át Csányi Sándornak a Prima Primissimát” – jegyezte meg Demján Sándor, aki úgy vélte, a Prima Primissima Díj ötlete számít élete egyik legjelentősebb sikerének. Mint emlékeztetett, Csányi Sándor a díj kuratóriumának elnökeként sok ütközetet megvívott a tanácsadó testülettel, ahol a primák választása folyt. „Nincs jobb- és baloldali művész, tudós vagy sportoló, és Sándor ennek végig érvényt tudott szerezni” – emelte ki. Demján Sándor elárulta: több jelentkező is volt, de Csányi Sándor és az OTP érdemlik meg, hogy továbbvigyék a díjat.

Noha az alapító a díjazottak kiválasztásában soha nem vett részt, a tizedik évforduló alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjasokat választott az eddigi primák közül: az elismerést Bálint András és Jordán Tamás színművészek, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész és Zoboki Gábor építész, a Művészetek Palotája tervezője kapták meg, míg Jancsó Miklós filmrendező helyett kórházi kezelése miatt felesége vette át a díjat.

A díjazottak:

Krasznahorkai László 1954-ben született, első műve, a Sátántangó 1985-ben jelent meg. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, a regényeiből készült filmek is bejárták a világot. Egyike a külföldön legelismertebb magyar íróknak. Munkásságát Németországban a Brücke Berlin díjjal ismerték el. Az Amerikai Egyesült Államokban is óriási sikerrel szerepel, itthon számos egyéb elismerés mellett Kossuth-díjjal tüntették ki.

Kulcsár Győző párbajtőröző 1940-ben született. Minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrvívója, négyszeres olimpiai bajnok. A vívó világbajnokságokon 9 érmet – köztük 3 aranyérmet – nyert. 1980 és 1981 között a Magyar Vívószövetség főtitkára, 1981 és 1986, valamint 2005 és 2012 között a válogatott szövetségi kapitánya volt. Olaszországban a Pro Vercelli és az olasz válogatott vívóedzője volt. Nagy Tímea, Kulcsár Krisztián, Boczkó Gábor mestere, a nemzet sportolója, a MOB Olimpiai Érdemérem és a NOB Érdemrend birtokosa.

Sajdik Ferenc karikaturista 1930-ban született. A rádióújságnál kezdte pályafutását, majd 25 éven át a Ludas Matyi karikaturistája volt. Számos könyvillusztrációja jelent meg, többek között Arany János és Petőfi Sándor vidám költeményeihez készített rajzokat. Rajzfilmes munkái – köztük a Pom-Pom meséi, a Nagy Ho-Ho-Horgász vagy a Gombóc Artúr – hatalmas sikert arattak. Az utóbbi években kezdett táblaképeket festeni, amelyekből állandó kiállítás látható Vácon. Munkácsy-díjas, érdemes művész, Budapest díszpolgára.

Miklósa Erika 1970-ben született, 19 évesen minden idők legfiatalabbjaként lett a Magyar Állami Operaház magánénekese. Nemzetközi karrierje 20 éve az Éj királynője szerepével kezdődött, azóta fellépett a világ legnagyobb operaházaiban a milánói Scalától a londoni Covent Gardenig, a Berlini Staatsopertől a New York-i Metropolitanig. Énekelt Placido Domingóval, Jose Carrerasszal. Számos sporttal és tudatos életmóddal foglalkozó civil szervezet vezetője, aktivistája. Az önkéntességi nagyköveti cím birtokosa, nemzetközi Fair Play-díjas és Kossuth-díjas művész.

Török Péter tájépítész 1958-ban született, pályáját a VÁTI műemléki irodájában kezdte, 1997 óta önálló tervezőirodáját vezeti. 1987 óta oktat a műegyetemen. Utcák, terek, történeti városrészek és parkok tervezésével, szobrok környezetalakításával foglalkozik. Főbb munkái közé tartozik a Nemzeti Színház parkja, a sárospataki várkert, Szeged belvárosa, a csákvári Esterházy- és a hajósi érseki kastély kertjeinek újjáélesztése, a budapesti Szent István-bazilika környezete, a Holocaust Múzeum kertje. Dolgozott Pannonhalmán, Gödöllőn. Munkásságát Europa Nostra és Ybl Miklós-díjjal is elismerték.

Palkovits Miklós agykutató 1933-ban született, 1958 óta a Semmelweis Egyetem tudományos kutatója, 1980-tól kutató professzor, 1992-től vezeti a Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Kutatócsoportját és a Humán Agyminta Bankot. Számos agypályát írt le, munkatársaival megalapozta a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát. Agyi mikrodisszekciós technikát vezetett be, amelyet róla neveztek el. Jelenleg Magyarország legtöbbet idézett kutatója, tanítványai közül tizenketten lettek professzorok. Széchenyi-díjas, 1978-ban és 1997-ben Nobel-díjra is jelölték.

Grétsy László nyelvész 1932-ben született. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője, valamint az ELTE TFK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője volt. Nevét főleg számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tévéműsora – köztük a Vágó Istvánnal közös sorozat, az Álljunk meg egy szóra! – tette országosan ismertté. Munkásságát Magyar Örökség-díjjal is elismerték.

Riskó Géza televíziós sportfőszerkesztő 1949-ben született. Válogatott úszó, első osztályú vízilabdázó volt. Az 1976-os és 1992-es olimpiákról tudósított. A Csongrád Megyei Hírlap, a Pesti Műsor, az Esti Hírlap, a Népszava rovatvezetője, az általa alapított Pesti Hírlap, Színes Mai Lap és Napi Ász főszerkesztője, a Képes Sport, a Mai Nap lapigazgatója, a Szubjektív objektív, a Mai sport műsorvezetője volt. Korábban a Duna Televízió, ma az MTVA sportfőszerkesztője. Néhány könyve: Edda Művek Miskolc, Pege, Mai Visszhang. Nevéhez fűződik Az utolsó kettő… Grosics, Buzánszky című film. Kétszeres MOB Nívódíjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.

Kósa Ferenc filmrendező 1937-ben született. A tízezer nap című diplomafilmje 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját, azóta számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Filmjeit több mint 50 országban vetítették. Kiemelkedő művei: Ítélet, Nincs idő, Öngyilkosság, Hószakadás, A mérkőzés, Küldetés, Az utolsó szó jogán, Guernica, A másik ember… Legközelebbi alkotótársa Csoóri Sándor, Sára Sándor, Nagy László, valamint Bessenyei Ferenc, Kozák András, Haumann Péter és Szilágyi Tibor. Kósa Ferenc a Magyar Mozgókép Mestere, Kossuth- és Balázs Béla-díjas érdemes művész.

(MTI)

 

 
Fórum

Ehhez a hírhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2017 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu