Account Suspended
Account Suspended
This Account has been suspended.
Contact your hosting provider for more information.
2019. szeptember 15, vasárnap
Enikő és Melitta napja





















Évfordulók:
1789: James Fenimore Cooper születése (Burlington)
1857: Timothy Alderearned szabadalmaztatta a betűszedőgépet
1926: Rudolf Christoph Eucken halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













Fórum: Könyvszakmai hozzászólások: könyvajánlás 



A teljes téma nyomtatása...Küldje el e-mailen...


[ Listázás időrendben, legelsővel kezdve ]

CruciFix

#11

2013.07.04  12:28

Harrison: Helyet! Helyet!
Metropolis Media Group
Az alternatív valóságokkal és történelemmel is foglalkozó szerző most nem a Rozsdamentes Acélpatkány-ból ismert humorával köt le bennünket, az általa felvázolt jövőkép, ami a hatvanas évek Amerikájában született), sokkoló, dermesztő és belénk fagy a vér.
„Most megmondom a jövődet!”
mondta a Megyei Pszichiátriai Intézet dohányzójában egy reggel János, aki a telet rendszeresen benn szokta tölteni.
Őt eredetileg prostituáltak jelentették fel: fajtalanságért.
János kocsijával az út mentén korzózott és könnyen öltözött, léha lányoknak tett meglepő ajánlatot: "Most pedig csináljuk úgy, ahogy eddig még soha", s az érdeklődő kérdésre /hogyan?/ azt válaszolta: INGYEN.
Képzeld el, hogy bemész valakihez. Keresed őt. Kopogsz. Benyitsz.
A szobában senkit nem találsz. Vársz.
A szemed megakad az ajtó belső oldalára akasztott kis táblácskán. Tudod, aminek két oldala van. Az egyik oldalra az van írva. "Zárva".
A másik oldalára pedig: "Rögtön jövök."
Na az a Te jövőd.

A szakma ászai azonban nem mind ilyen derűlátók.
"Többszörösére nő a világpiacon árult felesleges kütyük száma. A tévéadást hamarosan erre kifejlesztett tapéta fogja sugározni. Az a néhány ember, aki még nem szenved érzékzavarban, egyszerre nézhet harminc különböző tévéadást: a legjobb, ha forgószékbe ül, és a szemhéját tapasszal a homlokához ragasztja, mivel mindent, amit a tapéták sugároznak, kötelező lesz megnéznie. Hogy ne is említsük a jövő századi autók prototípusait, amelyek elgázolt műanyagsonkára fognak emlékeztetni, betegesen dülledő szemekkel és aerodinamikai farokkal. A felfedező-, feltaláló-és tudósbandák, a púpjaik közt meztelen lányokat szállító, szintetikus tevék, valamint az elefántokat imitáló tankok és a tankokat utánzó elefántok mindenkibe belekötnek majd, aki útjukba kerül. A technobiológusok, fizikusok, pszichodiagnoszták és hipnotizőrök közti nézeteltéréseket párbajban, kézifegyverekkel fogják elsimítani, nevezetesen azokkal a világító botokkal, amelyeket a Star Wars negyvenhatodik sorozatának elmés forgatókönyvírói, ki tudja, miért, lézerkardnak neveztek. A karórákat kakukk nagyságú tojásokkal látják el, és minden egyenruhás rendfenntartó csúcsos sisakja vanília fagylalt- ízű szintetikus spermát lövell majd. Új társadalmi mozgalmak jelennek majd meg, amelyek azt követelik, hogy az északi féltekén egyenesítsék ki a földtengelyt, a délin pedig úgy helyezzék el, hogy az antarktiszi jégmező végre belefolyjék a világóceánba, aminek köszönhetően mi itt valamennyien elpusztulunk, a felmelegedő Antarktiszon azonban új, szebb élet kezdődik: az úgynevezett ausztralokapitalizmus. A mesterséges nők csak nagy nehézségek árán fognak találni maguknak természetes férfit, és fordítva. Különleges vajelemző készülékek segítségével kenhetjük meg majd a pirítóst, amelyet dietetikus okokból tilos lesz enni: kizárólag elektromos cápákat táplálhatunk vele. Valójában azonban ezek a naiv és gyermeteg jóslatok, vagy inkább jósolgatások már az előttünk álló évszázad első felében jelentőségüket vesztik.”
A kiadó
A Galaktika Fantasztikus Könyvek újabb kötettel és egy újabb szerzővel bővül. Harry Harrison sf-nagymester regényét olvashatjuk most a sorozatban.
A történet egy alternatív jövőben játszódik. 1999-et írunk, New Yorkban, ahol a túlnépesedés és a környezetszennyezés egyre nagyobb problémákat okoz. Az igazán gazdagok engedhetik csak meg maguknak a húst, és a vizet is adagokra osztva kapják meg az emberek.
Itt fonódik össze az utcagyerek, a rendőr és egy gazdag ember sorsa, akik csak remélik, hogy az ezredfordulót még megérik…
A könyv egy egyszerű nyomozás története, de itt nem is a történet számít, hanem maga a környezet, a sztori háttere. Harry Harrison a könyvet 1966-ban írta, és előtte már akkor egy túlzsúfolt és a környezetszennyezésbe belefulladó világ képe bontakozott ki.
A történetből 1973-ban film is készült, Soylent Green címmel, Charlton Heston főszereplésével (magyarul Zöld szója néven fut a film).
„Már eddig is túl sok ember halt bele abba,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamást”
Magyar Irodalom Rt.
marlonbrandy.nolblog.hu
thomaskerekes@msn.com

[VÁLASZ]
CruciFix

#10

2012.12.06  12:25

Gyermektelenül – avagy, az elválás válfajai

Kramer kontra Kramer
Avery Corman

Erópa Kiadó

Ted Kramer imádja családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára, minden mást a karrierjének rendel alá. Egyik este arra ér haza, hogy Joanna, a felesége szárazon közli vele: elhagyja, hogy az anyaszerepből kiszakadva végre megpróbálja megvalósítani önmagát. Így a gyerekkel járó összes gond az apára szakad, aki kénytelen újra felépíteni az életét: megtanulni a gyereknevelés csínját-bínját, s mindeközben az állását is megtartani. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti tündéri kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. S másfél év után, miután a legapróbb részlet is a helyére került, ismét megjelenik Joanna... Az egyre gyorsabban rohanó világ veszélyben lévő kapcsolatait, kiüresedő értékeit és újra megtalált esélyeit egy válás krónikáján keresztül bemutató filmet 1980-ban öt Oscar-díjjal jutalmazták: legjobb film; legjobb rendezés; legjobb adaptált forgatókönyv; legjobb férfi alakítás (Dustin Hoffman); legjobb női epizódalakítás (Meryl Streep)


Nehéz szívvel írom le, s ezzel nem csak a világ világtalanságát igazolom, de saját kudarcomat ismerem be: ha addig volt is, válás után nincs többé gyermeke az ember fiának! Van, de az már nem az ő lenyomata, létének meghosszabbítása, pontosabban, csupán a vére és génjei élnek tovább ezen utódokban, ám a lényeg menthetetlenül elvész. Érzéseikért, álmaikért ugyanis már nem ő felel, cselekedeteiket és jellemüket nem ő formálja. Majdhogynem megszűnik életük részének lenni… De, hogy kényszerű belátásunk által ne okozzunk ekkora fájdalmat magunknak, mondjuk csak azt: vendéggé válunk tulajdon ivadékaink életében! Amiben legalább annyi jó van, hogy a vendéget általában várják és szeretik, s szidni is csak a háta mögött merik…

Egyébként egy ismert honi agykutató erősített meg ebbéli sejtésemben, kimondván helyettem is, hogy hiába a hókuszpókusz a lélek meg az emlegetett gének körül, a mintát az élet élésére nem más, mint neveltetésünk, ma úgy mondják, szocializációnk adja. Úgy hatvan százalékban mindenképp. Tehát a fennmaradó negyven valahányad része lehet maximum a családból kihulló férj, avagy feleség tere, illetve része, meg a közösen eltöltött idő révén még egy kicsi. De e lopott órák ugyan mire lehetnek jók: mire belemelegszünk kicsit szerepünkbe, már vége is az egésznek, s legközelebb kezdhetjük az egészet elölről. A korábbi bensőséges kapcsolat megteremtésére, vagy akár csak felidézésére ennyi semmiképp nem elég. S ama hatvan százalék még ezt az épp csak bontakozó, s máris szertefoszló érzést, vagy inkább illúziót is eltünteti, fizikai értelemben, agyonnyomja.

Persze, leírom rögtön, ezt a válással bekövetkező rendellenes állapotot nem szabad semmiképp birtokharcként felfogni, kezelni és megélni - mint ahogy a legtöbben mégis ebbe a hibába esnek bele -, azaz nem célszerű azon randa állóháborúra, kíméletlen kiszorítósdira berendezkedni, aminek egyedüli célja a mi közös gyermekeink lelki-, ízlés- és gondolatvilágából való minél nagyobb részesedés és térhódítás elérése. Mert akkora előnnyel indul eleve a „birtokon belüli” fél, hogy úgysem lehet, és nincs is miért harcba szállni vele.

És a másik is igaz. Aki arra használja fel eme helyzeti előnyét, hogy ezen keresztül élvezze ki „győzelmét”*, s alázza meg még jobban a másikat – volt/vált társát -, az vessen magára, sőt, vesse meg a környezete is!

Szóval, ezek a tipikus csapdák, aki pedig felülemelkedik mindezeken – szeretném azt hinni, magam is ebbe a táborba tartozom -, szóval, aki nem megy bele ama lelki értelemben vett kiszorítósdiba, idegi alapon vívott kíméletlen közelharcba, az méltóságát megőrizheti bár, de – megismétlem - gyakorlatilag mindent elveszít. Befolyását gyermekei gyermekkorára, lelki-, ízlés- és gondolatviláguk alakítására mindenképp.

Persze, mindez csak abban az esetben viszonylag törvényszerű, sőt, már-már elkerülhetetlen, ha ezek kisgyerekek, s nem a „fészekhagyás” esetével állunk szemben (tehát lelép a férj, avagy feleség egy harmadikkal, s – Weöres Sándorral szólva - újabb gyerekekkel kezd kísérletezni). Mert ahhoz képest még szerencsésnek is mondhatja magát, akinek – ha már fészek – kirepülő félben vannak a fiókái válásuk pillanatában, azaz, a leszűrhető tanulság birtokában, szinte már saját, önálló életükre készülnek. Igen, nekik még akár használhat is a szülők ágytól és asztaltól való elszakadása, hiszen megtanulják egy életre, melyik kapcsolat az, ami nem működik. És, meglehet, ők már elkerülik időben ugyanezen buktatókat. Hiszen gyerekként, illetve, kamaszként és ifjúként, mi is azért imádkoztunk a bátyáimmal, váljon el egymástól, ami össze már úgysem tartozik – erre szüleink, szinte érthetetlen módon, csak kihúzták együtt a sírig, mi pedig ilyen-olyan válaszokat adva életeinkkel a gyereknevelésre és egymás mellett élésre, tartunk, ahol tartunk. Én, aki legkésőbb adtam a fejem a családalapításra, s nem is készültem különösebben a házasodásra, lám, így jártam. Aki ismer közelebbről, tudja jól, mennyiben vagyok okolható e végkifejletért.

De természetesen nem magamat akarom sajnáltatni jelen íráson keresztül – ezen már túl vagyok -, épp ellenkezőleg, nektek próbálok segítséget nyújtani. Váláson innen és túl – ahogy egyik kedvenc íróm, Háy János adja egyik, tárgykörben született novellagyűjteménye címéül -, ám elsősorban mégiscsak előtte. Hátha még nem késő.

Úgyhogy, el ne váljatok nekem ti drága barátok, ismerősök és rokonok, ha még egy kicsi esélyetek is van családotok egybentartására! Mert a válás igazán semmire nem válasz, ellenben mindent elront – összezavar és visszavonhatatlanná tesz. Ilyen értelemben, hasonlít a halálra.

Határvonal, ami mögül csak nagyon kevesen térnek vissza.

Técsi Zoli


* Mert, aki próbálta, tudja, egy válásban nincs győztes: valami rejtélyes oknál fogva, s egy matematikai paradoxon folytán, mindenki csak veszít. De persze, legfőképp a gyerekek. S ezt kellene a szülőknek megérteni, még időben felmérni és belátni – ha látnának egyáltalán abban az elvakult állapotukban, ami megelőz minden ilyen fajta elhatározást.



[VÁLASZ]
CruciFix

#9

2012.12.02  10:03

Jurij Poljakov meséli
A peresztrojka mindennapjai
Dal a munkahelyen, esti ivászat alkalmával
„ Illúzióm, reményem sose volt,
Mennybéli útra nem pakoltam össze.
A tenger sok hazugság sok tanítónk
A magadani partoknál kiköpte
A lúzert szántam én, de ugyanezt
A maszkot hordtam én is nemsokára
Tüskével nem bökött meg Budapest,
S nem tépte szívem száz darabra Prága”
Viszockíj
„ Valójában Basmakov főnöke nem volt könnyű eset: rettenetes szamizdatokat cipelt be a munkahelyükre, nyíltan elmesélte, mit mondott a BBC Brezsnyev marazmusáról, a száműzött Szaharov akadémikus újabb éhségsztrájkjáról, amely úgy tűnk, abban merült ki, hogy a kényszerű gorkiji visszautasította kolbászjegyeit. Bsmakov egyszer magyarázkodni akart, hogy a kerületi bizottságnál normális, tisztességes emberek dolgoznak, nem pedig holmi vámpírok, habár természetesen olyanok is akadnak. A munkatársa gúnyosan elmosolyodott és elmesélt egy viccet Brezsnyevről, aki meg akarván ismerni az egyszerű orosz nép életét, álruhába öltözött, levágatta szemöldökét, elment a Jeliszejevszkíj élelmiszerárúházba és kaviárt rendelt. Elé tettek egy kis üveg Zamorszkaja tökpürét. „ Ezt valaki egyszer már megette”- jegyezte meg elgondolkodva Brezsnyev. Mindeközben nagyszerűen tudta utánozni a főtitkár hangját, akinek a Szovjetúnióban mindenki engedelmeskedett, kivéve az alsó állkapcsát.”
Goretity József, a kötet fordítója elmondta, a 634 oldalas könyv egy férfiról szól, aki a sokadik kísérletet teszi arra, hogy elhagyja a feleségét. "A regény hőse, Oleg Trudovics Basmakov a negyvenes évei közepén járva elhatározza, hogy megszökik hazulról. Miközben titokban a holmiját csomagolja, a kezébe akadó tárgyak felidézik egész életét: munkahelyi sikereit és kudarcait, magánélete kacskaringóit, szerelmeit, barátságait, és nem utolsósorban három évtized orosz valóságának társadalmi, politikai változásait" - olvasható a könyv fülszövegében.
Mint a fordító felidézte, a szerző korábban azt nyilatkozta, hogy családregényt akar írni, ám aztán elismerte, hogy végül "realista társadalomrajz" született. "E kettő Poljakovnál szorosan összefügg, hiszen a szerző a családra mint a társadalom legkisebb egységére, a társadalom modelljére tekint" - mondta Goretity József, hozzátéve, hogy a peresztrojka, az orosz vadkapitalizmus kialakulásának időszakában játszódó történet tulajdonképpen egy család széteséséről szól.
A fordító arról is beszélt, hogy Jurij Poljakov az egyik legnépszerűbb orosz szerzőnek számít, sikerét elsősorban fergeteges humorának köszönheti. Felidézte, hogy az író első magyarul megjelent regénye, a Gödöje tejben, amely a posztszovjet értelmiség morális válságáról szólt, elsősorban szatirikusságával ragadta meg az olvasókat. "Fergeteges szójátékai vannak, elképesztő ötletei. Olyan mintha mikroszkóp lenne a szeme helyén, amely azonban ferde lencsével rendelkezik" - magyarázta a fordító.
Jurij Poljakov: Szökni szeretnék
Helikon Kiadó
[VÁLASZ]
SylviaR

#8

2011.11.24  21:36

Kedves Mindenki!
A regényemet szeretném a figyelmetekbe ajánlani.
Étvágygerjesztő fejezetek:
http://sylvia-river.blogspot.com
Ha tetszik, akkor megrendelés:
http://www.irasmuvek.hu/sylvia-river-remenyhaj
sza.html

[VÁLASZ]
CruciFix

#7

2011.10.03  14:56




Strieber: Éhség
Metropolis Média Kiadó
A 2012 SZERZŐJÉNEK ÚJ BESTSELLERE

Miriam Blaylock gyönyörű, érett szépség. A férfiak – és a nők is – megfordulnak utána. Azt azonban csak nagyon kevesen tudják róla, hogy több ezer éves. Az ókori Egyiptomban jött a világra, és azóta él az emberek között. Örök ifjúságát és szépségét annak köszönheti, hogy halandók vérével táplálkozik.
Nagy magányosságát enyhítendő időről időre társat vesz maga mellé, akinek szintén képes néhány évszázadig meghosszabbítani az életét. Most azonban, hogy szeretett férje is 200 esztendő után távozni készül az árnyékvilágból, úgy dönt, a modern tudományt hívja segítségül, megfejtve az emberi halhatatlanság titkát
Whitley Strieber amerikai bestsellerszerző merészen formabontó, erotikus feszültséggel teli regénye gyökeresen újraértelmezi a vámpírfolklórt, és ennek eredményeként egy kiszámíthatatlan fordulatokkal teli, mélyértelmű kötetet kap kezébe az olvasó.
AKI CSAK EGY VÁMPÍRKÖNYVET AKAR ELOLVASNI ÉLETÉBEN, NE KERESSEN TOVÁBB: MEGTALÁLTA
A kiadó
Vlad Tepes (Drakula) magyarigazolványa
Miként a kleptománia örömet lop az életünkbe, úgy fedezhetjük fel örvendezve, hogy a vámpírmítosz paradigmái a sci-fi eszköztárával gazdagíthatók.



A magyarok vérivásban megelőzték a románokat.
A nagy román vérszívó legendája régi magyar legendáriumokra nyúlik vissza - - a Hadak Ura, vagyis Árpád vérszerződése a hat vezérrel alapozta meg az Erdélyben elhíresült vámpírgróf mítoszát. A Kazár Birodalomban zsidóhitet felvett magyarok eszerint saját vérüket keverték a serlegbe, csak később lettek keresztények, mindörökre elhárítván magukról a vérvádat.
Drakula legendája nem nyúlhat vissza ősi római múltra, a farkasember nem azonos Romulusz és Rémusz nevelőanyukájával. Viszont Álmos rituális feláldozása tanúság mindazoknak, akik a Kárpát-medence történelmét vámpírnézetből tanulmányozzák.
Le kell számolnunk Drakula dákoromán eredetével is. Eszerint a vámpírnak sem könnyű: itt vannak rögtön a gazdasági nehézségek, előbb lesz Gheorghe Funar dísztag a Magyarok Világszövetségében, mint ahogy a Drakula-részvény a tőzsdére kerül. (A tréfát félretéve, a részvényt tényleg a tőzsdére kívánják juttatni, bevezetése azonban nem szülhet jó vért, bár a segesvári épített környezetet romboló Drakula-park terve elhalt.) A vámpíroknak az élethez legalább napi két-három deciliter vérre van szüksége, ez vándorlásra kényszeríti őket, mert úgy kell beszerezniük ezt a mennyiséget, hogy a Sötétség Világából át kell járniuk a földi világba, ahol kiszívhatják az emberek vérét. A strapához tartozik az ellenséges vámpírvadászok tevékenysége és a konkurencia, hiszen Brazíliában csak az idén 22 ember halálát követelték a nagytestű vérszívó denevérek.
Vámpír vámpírnak farkasa
Vámpír életre kelhet vegetatív úton is, mikor egy mit sem sejtő embert itat meg a saját vérével. Ekkor az új vámpír fölött misztikus hatalmat nyer a teremtő vámpír. A fokhagymával ízesített embervért nem is tudja a vámpírszervezet hasznosítani, de leginkább az fenyegeti őket, ha egy gyönge nő önfeláldozása közben náluk éri őket a kakaskukorékolás. Ez betesz a vámpírnak! Jöhet a szívbe ütött karó. Különösen rettegniük kell a vámpíroknak a vérfarkasoktól és a román népi hiedelemvilágban ismert prikolicsoktól.
A klasszikus Vlad Tepes-portré
A jóslatok szerint egy újabb özönvíz minden vámpírt el fog pusztítani a Földön. A legnevesebb vámpír, gróf Drakula tevékenységéről eltérnek a vélemények. Lehet őt török ellen küzdő magyar szabadságharcosnak látni, de lehet azt is feltételezni, hogy a Havaselvén a román ügyért ontotta más vérét. Más források szerint a gróf alakja mögött a kegyetlen bánásmódjáról elhíresült Vlad Dracul, vagy Vlad Tepes (kb. 1431-1476) áll, akit támogattak a törökök, a magyarok (igaz, Hunyadi Mátyás tizenkét évre börtönre vetette, de a királyi családba nősült). Emellett igazi ellentétei a szászokkal lehettek, életét több ízben az Erdélybe menekülés mentette meg, ám rossz hírnevét is ott alapozta meg. A család korán megtanulhatta, mi az a multikulturalizmus, Tepes vajda a karóbahúzatás örökös olimpiai bajnoka ellen számos ízben fellépett a török porta, a szász polgárság, s magyar barátai többször cserbenhagyták. Hogy Erdélyt tartotta kisebbik rossznak, az többször kiderült üldöztetéseiből. A 2001 óta napirenden tartott emlékpark lehetséges, hogy visszaállítja a kereszténység hős védelmezőjének hírnevét.
Kutatások folytak Drakula családfája kapcsán, amit a vámpírológus Temesvár környékén folytatott. A család egyik tagja, Kasper Moritznoff vérbankot tart fenn, illetve működtet Temesváron, míg a másik családtag koporsókat készít és árul. A vérbankár fekete körgalléros köpönyeget visel és büszke származására, előkelő, arisztokratikus külsejét elsősorban hölgyek elbűvölésére és elcsábítására használja. Fajfenntartási gondjai azonban akadnak, hiszen egyetlen vámpír sem teremthet magának gyermeket a Herceg (A Telihold Klánjának egy városi vezetője) engedélye nélkül áll Pivárcsi Drakula gróf és társai című kötetében, amelyet 2003-ban jelentetett meg Budapesten a Palatinus Kiadó. A Drakula-portrét mindemellett bensőséges vonásokkal gazdagítja a szerző, miszerint a vámpír alapjában véve méltóságteljes megjelenésű, nyugodt természetű, hideg szemű és megközelíthetetlen lény. Nagyjából olyannak képzelhetjük el, mint Samuel Wolfensohnt, a Világbank elnökét, mindaddig, míg a vámpír le nem lepleződik. De ebben ne reménykedjünk intenzíven, hiszen az ilyesmi hosszú folyamat, mert idézzük a kötetből a vámpír többnyire szívélyes modorú az emberekkel szemben.
A kannibalizmust, melyet Sztálin a szovjet alkotmányban csak az ötvenes években tiltott meg, ősrégi előzményekre mutat vissza. Jelene is van, melyett élet Hannibal Lecter példája, de a tavalyi év történetéhez tartozik az a két német férfi, akik az interneten vették fel a kapcsolatot és egyeztek meg abbqan, hogy az egyik megöli és felfalja a másikat. Csodálkoznunk csak akkor van, s erre a szerző világít rá először a szakirodalomban, hogy vannak olyan törzsek, melyeknek tagjai önként ajánlják fel magukat vezetőiknek, isteneiknek. Arról tudtunk, hogy a kínaiak előszeretettel vágják ki még élő tibetiekből a májat, s szívószállal szürcsölik még élő tibetiek fejéből az értékes agyvelőt. Ám azt Rátai János révén tudhattam meg, hogy milyen értékes testrész az emberi hasnyálmirigy. És ki nem hallotta az Andokban lezuhant sportcsapat tragédiájáról, melyet a túlélők csak úgy úszhattak meg, hogy elfogyasztották meghalt társaik tetemét. És mélyen vallásosak voltak.
Nagy úr a kényszer.
A történelemben egy Lopes nevű utazó számolt be az anzicos nevű népről, melyek huszonnyolcnál is több nyílvesszőt képesek sorozatban kilőni nyilaikból, mielőtt az első visszahullana. Őróluk írja Lopes úr, hogy emberi testrészeket tartanak mészárszékjein, de arra is akad példa, hogy egyesek beláfaradva az életbe, nagylelkűségből, vagy erényeiket fitogtatva, kiváltságnak tartják, hogy magukat felajánlatják uralkodóiknak, akik jóízűen elfogyasztják alattvalóikat. (Idi Amin hűtőszekrényére sem lennék kíváncsi.)-Kerekes Tamás. Elgondolkodhatunk azon is, hogy Lopes úr ekképp kivetített értékrendje szórványjelenség volt-e, vagy tökéletesen beilleszkedett korának hagyományos kultúrális rendszerébe, miként az anzicos nép kultúrájába a humánmészárszék. Végtére is, amibe belenövünk, az a természetes a számunkra. természetes, hogy a rabszolgákat szállító hajóinkat szentjeinkről nevezzük el, mint ahogy egy téesz csak Arany Kalász, Petőfi, vagy Dózsa, természetes, hogy a nagymama lekvárt főz, a gyári élelmiszer teli van E-vel, a diplomata úgy megy át a közlekedési dugón, mint Mózes a Vörös-tengeren, Madonna magához nyúl éneklés közben, magyar ember hepi börzdéjt énekel születésnapkor, a tévéhiradó időjárásjelentéssel zárul, a miniszoknya télen jön divatba. Bianka nem néz bokszmeccset, Gerzson bableves után kitörli kenyerével a tányért, mert utána tészta következik, természetes, hogy a Nap kering a Föld körül, és völgyet keres a patak, nem a magas dombot."

Fantasztikusan jó könyv.
Kerekes Roadmovie Tamás

„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”
Magyar Irodalom Rt.
www.marlonbrandy.nolblog.hu
thomaskerekes@msn.com



[VÁLASZ]
CruciFix

#6

2011.09.17  09:34

Kevélység
A létezés szenvedélye
Bazzicalupo, Laura
A hét főbűn lehet a jövő befektetési sikerterméke
Fektesse a pénzét a hét fő bűnbe! Bár jó kis viccnek tűnhet, azonban mégsem az: Egy kisebb német alapkezelő, a Prosperia Investment olyan befektetési alapot kíván létrehozni, amely tudatosan a kereszténységben a középkor óta hét főbűnnek minősülő szokásokhoz igazodó befektetési politikát kíván folytatni.
Conrad Mattern, a pénzügyi viselkedéstan müncheni docense, aki egyébként a "Fonds Prosperia Mephisto 1" névvel fémjelzett befektetési termék tanácsadója elmondta, hogy a bűnös iparágak, részvényeinek teljesítménye jobban alakult, mint a piaci átlag.

A hét fő bűn és iparágaik

A szakember egyébként meg is magyarázza a társadalomban és a befektetéseikben megfigyelhető jelenséget. Véleménye szerint a bűnök konjunktúra függetlenek, sőt gazdaságilag nehéz időszakokban az emberek gyakrabban nyúlnak cigarettához vagy alkoholhoz.
A docens még hozzátette, hogy másrészt pedig a társadalmilag felelős, tudatos befektetők többnyire nem is tudatos ellenállása miatt a károsnak számító ágazatok, mint az alkohol vagy a kaszinórészvények kereslete alacsonyabb, így értékeltsége, árazása vonzóbb lehet a többi iparágnál, ami kedvező fundamentális befektetési lehetőséget eredményez.

Filozófia eszkatológiába varrva –marlonbrandy

Az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető hét főbűn nem a Bibliából származik. A halálos bűnök lajstromát Gergely pápa vette fel a katolikus egyház katekizmusába a hatodik században. Ekkor még közéjük tartozott a szomorúság is, melyet utóbb a restségre cseréltek. Legsúlyosabbnak a kevélység, legenyhébbnek a bujaság számított. A hét főbűn
„Bár az önhitt ember gyakran öltözik a dicsőség köntösébe, a hatalom szavaiba, bár sokszor emeli ki saját nagyságát, szenvedélye halálszenvedély. Oidipusz lányának kecses alakja, a fekete kendővel keretezett halottsápadt arccal, egy csapásra leleplezte vad hajlamát, hogy saját létezését csak az élő, bizonytalan, zavaros környezet eltávolításával erősítheti meg, csak azzal, hogy elszakítja magától az élvezetet, azaz csakis egy önpusztító győzelemben, ami engem megrémít.”
„Mégis, mit képzel ez magáról?«
Az öltönyös, nyakkendős férfi ellenkezést nem tűrő módon tör magának utat a hivatal ajtaja előtt összegyűlt kis tömegen át, pedig a sorban álláshoz sorszámot kell húzni (a cetlit pedig odabenn visszaadni). Önhatalmúlag kinyitja a tisztviselő
gondosan csukva tartott ajtaját, és még át se lépte a küszöböt, már bele is kezd a mondókájába, megkövetelve a rá irányuló figyelmet. Meg is kapja. Arrogancia. Anélkül beszél, hogy közben meghallgatná a másikat is. Nem is törődik azzal, hogy beszélgetőpartnere épp vitába akar szállni vele valamiről. A tanár bízik magában. Mindig mindent tud, mindig igaza van, mert ő a tanár, és azért tanár, mert mindig igaza van. A leghalványabb gyanú sem él benne, hogy esetleg a másiknak is lehet akár egy újszerű nézőpontja a témával kapcsolatban. Abból indul ki, hogy ő mindent tud. Vagy legalábbis ezt gondolja, ettől az egész kissé komikus lesz. Nagyképűség. Politikus, emellett sok pénze is van. Külsőre átlagos, nincs benne semmi különös. De az érződik, az lerí róla, hogy nagy a hatalma. Képzeletében végtelenül sikeres, magát különleges, egyedi lénynek gondolja. Nem fél attól, hogy baklövéseket vagy hibákat követ el, mert imádóinak csapata mindig kész az ő döntő súlyú szavát elfogadni. És ez tetszik neki. El tudja hitetni, hogy minden neki köszönhető, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, a „törvény előtti egyenlőség”. Méltatlankodik, ha valaki megkísérelné úgy kezelni őt, mint a többieket. Ez az „előjoga” valamiképpen a tetteiben is megjelenik, és ez még hatalmasabbá teszi őt. Önteltség. Egy másik államférfi : a semmiből küzdötte fel magát, keményen megdolgozott az elismerésért, és szert tett arra a képességre, hogy mások gyengéit kihasználja. De túl régóta gyakorolja a hatalmat, ezért úgy gondolja, hogy csak ő alkalmas erre a feladatra, ő érti a legjobban. Központosító személyiség. Szereti hűséges végrehajtókkal körülvenni magát, nem hagy teret sem az ellenségnek, sem az építő kritikának. Amikor végre felüti a fejét az elégedetlenség és a viszály, ezeket nem is érzékeli, mivel meg van győződve arról, hogy mint mindig, most is ura a helyzetnek, sőt bárkit egy csapásra el tud hallgattatni egy újabb dührohammal. Biztos magában, biztos a győzelemben. Amikor pedig elbukik, vereségén kisgyermekként csodálkozik. A mindenhatóság képzete.”
Laura Bazzicalupo: Kevélység A létezés szenvedélye
Minden bűn kezdete: a gőg - értékeli a katolikus hét főbűn listavezető törvényszegését a könyvsorozat újabb kötetének első fejezetcíme. S valóban a bukott angyalok vezetőjében, Luciferben fogant meg a kevélység tulajdonsága, s lett a gonoszság atyja, Sátán. Az olasz szerzőnő szokatlan, a vallásos hagyománytól függetlenül, mai szemlélettel vizsgálja e vétket vagy inkább jellemvonást. A fülszöveg ekként írja le a bűnök királynőjét: Beszél, anélkül, hogy másokra figyelne, és mindig igaza van: nagyképű. Megvan a pénze és a hatalma, azt akarja, hogy minden tőle induljon ki: öntelt. Gyönyörű és elérhetetlen, minden mozdulatában saját testére összpontosít: hiú Ha egy ember élete egészében erényes, sőt tökéletesen erkölcsös lenne, és a gőg koronázna meg ennyi erényt, akkor az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy rontó árnyékkal beborítva, megsemmisítse ezt az életet. A gőg egymagában, lévén a bűnök legsúlyosabbika, képes kárhozatra rendelni az embert.
Ke¬vély¬ség, fös¬vény¬ség, bu¬ja¬ság, irigy¬ség, tor¬kos¬ság, harag, jóra való rest¬ség – ez a hét ki¬fe¬je¬zés a bűnök egész uni¬ver¬zu¬mát fog¬lal¬ja össze. A hét fő¬bűn¬re az ókori vi¬lág¬ban a go¬nosz meg¬tes¬te¬sü¬lé¬se¬ként te¬kin¬tet¬tek, a zsi¬dó-ke¬resz¬tény kul¬túr¬kör¬ben pedig az er¬kölcs¬te¬len¬ség meg¬fé¬ke¬zé¬sé¬nek egyik fő¬pil¬lé¬re¬ként ka¬pott ki¬emelt sze¬re¬pet. Mit mon¬da¬nak ezek a ki¬fe¬je¬zé¬sek nap¬ja¬ink¬ban? Mi ma¬radt meg egy¬ko¬ri vég¬ze¬tes és ve¬sze¬del¬mes ter¬mé¬sze¬tük¬ből?
Vajon sze¬re¬pet kap¬nak-e ko¬runk tár¬sa¬dal¬má¬ban is, vagy netán már el¬avult¬nak szá¬mí¬ta¬nak egy olyan vi¬lág¬ban, ahol „min¬den el¬megy”, ahol már min¬den ha¬tárt meg¬szeg¬tünk. Fel¬ele¬ve¬nít¬he¬tők és új¬ra¬ér¬tel¬mez¬he¬tők, netán be¬épít¬he¬tők a pszi¬cho¬ló¬gi¬á¬ba és a pszi¬cho¬ana¬li¬ti¬kus te¬rá¬pi¬ák¬ba? Egy biz¬tos: vé¬tek¬ről és bűn¬ről lehet idő¬sze¬rű¬en be¬szél¬ni. Ebben az új so¬ro¬zat¬ban hét tudós kutat az újabb vá¬la¬szok után. A fő¬bű¬nö¬ket egé¬szen szo¬kat¬lan, mai szem¬lé¬let¬tel vizs¬gál¬ják, amely már távol áll attól a val¬lá¬sos ha¬gyo¬mány¬tól, amely¬ben ere¬de¬ti¬leg meg¬for¬má¬lód¬tak. Kor¬sze¬rű¬en, in¬kább ki¬áll¬ha¬tat¬lan szen¬ve¬dély¬ként ér¬tel¬me¬zik őket.
A hoz¬zá¬juk való vi¬szony az em¬be¬ri¬ség azon ké¬pes¬sé¬gét fe¬je¬zi ki, amellyel kü¬lönb¬sé¬get tesz jó és rossz kö¬zött. Be¬szél, anél¬kül, hogy má¬sok¬ra fi¬gyel¬ne, és min¬dig igaza van: nagy¬ké¬pű. Meg¬van a pénze és a ha¬tal¬ma, azt akar¬ja, hogy min¬den tőle in¬dul¬jon ki: ön¬telt. Gyö¬nyö¬rű és el¬ér¬he¬tet¬len, min¬den moz¬du¬la¬tá¬ban saját tes¬té¬re össz¬pon¬to¬sít: hiú. A ke¬vély¬ség a bűnök ere¬de¬te: ta¬la¬já¬ból táp¬lál¬ko¬zik a többi bűn, me¬lyek mind ennek kü¬lön¬bö¬ző for¬mái. A ke¬vély¬ség ugyan¬ak¬kor a csúcs¬pont¬ja és a be¬te¬tő¬zé¬se is ugyan¬en¬nek a sor¬nak: a bűnök ki¬rály¬nő¬je. Tehát ha a többi mind hi¬á¬nyoz¬na, ha egy ember élete egé¬szé¬ben eré¬nyes, sőt tö¬ké¬le¬te¬sen er¬köl¬csös lenne, és a gőg ko¬ro¬náz¬na meg ennyi erényt, akkor az ön¬ma¬gá¬ban ele¬gen¬dő lenne ahhoz, hogy rontó ár¬nyék¬kal be¬bo¬rít¬va, meg¬sem¬mi¬sít¬se ezt az éle¬tet. A gőg egy¬ma¬gá¬ban, lévén a bűnök leg¬sú¬lyo¬sab¬bi¬ka, képes kár¬ho¬zat¬ra ren¬del¬ni az em¬bert. Ere¬det és csúcs¬pont.

[VÁLASZ]
CruciFix

#5

2011.09.17  09:33

Kevélység
A létezés szenvedélye
Bazzicalupo, Laura
A hét főbűn lehet a jövő befektetési sikerterméke
Fektesse a pénzét a hét fő bűnbe! Bár jó kis viccnek tűnhet, azonban mégsem az: Egy kisebb német alapkezelő, a Prosperia Investment olyan befektetési alapot kíván létrehozni, amely tudatosan a kereszténységben a középkor óta hét főbűnnek minősülő szokásokhoz igazodó befektetési politikát kíván folytatni.
Conrad Mattern, a pénzügyi viselkedéstan müncheni docense, aki egyébként a "Fonds Prosperia Mephisto 1" névvel fémjelzett befektetési termék tanácsadója elmondta, hogy a bűnös iparágak, részvényeinek teljesítménye jobban alakult, mint a piaci átlag.

A hét fő bűn és iparágaik

A szakember egyébként meg is magyarázza a társadalomban és a befektetéseikben megfigyelhető jelenséget. Véleménye szerint a bűnök konjunktúra függetlenek, sőt gazdaságilag nehéz időszakokban az emberek gyakrabban nyúlnak cigarettához vagy alkoholhoz.
A docens még hozzátette, hogy másrészt pedig a társadalmilag felelős, tudatos befektetők többnyire nem is tudatos ellenállása miatt a károsnak számító ágazatok, mint az alkohol vagy a kaszinórészvények kereslete alacsonyabb, így értékeltsége, árazása vonzóbb lehet a többi iparágnál, ami kedvező fundamentális befektetési lehetőséget eredményez.

Filozófia eszkatológiába varrva –marlonbrandy

Az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető hét főbűn nem a Bibliából származik. A halálos bűnök lajstromát Gergely pápa vette fel a katolikus egyház katekizmusába a hatodik században. Ekkor még közéjük tartozott a szomorúság is, melyet utóbb a restségre cseréltek. Legsúlyosabbnak a kevélység, legenyhébbnek a bujaság számított. A hét főbűn
„Bár az önhitt ember gyakran öltözik a dicsőség köntösébe, a hatalom szavaiba, bár sokszor emeli ki saját nagyságát, szenvedélye halálszenvedély. Oidipusz lányának kecses alakja, a fekete kendővel keretezett halottsápadt arccal, egy csapásra leleplezte vad hajlamát, hogy saját létezését csak az élő, bizonytalan, zavaros környezet eltávolításával erősítheti meg, csak azzal, hogy elszakítja magától az élvezetet, azaz csakis egy önpusztító győzelemben, ami engem megrémít.”
„Mégis, mit képzel ez magáról?«
Az öltönyös, nyakkendős férfi ellenkezést nem tűrő módon tör magának utat a hivatal ajtaja előtt összegyűlt kis tömegen át, pedig a sorban álláshoz sorszámot kell húzni (a cetlit pedig odabenn visszaadni). Önhatalmúlag kinyitja a tisztviselő
gondosan csukva tartott ajtaját, és még át se lépte a küszöböt, már bele is kezd a mondókájába, megkövetelve a rá irányuló figyelmet. Meg is kapja. Arrogancia. Anélkül beszél, hogy közben meghallgatná a másikat is. Nem is törődik azzal, hogy beszélgetőpartnere épp vitába akar szállni vele valamiről. A tanár bízik magában. Mindig mindent tud, mindig igaza van, mert ő a tanár, és azért tanár, mert mindig igaza van. A leghalványabb gyanú sem él benne, hogy esetleg a másiknak is lehet akár egy újszerű nézőpontja a témával kapcsolatban. Abból indul ki, hogy ő mindent tud. Vagy legalábbis ezt gondolja, ettől az egész kissé komikus lesz. Nagyképűség. Politikus, emellett sok pénze is van. Külsőre átlagos, nincs benne semmi különös. De az érződik, az lerí róla, hogy nagy a hatalma. Képzeletében végtelenül sikeres, magát különleges, egyedi lénynek gondolja. Nem fél attól, hogy baklövéseket vagy hibákat követ el, mert imádóinak csapata mindig kész az ő döntő súlyú szavát elfogadni. És ez tetszik neki. El tudja hitetni, hogy minden neki köszönhető, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, a „törvény előtti egyenlőség”. Méltatlankodik, ha valaki megkísérelné úgy kezelni őt, mint a többieket. Ez az „előjoga” valamiképpen a tetteiben is megjelenik, és ez még hatalmasabbá teszi őt. Önteltség. Egy másik államférfi : a semmiből küzdötte fel magát, keményen megdolgozott az elismerésért, és szert tett arra a képességre, hogy mások gyengéit kihasználja. De túl régóta gyakorolja a hatalmat, ezért úgy gondolja, hogy csak ő alkalmas erre a feladatra, ő érti a legjobban. Központosító személyiség. Szereti hűséges végrehajtókkal körülvenni magát, nem hagy teret sem az ellenségnek, sem az építő kritikának. Amikor végre felüti a fejét az elégedetlenség és a viszály, ezeket nem is érzékeli, mivel meg van győződve arról, hogy mint mindig, most is ura a helyzetnek, sőt bárkit egy csapásra el tud hallgattatni egy újabb dührohammal. Biztos magában, biztos a győzelemben. Amikor pedig elbukik, vereségén kisgyermekként csodálkozik. A mindenhatóság képzete.”
Laura Bazzicalupo: Kevélység A létezés szenvedélye
Minden bűn kezdete: a gőg - értékeli a katolikus hét főbűn listavezető törvényszegését a könyvsorozat újabb kötetének első fejezetcíme. S valóban a bukott angyalok vezetőjében, Luciferben fogant meg a kevélység tulajdonsága, s lett a gonoszság atyja, Sátán. Az olasz szerzőnő szokatlan, a vallásos hagyománytól függetlenül, mai szemlélettel vizsgálja e vétket vagy inkább jellemvonást. A fülszöveg ekként írja le a bűnök királynőjét: Beszél, anélkül, hogy másokra figyelne, és mindig igaza van: nagyképű. Megvan a pénze és a hatalma, azt akarja, hogy minden tőle induljon ki: öntelt. Gyönyörű és elérhetetlen, minden mozdulatában saját testére összpontosít: hiú Ha egy ember élete egészében erényes, sőt tökéletesen erkölcsös lenne, és a gőg koronázna meg ennyi erényt, akkor az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy rontó árnyékkal beborítva, megsemmisítse ezt az életet. A gőg egymagában, lévén a bűnök legsúlyosabbika, képes kárhozatra rendelni az embert.
Ke¬vély¬ség, fös¬vény¬ség, bu¬ja¬ság, irigy¬ség, tor¬kos¬ság, harag, jóra való rest¬ség – ez a hét ki¬fe¬je¬zés a bűnök egész uni¬ver¬zu¬mát fog¬lal¬ja össze. A hét fő¬bűn¬re az ókori vi¬lág¬ban a go¬nosz meg¬tes¬te¬sü¬lé¬se¬ként te¬kin¬tet¬tek, a zsi¬dó-ke¬resz¬tény kul¬túr¬kör¬ben pedig az er¬kölcs¬te¬len¬ség meg¬fé¬ke¬zé¬sé¬nek egyik fő¬pil¬lé¬re¬ként ka¬pott ki¬emelt sze¬re¬pet. Mit mon¬da¬nak ezek a ki¬fe¬je¬zé¬sek nap¬ja¬ink¬ban? Mi ma¬radt meg egy¬ko¬ri vég¬ze¬tes és ve¬sze¬del¬mes ter¬mé¬sze¬tük¬ből?
Vajon sze¬re¬pet kap¬nak-e ko¬runk tár¬sa¬dal¬má¬ban is, vagy netán már el¬avult¬nak szá¬mí¬ta¬nak egy olyan vi¬lág¬ban, ahol „min¬den el¬megy”, ahol már min¬den ha¬tárt meg¬szeg¬tünk. Fel¬ele¬ve¬nít¬he¬tők és új¬ra¬ér¬tel¬mez¬he¬tők, netán be¬épít¬he¬tők a pszi¬cho¬ló¬gi¬á¬ba és a pszi¬cho¬ana¬li¬ti¬kus te¬rá¬pi¬ák¬ba? Egy biz¬tos: vé¬tek¬ről és bűn¬ről lehet idő¬sze¬rű¬en be¬szél¬ni. Ebben az új so¬ro¬zat¬ban hét tudós kutat az újabb vá¬la¬szok után. A fő¬bű¬nö¬ket egé¬szen szo¬kat¬lan, mai szem¬lé¬let¬tel vizs¬gál¬ják, amely már távol áll attól a val¬lá¬sos ha¬gyo¬mány¬tól, amely¬ben ere¬de¬ti¬leg meg¬for¬má¬lód¬tak. Kor¬sze¬rű¬en, in¬kább ki¬áll¬ha¬tat¬lan szen¬ve¬dély¬ként ér¬tel¬me¬zik őket.
A hoz¬zá¬juk való vi¬szony az em¬be¬ri¬ség azon ké¬pes¬sé¬gét fe¬je¬zi ki, amellyel kü¬lönb¬sé¬get tesz jó és rossz kö¬zött. Be¬szél, anél¬kül, hogy má¬sok¬ra fi¬gyel¬ne, és min¬dig igaza van: nagy¬ké¬pű. Meg¬van a pénze és a ha¬tal¬ma, azt akar¬ja, hogy min¬den tőle in¬dul¬jon ki: ön¬telt. Gyö¬nyö¬rű és el¬ér¬he¬tet¬len, min¬den moz¬du¬la¬tá¬ban saját tes¬té¬re össz¬pon¬to¬sít: hiú. A ke¬vély¬ség a bűnök ere¬de¬te: ta¬la¬já¬ból táp¬lál¬ko¬zik a többi bűn, me¬lyek mind ennek kü¬lön¬bö¬ző for¬mái. A ke¬vély¬ség ugyan¬ak¬kor a csúcs¬pont¬ja és a be¬te¬tő¬zé¬se is ugyan¬en¬nek a sor¬nak: a bűnök ki¬rály¬nő¬je. Tehát ha a többi mind hi¬á¬nyoz¬na, ha egy ember élete egé¬szé¬ben eré¬nyes, sőt tö¬ké¬le¬te¬sen er¬köl¬csös lenne, és a gőg ko¬ro¬náz¬na meg ennyi erényt, akkor az ön¬ma¬gá¬ban ele¬gen¬dő lenne ahhoz, hogy rontó ár¬nyék¬kal be¬bo¬rít¬va, meg¬sem¬mi¬sít¬se ezt az éle¬tet. A gőg egy¬ma¬gá¬ban, lévén a bűnök leg¬sú¬lyo¬sab¬bi¬ka, képes kár¬ho¬zat¬ra ren¬del¬ni az em¬bert. Ere¬det és csúcs¬pont.

[VÁLASZ]
CruciFix

#4

2011.09.17  09:33

Kevélység
A létezés szenvedélye
Bazzicalupo, Laura
A hét főbűn lehet a jövő befektetési sikerterméke
Fektesse a pénzét a hét fő bűnbe! Bár jó kis viccnek tűnhet, azonban mégsem az: Egy kisebb német alapkezelő, a Prosperia Investment olyan befektetési alapot kíván létrehozni, amely tudatosan a kereszténységben a középkor óta hét főbűnnek minősülő szokásokhoz igazodó befektetési politikát kíván folytatni.
Conrad Mattern, a pénzügyi viselkedéstan müncheni docense, aki egyébként a "Fonds Prosperia Mephisto 1" névvel fémjelzett befektetési termék tanácsadója elmondta, hogy a bűnös iparágak, részvényeinek teljesítménye jobban alakult, mint a piaci átlag.

A hét fő bűn és iparágaik

A szakember egyébként meg is magyarázza a társadalomban és a befektetéseikben megfigyelhető jelenséget. Véleménye szerint a bűnök konjunktúra függetlenek, sőt gazdaságilag nehéz időszakokban az emberek gyakrabban nyúlnak cigarettához vagy alkoholhoz.
A docens még hozzátette, hogy másrészt pedig a társadalmilag felelős, tudatos befektetők többnyire nem is tudatos ellenállása miatt a károsnak számító ágazatok, mint az alkohol vagy a kaszinórészvények kereslete alacsonyabb, így értékeltsége, árazása vonzóbb lehet a többi iparágnál, ami kedvező fundamentális befektetési lehetőséget eredményez.

Filozófia eszkatológiába varrva –marlonbrandy

Az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető hét főbűn nem a Bibliából származik. A halálos bűnök lajstromát Gergely pápa vette fel a katolikus egyház katekizmusába a hatodik században. Ekkor még közéjük tartozott a szomorúság is, melyet utóbb a restségre cseréltek. Legsúlyosabbnak a kevélység, legenyhébbnek a bujaság számított. A hét főbűn
„Bár az önhitt ember gyakran öltözik a dicsőség köntösébe, a hatalom szavaiba, bár sokszor emeli ki saját nagyságát, szenvedélye halálszenvedély. Oidipusz lányának kecses alakja, a fekete kendővel keretezett halottsápadt arccal, egy csapásra leleplezte vad hajlamát, hogy saját létezését csak az élő, bizonytalan, zavaros környezet eltávolításával erősítheti meg, csak azzal, hogy elszakítja magától az élvezetet, azaz csakis egy önpusztító győzelemben, ami engem megrémít.”
„Mégis, mit képzel ez magáról?«
Az öltönyös, nyakkendős férfi ellenkezést nem tűrő módon tör magának utat a hivatal ajtaja előtt összegyűlt kis tömegen át, pedig a sorban álláshoz sorszámot kell húzni (a cetlit pedig odabenn visszaadni). Önhatalmúlag kinyitja a tisztviselő
gondosan csukva tartott ajtaját, és még át se lépte a küszöböt, már bele is kezd a mondókájába, megkövetelve a rá irányuló figyelmet. Meg is kapja. Arrogancia. Anélkül beszél, hogy közben meghallgatná a másikat is. Nem is törődik azzal, hogy beszélgetőpartnere épp vitába akar szállni vele valamiről. A tanár bízik magában. Mindig mindent tud, mindig igaza van, mert ő a tanár, és azért tanár, mert mindig igaza van. A leghalványabb gyanú sem él benne, hogy esetleg a másiknak is lehet akár egy újszerű nézőpontja a témával kapcsolatban. Abból indul ki, hogy ő mindent tud. Vagy legalábbis ezt gondolja, ettől az egész kissé komikus lesz. Nagyképűség. Politikus, emellett sok pénze is van. Külsőre átlagos, nincs benne semmi különös. De az érződik, az lerí róla, hogy nagy a hatalma. Képzeletében végtelenül sikeres, magát különleges, egyedi lénynek gondolja. Nem fél attól, hogy baklövéseket vagy hibákat követ el, mert imádóinak csapata mindig kész az ő döntő súlyú szavát elfogadni. És ez tetszik neki. El tudja hitetni, hogy minden neki köszönhető, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, a „törvény előtti egyenlőség”. Méltatlankodik, ha valaki megkísérelné úgy kezelni őt, mint a többieket. Ez az „előjoga” valamiképpen a tetteiben is megjelenik, és ez még hatalmasabbá teszi őt. Önteltség. Egy másik államférfi : a semmiből küzdötte fel magát, keményen megdolgozott az elismerésért, és szert tett arra a képességre, hogy mások gyengéit kihasználja. De túl régóta gyakorolja a hatalmat, ezért úgy gondolja, hogy csak ő alkalmas erre a feladatra, ő érti a legjobban. Központosító személyiség. Szereti hűséges végrehajtókkal körülvenni magát, nem hagy teret sem az ellenségnek, sem az építő kritikának. Amikor végre felüti a fejét az elégedetlenség és a viszály, ezeket nem is érzékeli, mivel meg van győződve arról, hogy mint mindig, most is ura a helyzetnek, sőt bárkit egy csapásra el tud hallgattatni egy újabb dührohammal. Biztos magában, biztos a győzelemben. Amikor pedig elbukik, vereségén kisgyermekként csodálkozik. A mindenhatóság képzete.”
Laura Bazzicalupo: Kevélység A létezés szenvedélye
Minden bűn kezdete: a gőg - értékeli a katolikus hét főbűn listavezető törvényszegését a könyvsorozat újabb kötetének első fejezetcíme. S valóban a bukott angyalok vezetőjében, Luciferben fogant meg a kevélység tulajdonsága, s lett a gonoszság atyja, Sátán. Az olasz szerzőnő szokatlan, a vallásos hagyománytól függetlenül, mai szemlélettel vizsgálja e vétket vagy inkább jellemvonást. A fülszöveg ekként írja le a bűnök királynőjét: Beszél, anélkül, hogy másokra figyelne, és mindig igaza van: nagyképű. Megvan a pénze és a hatalma, azt akarja, hogy minden tőle induljon ki: öntelt. Gyönyörű és elérhetetlen, minden mozdulatában saját testére összpontosít: hiú Ha egy ember élete egészében erényes, sőt tökéletesen erkölcsös lenne, és a gőg koronázna meg ennyi erényt, akkor az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy rontó árnyékkal beborítva, megsemmisítse ezt az életet. A gőg egymagában, lévén a bűnök legsúlyosabbika, képes kárhozatra rendelni az embert.
Ke¬vély¬ség, fös¬vény¬ség, bu¬ja¬ság, irigy¬ség, tor¬kos¬ság, harag, jóra való rest¬ség – ez a hét ki¬fe¬je¬zés a bűnök egész uni¬ver¬zu¬mát fog¬lal¬ja össze. A hét fő¬bűn¬re az ókori vi¬lág¬ban a go¬nosz meg¬tes¬te¬sü¬lé¬se¬ként te¬kin¬tet¬tek, a zsi¬dó-ke¬resz¬tény kul¬túr¬kör¬ben pedig az er¬kölcs¬te¬len¬ség meg¬fé¬ke¬zé¬sé¬nek egyik fő¬pil¬lé¬re¬ként ka¬pott ki¬emelt sze¬re¬pet. Mit mon¬da¬nak ezek a ki¬fe¬je¬zé¬sek nap¬ja¬ink¬ban? Mi ma¬radt meg egy¬ko¬ri vég¬ze¬tes és ve¬sze¬del¬mes ter¬mé¬sze¬tük¬ből?
Vajon sze¬re¬pet kap¬nak-e ko¬runk tár¬sa¬dal¬má¬ban is, vagy netán már el¬avult¬nak szá¬mí¬ta¬nak egy olyan vi¬lág¬ban, ahol „min¬den el¬megy”, ahol már min¬den ha¬tárt meg¬szeg¬tünk. Fel¬ele¬ve¬nít¬he¬tők és új¬ra¬ér¬tel¬mez¬he¬tők, netán be¬épít¬he¬tők a pszi¬cho¬ló¬gi¬á¬ba és a pszi¬cho¬ana¬li¬ti¬kus te¬rá¬pi¬ák¬ba? Egy biz¬tos: vé¬tek¬ről és bűn¬ről lehet idő¬sze¬rű¬en be¬szél¬ni. Ebben az új so¬ro¬zat¬ban hét tudós kutat az újabb vá¬la¬szok után. A fő¬bű¬nö¬ket egé¬szen szo¬kat¬lan, mai szem¬lé¬let¬tel vizs¬gál¬ják, amely már távol áll attól a val¬lá¬sos ha¬gyo¬mány¬tól, amely¬ben ere¬de¬ti¬leg meg¬for¬má¬lód¬tak. Kor¬sze¬rű¬en, in¬kább ki¬áll¬ha¬tat¬lan szen¬ve¬dély¬ként ér¬tel¬me¬zik őket.
A hoz¬zá¬juk való vi¬szony az em¬be¬ri¬ség azon ké¬pes¬sé¬gét fe¬je¬zi ki, amellyel kü¬lönb¬sé¬get tesz jó és rossz kö¬zött. Be¬szél, anél¬kül, hogy má¬sok¬ra fi¬gyel¬ne, és min¬dig igaza van: nagy¬ké¬pű. Meg¬van a pénze és a ha¬tal¬ma, azt akar¬ja, hogy min¬den tőle in¬dul¬jon ki: ön¬telt. Gyö¬nyö¬rű és el¬ér¬he¬tet¬len, min¬den moz¬du¬la¬tá¬ban saját tes¬té¬re össz¬pon¬to¬sít: hiú. A ke¬vély¬ség a bűnök ere¬de¬te: ta¬la¬já¬ból táp¬lál¬ko¬zik a többi bűn, me¬lyek mind ennek kü¬lön¬bö¬ző for¬mái. A ke¬vély¬ség ugyan¬ak¬kor a csúcs¬pont¬ja és a be¬te¬tő¬zé¬se is ugyan¬en¬nek a sor¬nak: a bűnök ki¬rály¬nő¬je. Tehát ha a többi mind hi¬á¬nyoz¬na, ha egy ember élete egé¬szé¬ben eré¬nyes, sőt tö¬ké¬le¬te¬sen er¬köl¬csös lenne, és a gőg ko¬ro¬náz¬na meg ennyi erényt, akkor az ön¬ma¬gá¬ban ele¬gen¬dő lenne ahhoz, hogy rontó ár¬nyék¬kal be¬bo¬rít¬va, meg¬sem¬mi¬sít¬se ezt az éle¬tet. A gőg egy¬ma¬gá¬ban, lévén a bűnök leg¬sú¬lyo¬sab¬bi¬ka, képes kár¬ho¬zat¬ra ren¬del¬ni az em¬bert. Ere¬det és csúcs¬pont.

[VÁLASZ]
CruciFix

#3

2011.09.17  09:33

Kevélység
A létezés szenvedélye
Bazzicalupo, Laura
A hét főbűn lehet a jövő befektetési sikerterméke
Fektesse a pénzét a hét fő bűnbe! Bár jó kis viccnek tűnhet, azonban mégsem az: Egy kisebb német alapkezelő, a Prosperia Investment olyan befektetési alapot kíván létrehozni, amely tudatosan a kereszténységben a középkor óta hét főbűnnek minősülő szokásokhoz igazodó befektetési politikát kíván folytatni.
Conrad Mattern, a pénzügyi viselkedéstan müncheni docense, aki egyébként a "Fonds Prosperia Mephisto 1" névvel fémjelzett befektetési termék tanácsadója elmondta, hogy a bűnös iparágak, részvényeinek teljesítménye jobban alakult, mint a piaci átlag.

A hét fő bűn és iparágaik

A szakember egyébként meg is magyarázza a társadalomban és a befektetéseikben megfigyelhető jelenséget. Véleménye szerint a bűnök konjunktúra függetlenek, sőt gazdaságilag nehéz időszakokban az emberek gyakrabban nyúlnak cigarettához vagy alkoholhoz.
A docens még hozzátette, hogy másrészt pedig a társadalmilag felelős, tudatos befektetők többnyire nem is tudatos ellenállása miatt a károsnak számító ágazatok, mint az alkohol vagy a kaszinórészvények kereslete alacsonyabb, így értékeltsége, árazása vonzóbb lehet a többi iparágnál, ami kedvező fundamentális befektetési lehetőséget eredményez.

Filozófia eszkatológiába varrva –marlonbrandy

Az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető hét főbűn nem a Bibliából származik. A halálos bűnök lajstromát Gergely pápa vette fel a katolikus egyház katekizmusába a hatodik században. Ekkor még közéjük tartozott a szomorúság is, melyet utóbb a restségre cseréltek. Legsúlyosabbnak a kevélység, legenyhébbnek a bujaság számított. A hét főbűn
„Bár az önhitt ember gyakran öltözik a dicsőség köntösébe, a hatalom szavaiba, bár sokszor emeli ki saját nagyságát, szenvedélye halálszenvedély. Oidipusz lányának kecses alakja, a fekete kendővel keretezett halottsápadt arccal, egy csapásra leleplezte vad hajlamát, hogy saját létezését csak az élő, bizonytalan, zavaros környezet eltávolításával erősítheti meg, csak azzal, hogy elszakítja magától az élvezetet, azaz csakis egy önpusztító győzelemben, ami engem megrémít.”
„Mégis, mit képzel ez magáról?«
Az öltönyös, nyakkendős férfi ellenkezést nem tűrő módon tör magának utat a hivatal ajtaja előtt összegyűlt kis tömegen át, pedig a sorban álláshoz sorszámot kell húzni (a cetlit pedig odabenn visszaadni). Önhatalmúlag kinyitja a tisztviselő
gondosan csukva tartott ajtaját, és még át se lépte a küszöböt, már bele is kezd a mondókájába, megkövetelve a rá irányuló figyelmet. Meg is kapja. Arrogancia. Anélkül beszél, hogy közben meghallgatná a másikat is. Nem is törődik azzal, hogy beszélgetőpartnere épp vitába akar szállni vele valamiről. A tanár bízik magában. Mindig mindent tud, mindig igaza van, mert ő a tanár, és azért tanár, mert mindig igaza van. A leghalványabb gyanú sem él benne, hogy esetleg a másiknak is lehet akár egy újszerű nézőpontja a témával kapcsolatban. Abból indul ki, hogy ő mindent tud. Vagy legalábbis ezt gondolja, ettől az egész kissé komikus lesz. Nagyképűség. Politikus, emellett sok pénze is van. Külsőre átlagos, nincs benne semmi különös. De az érződik, az lerí róla, hogy nagy a hatalma. Képzeletében végtelenül sikeres, magát különleges, egyedi lénynek gondolja. Nem fél attól, hogy baklövéseket vagy hibákat követ el, mert imádóinak csapata mindig kész az ő döntő súlyú szavát elfogadni. És ez tetszik neki. El tudja hitetni, hogy minden neki köszönhető, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, a „törvény előtti egyenlőség”. Méltatlankodik, ha valaki megkísérelné úgy kezelni őt, mint a többieket. Ez az „előjoga” valamiképpen a tetteiben is megjelenik, és ez még hatalmasabbá teszi őt. Önteltség. Egy másik államférfi : a semmiből küzdötte fel magát, keményen megdolgozott az elismerésért, és szert tett arra a képességre, hogy mások gyengéit kihasználja. De túl régóta gyakorolja a hatalmat, ezért úgy gondolja, hogy csak ő alkalmas erre a feladatra, ő érti a legjobban. Központosító személyiség. Szereti hűséges végrehajtókkal körülvenni magát, nem hagy teret sem az ellenségnek, sem az építő kritikának. Amikor végre felüti a fejét az elégedetlenség és a viszály, ezeket nem is érzékeli, mivel meg van győződve arról, hogy mint mindig, most is ura a helyzetnek, sőt bárkit egy csapásra el tud hallgattatni egy újabb dührohammal. Biztos magában, biztos a győzelemben. Amikor pedig elbukik, vereségén kisgyermekként csodálkozik. A mindenhatóság képzete.”
Laura Bazzicalupo: Kevélység A létezés szenvedélye
Minden bűn kezdete: a gőg - értékeli a katolikus hét főbűn listavezető törvényszegését a könyvsorozat újabb kötetének első fejezetcíme. S valóban a bukott angyalok vezetőjében, Luciferben fogant meg a kevélység tulajdonsága, s lett a gonoszság atyja, Sátán. Az olasz szerzőnő szokatlan, a vallásos hagyománytól függetlenül, mai szemlélettel vizsgálja e vétket vagy inkább jellemvonást. A fülszöveg ekként írja le a bűnök királynőjét: Beszél, anélkül, hogy másokra figyelne, és mindig igaza van: nagyképű. Megvan a pénze és a hatalma, azt akarja, hogy minden tőle induljon ki: öntelt. Gyönyörű és elérhetetlen, minden mozdulatában saját testére összpontosít: hiú Ha egy ember élete egészében erényes, sőt tökéletesen erkölcsös lenne, és a gőg koronázna meg ennyi erényt, akkor az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy rontó árnyékkal beborítva, megsemmisítse ezt az életet. A gőg egymagában, lévén a bűnök legsúlyosabbika, képes kárhozatra rendelni az embert.
Ke¬vély¬ség, fös¬vény¬ség, bu¬ja¬ság, irigy¬ség, tor¬kos¬ság, harag, jóra való rest¬ség – ez a hét ki¬fe¬je¬zés a bűnök egész uni¬ver¬zu¬mát fog¬lal¬ja össze. A hét fő¬bűn¬re az ókori vi¬lág¬ban a go¬nosz meg¬tes¬te¬sü¬lé¬se¬ként te¬kin¬tet¬tek, a zsi¬dó-ke¬resz¬tény kul¬túr¬kör¬ben pedig az er¬kölcs¬te¬len¬ség meg¬fé¬ke¬zé¬sé¬nek egyik fő¬pil¬lé¬re¬ként ka¬pott ki¬emelt sze¬re¬pet. Mit mon¬da¬nak ezek a ki¬fe¬je¬zé¬sek nap¬ja¬ink¬ban? Mi ma¬radt meg egy¬ko¬ri vég¬ze¬tes és ve¬sze¬del¬mes ter¬mé¬sze¬tük¬ből?
Vajon sze¬re¬pet kap¬nak-e ko¬runk tár¬sa¬dal¬má¬ban is, vagy netán már el¬avult¬nak szá¬mí¬ta¬nak egy olyan vi¬lág¬ban, ahol „min¬den el¬megy”, ahol már min¬den ha¬tárt meg¬szeg¬tünk. Fel¬ele¬ve¬nít¬he¬tők és új¬ra¬ér¬tel¬mez¬he¬tők, netán be¬épít¬he¬tők a pszi¬cho¬ló¬gi¬á¬ba és a pszi¬cho¬ana¬li¬ti¬kus te¬rá¬pi¬ák¬ba? Egy biz¬tos: vé¬tek¬ről és bűn¬ről lehet idő¬sze¬rű¬en be¬szél¬ni. Ebben az új so¬ro¬zat¬ban hét tudós kutat az újabb vá¬la¬szok után. A fő¬bű¬nö¬ket egé¬szen szo¬kat¬lan, mai szem¬lé¬let¬tel vizs¬gál¬ják, amely már távol áll attól a val¬lá¬sos ha¬gyo¬mány¬tól, amely¬ben ere¬de¬ti¬leg meg¬for¬má¬lód¬tak. Kor¬sze¬rű¬en, in¬kább ki¬áll¬ha¬tat¬lan szen¬ve¬dély¬ként ér¬tel¬me¬zik őket.
A hoz¬zá¬juk való vi¬szony az em¬be¬ri¬ség azon ké¬pes¬sé¬gét fe¬je¬zi ki, amellyel kü¬lönb¬sé¬get tesz jó és rossz kö¬zött. Be¬szél, anél¬kül, hogy má¬sok¬ra fi¬gyel¬ne, és min¬dig igaza van: nagy¬ké¬pű. Meg¬van a pénze és a ha¬tal¬ma, azt akar¬ja, hogy min¬den tőle in¬dul¬jon ki: ön¬telt. Gyö¬nyö¬rű és el¬ér¬he¬tet¬len, min¬den moz¬du¬la¬tá¬ban saját tes¬té¬re össz¬pon¬to¬sít: hiú. A ke¬vély¬ség a bűnök ere¬de¬te: ta¬la¬já¬ból táp¬lál¬ko¬zik a többi bűn, me¬lyek mind ennek kü¬lön¬bö¬ző for¬mái. A ke¬vély¬ség ugyan¬ak¬kor a csúcs¬pont¬ja és a be¬te¬tő¬zé¬se is ugyan¬en¬nek a sor¬nak: a bűnök ki¬rály¬nő¬je. Tehát ha a többi mind hi¬á¬nyoz¬na, ha egy ember élete egé¬szé¬ben eré¬nyes, sőt tö¬ké¬le¬te¬sen er¬köl¬csös lenne, és a gőg ko¬ro¬náz¬na meg ennyi erényt, akkor az ön¬ma¬gá¬ban ele¬gen¬dő lenne ahhoz, hogy rontó ár¬nyék¬kal be¬bo¬rít¬va, meg¬sem¬mi¬sít¬se ezt az éle¬tet. A gőg egy¬ma¬gá¬ban, lévén a bűnök leg¬sú¬lyo¬sab¬bi¬ka, képes kár¬ho¬zat¬ra ren¬del¬ni az em¬bert. Ere¬det és csúcs¬pont.

[VÁLASZ]
CruciFix

#2

2011.09.17  09:33

Kevélység
A létezés szenvedélye
Bazzicalupo, Laura
A hét főbűn lehet a jövő befektetési sikerterméke
Fektesse a pénzét a hét fő bűnbe! Bár jó kis viccnek tűnhet, azonban mégsem az: Egy kisebb német alapkezelő, a Prosperia Investment olyan befektetési alapot kíván létrehozni, amely tudatosan a kereszténységben a középkor óta hét főbűnnek minősülő szokásokhoz igazodó befektetési politikát kíván folytatni.
Conrad Mattern, a pénzügyi viselkedéstan müncheni docense, aki egyébként a "Fonds Prosperia Mephisto 1" névvel fémjelzett befektetési termék tanácsadója elmondta, hogy a bűnös iparágak, részvényeinek teljesítménye jobban alakult, mint a piaci átlag.

A hét fő bűn és iparágaik

A szakember egyébként meg is magyarázza a társadalomban és a befektetéseikben megfigyelhető jelenséget. Véleménye szerint a bűnök konjunktúra függetlenek, sőt gazdaságilag nehéz időszakokban az emberek gyakrabban nyúlnak cigarettához vagy alkoholhoz.
A docens még hozzátette, hogy másrészt pedig a társadalmilag felelős, tudatos befektetők többnyire nem is tudatos ellenállása miatt a károsnak számító ágazatok, mint az alkohol vagy a kaszinórészvények kereslete alacsonyabb, így értékeltsége, árazása vonzóbb lehet a többi iparágnál, ami kedvező fundamentális befektetési lehetőséget eredményez.

Filozófia eszkatológiába varrva –marlonbrandy

Az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető hét főbűn nem a Bibliából származik. A halálos bűnök lajstromát Gergely pápa vette fel a katolikus egyház katekizmusába a hatodik században. Ekkor még közéjük tartozott a szomorúság is, melyet utóbb a restségre cseréltek. Legsúlyosabbnak a kevélység, legenyhébbnek a bujaság számított. A hét főbűn
„Bár az önhitt ember gyakran öltözik a dicsőség köntösébe, a hatalom szavaiba, bár sokszor emeli ki saját nagyságát, szenvedélye halálszenvedély. Oidipusz lányának kecses alakja, a fekete kendővel keretezett halottsápadt arccal, egy csapásra leleplezte vad hajlamát, hogy saját létezését csak az élő, bizonytalan, zavaros környezet eltávolításával erősítheti meg, csak azzal, hogy elszakítja magától az élvezetet, azaz csakis egy önpusztító győzelemben, ami engem megrémít.”
„Mégis, mit képzel ez magáról?«
Az öltönyös, nyakkendős férfi ellenkezést nem tűrő módon tör magának utat a hivatal ajtaja előtt összegyűlt kis tömegen át, pedig a sorban álláshoz sorszámot kell húzni (a cetlit pedig odabenn visszaadni). Önhatalmúlag kinyitja a tisztviselő
gondosan csukva tartott ajtaját, és még át se lépte a küszöböt, már bele is kezd a mondókájába, megkövetelve a rá irányuló figyelmet. Meg is kapja. Arrogancia. Anélkül beszél, hogy közben meghallgatná a másikat is. Nem is törődik azzal, hogy beszélgetőpartnere épp vitába akar szállni vele valamiről. A tanár bízik magában. Mindig mindent tud, mindig igaza van, mert ő a tanár, és azért tanár, mert mindig igaza van. A leghalványabb gyanú sem él benne, hogy esetleg a másiknak is lehet akár egy újszerű nézőpontja a témával kapcsolatban. Abból indul ki, hogy ő mindent tud. Vagy legalábbis ezt gondolja, ettől az egész kissé komikus lesz. Nagyképűség. Politikus, emellett sok pénze is van. Külsőre átlagos, nincs benne semmi különös. De az érződik, az lerí róla, hogy nagy a hatalma. Képzeletében végtelenül sikeres, magát különleges, egyedi lénynek gondolja. Nem fél attól, hogy baklövéseket vagy hibákat követ el, mert imádóinak csapata mindig kész az ő döntő súlyú szavát elfogadni. És ez tetszik neki. El tudja hitetni, hogy minden neki köszönhető, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, a „törvény előtti egyenlőség”. Méltatlankodik, ha valaki megkísérelné úgy kezelni őt, mint a többieket. Ez az „előjoga” valamiképpen a tetteiben is megjelenik, és ez még hatalmasabbá teszi őt. Önteltség. Egy másik államférfi : a semmiből küzdötte fel magát, keményen megdolgozott az elismerésért, és szert tett arra a képességre, hogy mások gyengéit kihasználja. De túl régóta gyakorolja a hatalmat, ezért úgy gondolja, hogy csak ő alkalmas erre a feladatra, ő érti a legjobban. Központosító személyiség. Szereti hűséges végrehajtókkal körülvenni magát, nem hagy teret sem az ellenségnek, sem az építő kritikának. Amikor végre felüti a fejét az elégedetlenség és a viszály, ezeket nem is érzékeli, mivel meg van győződve arról, hogy mint mindig, most is ura a helyzetnek, sőt bárkit egy csapásra el tud hallgattatni egy újabb dührohammal. Biztos magában, biztos a győzelemben. Amikor pedig elbukik, vereségén kisgyermekként csodálkozik. A mindenhatóság képzete.”
Laura Bazzicalupo: Kevélység A létezés szenvedélye
Minden bűn kezdete: a gőg - értékeli a katolikus hét főbűn listavezető törvényszegését a könyvsorozat újabb kötetének első fejezetcíme. S valóban a bukott angyalok vezetőjében, Luciferben fogant meg a kevélység tulajdonsága, s lett a gonoszság atyja, Sátán. Az olasz szerzőnő szokatlan, a vallásos hagyománytól függetlenül, mai szemlélettel vizsgálja e vétket vagy inkább jellemvonást. A fülszöveg ekként írja le a bűnök királynőjét: Beszél, anélkül, hogy másokra figyelne, és mindig igaza van: nagyképű. Megvan a pénze és a hatalma, azt akarja, hogy minden tőle induljon ki: öntelt. Gyönyörű és elérhetetlen, minden mozdulatában saját testére összpontosít: hiú Ha egy ember élete egészében erényes, sőt tökéletesen erkölcsös lenne, és a gőg koronázna meg ennyi erényt, akkor az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy rontó árnyékkal beborítva, megsemmisítse ezt az életet. A gőg egymagában, lévén a bűnök legsúlyosabbika, képes kárhozatra rendelni az embert.
Ke¬vély¬ség, fös¬vény¬ség, bu¬ja¬ság, irigy¬ség, tor¬kos¬ság, harag, jóra való rest¬ség – ez a hét ki¬fe¬je¬zés a bűnök egész uni¬ver¬zu¬mát fog¬lal¬ja össze. A hét fő¬bűn¬re az ókori vi¬lág¬ban a go¬nosz meg¬tes¬te¬sü¬lé¬se¬ként te¬kin¬tet¬tek, a zsi¬dó-ke¬resz¬tény kul¬túr¬kör¬ben pedig az er¬kölcs¬te¬len¬ség meg¬fé¬ke¬zé¬sé¬nek egyik fő¬pil¬lé¬re¬ként ka¬pott ki¬emelt sze¬re¬pet. Mit mon¬da¬nak ezek a ki¬fe¬je¬zé¬sek nap¬ja¬ink¬ban? Mi ma¬radt meg egy¬ko¬ri vég¬ze¬tes és ve¬sze¬del¬mes ter¬mé¬sze¬tük¬ből?
Vajon sze¬re¬pet kap¬nak-e ko¬runk tár¬sa¬dal¬má¬ban is, vagy netán már el¬avult¬nak szá¬mí¬ta¬nak egy olyan vi¬lág¬ban, ahol „min¬den el¬megy”, ahol már min¬den ha¬tárt meg¬szeg¬tünk. Fel¬ele¬ve¬nít¬he¬tők és új¬ra¬ér¬tel¬mez¬he¬tők, netán be¬épít¬he¬tők a pszi¬cho¬ló¬gi¬á¬ba és a pszi¬cho¬ana¬li¬ti¬kus te¬rá¬pi¬ák¬ba? Egy biz¬tos: vé¬tek¬ről és bűn¬ről lehet idő¬sze¬rű¬en be¬szél¬ni. Ebben az új so¬ro¬zat¬ban hét tudós kutat az újabb vá¬la¬szok után. A fő¬bű¬nö¬ket egé¬szen szo¬kat¬lan, mai szem¬lé¬let¬tel vizs¬gál¬ják, amely már távol áll attól a val¬lá¬sos ha¬gyo¬mány¬tól, amely¬ben ere¬de¬ti¬leg meg¬for¬má¬lód¬tak. Kor¬sze¬rű¬en, in¬kább ki¬áll¬ha¬tat¬lan szen¬ve¬dély¬ként ér¬tel¬me¬zik őket.
A hoz¬zá¬juk való vi¬szony az em¬be¬ri¬ség azon ké¬pes¬sé¬gét fe¬je¬zi ki, amellyel kü¬lönb¬sé¬get tesz jó és rossz kö¬zött. Be¬szél, anél¬kül, hogy má¬sok¬ra fi¬gyel¬ne, és min¬dig igaza van: nagy¬ké¬pű. Meg¬van a pénze és a ha¬tal¬ma, azt akar¬ja, hogy min¬den tőle in¬dul¬jon ki: ön¬telt. Gyö¬nyö¬rű és el¬ér¬he¬tet¬len, min¬den moz¬du¬la¬tá¬ban saját tes¬té¬re össz¬pon¬to¬sít: hiú. A ke¬vély¬ség a bűnök ere¬de¬te: ta¬la¬já¬ból táp¬lál¬ko¬zik a többi bűn, me¬lyek mind ennek kü¬lön¬bö¬ző for¬mái. A ke¬vély¬ség ugyan¬ak¬kor a csúcs¬pont¬ja és a be¬te¬tő¬zé¬se is ugyan¬en¬nek a sor¬nak: a bűnök ki¬rály¬nő¬je. Tehát ha a többi mind hi¬á¬nyoz¬na, ha egy ember élete egé¬szé¬ben eré¬nyes, sőt tö¬ké¬le¬te¬sen er¬köl¬csös lenne, és a gőg ko¬ro¬náz¬na meg ennyi erényt, akkor az ön¬ma¬gá¬ban ele¬gen¬dő lenne ahhoz, hogy rontó ár¬nyék¬kal be¬bo¬rít¬va, meg¬sem¬mi¬sít¬se ezt az éle¬tet. A gőg egy¬ma¬gá¬ban, lévén a bűnök leg¬sú¬lyo¬sab¬bi¬ka, képes kár¬ho¬zat¬ra ren¬del¬ni az em¬bert. Ere¬det és csúcs¬pont.

[VÁLASZ]
újkönyv

#1

2011.09.11  16:40

Írtam egy regényt, van honlapom, ami "ezokiadvány" néven a google-on elérhető, csak nem tudom hogyan találjam meg a csoportomat, ahol publikálhatnám magam.
[VÁLASZ]







Legfrissebb témák:

Rostás Roland

Könyvet keresek

Keresem!

Orvosi könyvek eladók

orvosi könyvek

JOGI KÖNYVEK

Teljes lista...

Legnépszerűbb könyvek:

Fókusz Könyváruházak
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők - Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Alexandra Könyváruházak
E. L. James: A szabadság ötven árnyalata

Bookline.hu
E.L. James: A szabadság ötven árnyalata

Sikerlisták...


Új Könyvpiac a hírlapárusoknál, illetve az Interspar, Kaiser’s és az Auchan üzletekben is

Tisztelt Olvasónk!

Ha a könyvesboltokban már nem sikerült hozzájutnia lapunkhoz, akkor az itt található lista segítségével keresse fel az Önhöz legközelebbi hírlapárusító-helyet, vagy valamely Interspar, Kaiser’s, illetve Auchan bevásárló központot.

Amennyiben biztosan szeretne lapunkhoz hozzájutni, akkor fizessen elő most!
Online előfizetés

Iratkozzon fel hírlevelünkre!





Országos Internet Szaknévsor
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu