buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2020. február 17, hétfo
Donát napja





















Évfordulók:
1673: Molière (er. Jean-Baptiste Poquelin) halála
1856: Christian Johann Heinrich Heine halála
1970: Shmuel Yosef Agnon (er. Halevi Czaczkes) halála (Jeruzsálem)
1998: Wass Albert halála (Astor)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A magyar irodalom helyzete


2003.12.15

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az Írók Szakszervezetének Közgyűlése novemberben A magyar irodalom helyzete az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén címmel kritikus hangú levélben összegezte a helyzetképet. A Közgyűlés megállapította, hogy a rendszerváltozás évei „nem hozták meg a várt javulást a magyar szépirodalom és intézményei (folyóirat- és könyvkiadók, irodalmi szervezetek) helyzetében, valamint az írók anyagi és társadalmi megbecsülése tekintetében”, ezért „elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban, és nemegy felvételre készülő országban már működő irodalom-támogatási modellekhez hasonló, azokkal összehangolható, átgondolt támogatási és ajánló rendszer jöjjön létre Magyarországon is”.

Az Európai Unióban is egy-egy nemzeti közösség a kultúrája révén mutatkozhat be leggyorsabban és legsikeresebben: ez minden ország legfontosabb valutája. A szépirodalom ugyanakkor nemcsak egy a kulturális értékek sorában, hanem alapanyaga – az anyanyelv – révén a legfőbb összetartó erőt jeleníti meg minden nemzeti közösség életében.

A magyar kormányzatnak és az alkotó értelmiségnek ezért is egyik legfontosabb kötelessége, hogy irodalmi értékeink megőrzésének, a kortárs irodalom fejlődésének és széleskörű megismertetésének korszerű anyagi és szervezeti feltételeit biztosítsa. Ez azonban csak átgondolt, hosszútávra tervezett építkezés révén valósulhat meg. A rendszerváltozás eltelt tizenhárom éve nem hozta meg a várt javulást a magyar szépirodalom és intézményei (folyóirat- és könyvkiadók, irodalmi szervezetek) helyzetében, valamint az írók anyagi és társadalmi megbecsülése tekintetében. Noha létrejöttek a támogatás új szervezetei (Magyar Könyv Alapítvány, a kulturális járulékbevételből az NKA Szépirodalmi Kollégiuma), ezek anyagi ereje – más művészeti ágak támogatottságához viszonyítva is – csekély, a feladathoz képest elégtelen.

– Az alkotói folyamat segítésére és az irodalmi élet intézményeinek fenntartására felhasználható állami támogatás éves szinten nem haladja meg a félmilliárd forintot, noha a költségvetés könyvkiadásból és könyvkereskedelemből származó forgalmi adó (ÁFA) bevétele milliárdokra megy.

– Ismeretes, hogy az írói kézirat még nem végeredmény, minősége is sokféle lehet: ezért az irodalmi értékek létrejöttéhez és társadalmi tudatosulásához igényes folyóirat- és könyvkiadásra, figyelmes szakmai nyilvánosságra és érdeklődő, fizetőképes olvasóközönségre van szükség.

– Az írói jövedelmek legfőbb forrásai általában a napilap- és folyóiratközlések, és a könyvkiadás, a filmgyártás, a rádió- és tévécsatornák kínálta publikálási lehetőségek. Megállapíthatjuk, hogy mindezek a publikációs orgánumok – a piac-gazdaság kiépülése és a politikai rendszerváltozás során – alapos átalakuláson mentek át. Ennek következtében a napilapokból pl. csaknem teljesen kiszorult a szépirodalom. A szépirodalmi folyóiratok és könyvkiadók újonnan létrejött rendszere folyamatos tőkehiányban szenved, nem tud versenyezni a könyv- és lapkiadás piaci szereplőivel, reklámköltségre, nemegyszer a honoráriumok kifizetésére sincs elegendő bevétele. A közszolgálati televízió-csatornák hosszú évek óta alig készítenek új magyar tévéjátékokat, irodalmi műsorokat, az irodalmi értékek ajánlásában nem vállalnak meghatározó szerepet stb. Az átlagos írói jövedelmek mindennek következtében a magyar értelmiség legtöbb szakmai közösségének jövedelmi viszonyaitól messze elmaradnak.

Az irodalmi szervezetek (a Magyar Írószövetség, a MAOE Irodalmi Tagozata, a Magyar P.E.N. Klub, a Szépírók Társasága, a Magyar Írók Egyesülete, a FISZ, a JAK, az Írók Szakszervezete stb.) évről évre filléres gondokkal, fennmaradásukért küzdenek. Szűkös anyagi lehetőségeik korlátozzák az európai integráció folyamatában, a nemzetközi kapcsolatépítésben való részvételüket is, de ezért nem tudnak offenzív szerepet játszani az írók szociális helyzetének javításában, az alkotó munka segítésében sem.

– A szépirodalmi kultúra fenntartását és fejlesztését – az Európai Unió többi, kisebb és közepes lélekszámú országához hasonlóan – Magyarországon is csak egy átgondolt és arányos írói ösztöndíjrendszerrel, az irodalmi műhelyek, szervezetek működési feltételeinek biztosításával, továbbá a közszolgálati média szépirodalom-barát műsorpolitikájával, a filmművészet és a szépirodalom hagyományos együttműködésének ösztönzésével és az új magyar irodalmi alkotások széleskörű és rendszeres könyvtári beszerzésével lehet megoldani. (Jelenleg a magyar köz- és iskolakönyvtárak sem anyagilag, sem szakmai ösztönzők által nincsenek felkészítve erre a feladatra: beszerzéseikben sem a választék, sem a példányszámok tekintetében nem jelentkezik kellő módon a kortárs szép-irodalmi könyvkiadás kínálata.)

– Nagyon fontos volna – a kis és közepes Európai Unió-beli és számos felvételre váró ország gyakorlatához hasonlóan – jelentős anyagi források biztosítása a magyar irodalom értékeinek külföldi megismertetésére. Az evvel foglalkozó alapítvány (Magyar Könyv Alapítvány – Műfordítás támogatási iroda) éves költségvetése az elmúlt időszakban átlagosan évi 20-40 millió forint volt, amely messze elmarad a hasonló külföldi (pl. az észt) intézmények ráfordításaitól.

Mindezek fényében elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban, és nemegy felvételre készülő országban már működő irodalom-támogatási modellekhez hasonló, azokkal összehangolható, átgondolt támogatási és ajánló rendszer jöjjön létre Magyarországon is. Enélkül a magyar szépirodalom bizonyosan hátrányos helyzetbe kerül a kulturális értékek nemzetközi „piacán”, nem tud megfelelni az iránta megnyilvánuló érdeklődésnek, és alkotóinak további elszegényedése megállíthatatlanná válik.

Budapest, 2003 novemberében

az Írók Szakszervezetének Közgyűlése

 

 
Fórum


Legelső hozzászólások a hírhez:
UKP

#1

2003.12.15 12:55

A magyar irodalom helyzete az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén - a helyzet (írók, kiadók, lapok helyzete, a magyar irodalom nyilvánossága) nyilvánvalóan lesújtó. A kérdés az, hogy annyi eredménytelen próbálkozás után maradt-e ereje a magyar irodalmi intézmények képviselőinek újra megszólalni, állást foglalni ez ügyben. Ha igen, tessék!
[VÁLASZ]
Dudó

#2

2004.01.04 22:11

Tisztelt Hölgyeim és Uraim !
Én csak egy olvasó vagyok és ráhatásom a magyar irodalom finanszirozására csak a megvásárolt könyvek árával van.
Ennek ellenére vettem magamnak a bátorságot , hogy leirjam a véleményemet.
"Tessenek irodalmat csinálni" és akkor lessz elég olvasojuk és vásárlójuk is.
A kormányzat legjobb tudomásom szerint igyekszika rendelkezésére álló lehetőségekkel támogatni a különbözö -egymást mélységesen utálló és gyülölő - irodalmi szervezeteket
Sokkal jobb lenne ha a tisztelt irodalmárok a jó magyar szokástól eltérően nem egymás lejáratásával és irigykedésével , hanem művek létrehozásával foglalkoznának.
Meddig kell még eltűrni különbözö határon inneni és túli urak poöcskondiázását akkor amikor a világ elismeri a magyar irokat
lásd Konrád, Eszterházy.Kertész stb.
A történelem mindig bebizonyitotta , hogy akiket mi itthonról elüldöztünk azok más országokban magyarnak vallva magukat sikert sikerre halmoztak,tudósok,feltalálók művészek stb.
Nem itt van a hiba ?
Uraim! Nem kunyerálni, hanem dolgozni és műveket létrehozni kell.
[VÁLASZ]
Keisla

#3

2004.03.16 09:27

Tisztelt Hölgyeim, Uraim!

Tessenének némely emberek irodalmat csinálni! De kinek? Minek? Kicsoda dönti el, és hol, hogy mi az irodalom, és mi nem az?
Négy esztendeje keresek kiadót. Négy esztendeje nem tudom, hogy irodalmat csinálok-e, vagy csak bohóckodom a magam mulattatására. Négy esztendeje csodálkozom azon, hogy ha a kiadóknak azt írom: Turul sorozat, A Turul gyermekei főcím alatt magyar történelmi regények, de könyvem még nem jelent meg, a nevem ismeretlen, noha Kósa L.A. talán nem is annyira, de nem rám gondolnak, ha látják, hanem arra a TV-s rádiós egyéniségre, na tehát ennyit írok egy kiadónak, és VÁLASZRA SEM MÉLTATNAK! Mi az irodalom?
Mi a szépirodalom?
Ki tudja a választ?
Mi az, ami a kiadók szerint érdekli az embereket?
Mert ha valóban csak arra a mocsokra van manapság igény, ami a tévéből árad, azt nem könnyű művészi szinten megírni.
Ha másra is van igény, ki tudja, mi az?
Senki sem lehet próféta a maga hazájában, még a maga történelmével, a maga kultúrájával, a maga nyelvével sem! Persze, hogy csak külföldön hajlandóak felfigyelni a magyarra. A magyar szeme nyugatra fordult, és ott is maradt. Csak az lehet jó, ami abból az irányból érkezik. Nem baj, ha mocsok, ha szenny, de nyugati.
S ez nem csak az olvasókra, a kiadókra méginkább igaz. Nem számít már az érték, a művészet a szépség. Nem számít semmi, csak a pénz, a haszon.
Hát! Így nem lehet irodalmat csinálni!
Sajnos!
[VÁLASZ]


  . . .

Az összes hozzászólás
megtekintése

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2020 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu