buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2020. szeptember 30, szerda
Jeromos napja





















Évfordulók:
1452: Megjelent az első nyomtatott könyv: Johann Gutenberg Bibliája
1859: Benedek Elek születése (Kisbacon)
1928: Elie Wiesel születése (Máramarossziget)
1990: Patrick Victor Martindale White halála
2005: A Népmese Napja
2006: Sütő András halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













Fórum: Könyvszakmai hozzászólások: William Gibson: Trendvadász 



A teljes téma nyomtatása...Küldje el e-mailen...


[ Listázás időrendben, legelsővel kezdve ]

CruciFix

#1

2011.07.02  10:50

William Gibson: A trendvadász

Magyar Könyvklub
2004
Hogy mi köze van egy tökéletesen napjainkban játszódó (2001-02-ben írta Gibson) cyberpunk sztorinak a náci Németország mechanikus zsebszámológépéhez, illetve a nagysikerű ZX81-hez? Ehhez már el kell olvasni a könyvet.

Most megmondom a jövődet, mondta a Megyei Pszichiátriai Intézet dohányzójában egy reggel János, aki a telet rendszeresen benn szokta tölteni.
Őt eredetileg prostituáltak jelentették fel: fajtalanságért.
János kocsijával az út mentén korzózott és könnyen öltözött, léha lányoknak tett meglepő ajánlatot: "Most pedig csináljuk úgy, ahogy eddig még soha", s az érdeklődő kérdésre (hogyan?) azt válaszolta: INGYEN.
A rendőrség ugyan elejtette a vádat, de az intézetbe azért bekerült.
Ötletes embernek ismertem meg, tehát hallgattam.
Képzeld el, hogy bemész valakihez. Keresed őt. Kopogsz. Benyitsz.
A szobában senkit nem találsz. Vársz.
A szemed megakad az ajtó belső oldalára akasztott kis táblácskán. Tudod, aminek két oldala van. Az egyik oldalra az van írva: "Zárva".
A másik oldalára pedig: "Rögtön jövök."
Na az a Te jövőd.
Kerekes Tamás

A 20. századot meg és elítélték már,a totalitárius terror, az utópikus és bűnöző ideológiák, az üres illúziók, a népirtások, a hamist avantgardok, valamint a demokratikus realizmus helyébe lépő absztrakciók századaként meghatározva. Gibson a jövő szemiotikai jeleiből olvasna. Olyan, mintha a Pyncon Súlyszivárvány- ából kimaradt szereplők vennének részt egy életveszélyes piackutatási gyakorlatban.(Kerekes Tamás)
.
Cayce Pollard legendás amerikai marketing-guru, aki titokzatos hatodik érzékével szerzett magának nevet a szakmában. Egy nagynevű PR cég meghívására érkezik Londonba, amikor merőben szokatlan megbízást kap: fel kell kutatnia a legújabb Internet-őrület forrását, a titokzatos mpeg videofilmek fantom-alkotóját. A fanatikusok egyre népesebb tábora (melynek Cayce is oszlopos tagja) globális léptékű földalatti hálózatot alkot. Cayce új megbízója hisz abban, hogy a Klip az évszázad legnagyobb virtuális durranása, mellesleg nagyon is valóságos aranybánya. Ám miután betörnek londoni lakásába, meghekkelik az e- mailjeit és még a manhattani pszichiátere feljegyzéseinek is lába kél, Cayce kezdi gyanítani, hogy itt valaki, akinek személyét a legelképesztőbb csúcstechnológia álcázza, egyre emeli a tétet. Cayce nemsokára a marketing, a globáltőke és a multinacionális maffiák parallel univerzumaiban találja magát, ahol a szálak végül egyetlen virtuális nyugvópontba futnak össze. London, Tokió és Moszkva utcáin, majd egy szovjet öko- katasztrófa kísértetzónáján át vezet Cayce egyre rázósabb útja a titok nyitjához. A titokéhoz, amely épp annyira felkavaró és ellenállhatatlan, mint maga a huszonegyedik század
(a kiadó)

A Trendvadász egy trilógia első kötete, amihez a maradék kettő nem tartozik szervesen hozzá, csak annyiban kötődnek egymáshoz, hogy ugyanabban a kitalált világtérben játszódnak.

,,Az író, aki a banálisból megdöbbentően és teljesen más egészt képes elővarázsolni"
- The Washington Post Book World

„Letelepszik a görgősszékbe, és meglöki az átlátszó egeret. Álmos infravörös villódzás az acélbakra támaszkodó, jókora nyírfa asztallap sápadt felületén. Feljön a keresőablak. Cayce ujjai szaporán kopognak a billen¬tyűzeten: Kultusz: Klip: Kommuna. Damien a világért se venne fel semmit a Kedvencekbe: az „fertőzés” lenne, valóságos szentségtörés.” /William Gibson: Trendvadász/

A kötet első olvasatra egy piackutató tanszék tudományos diákköri dolgozatára hajaz, némi analitikus kémiai beütéssel) Kerekes Tamás), bár akad benne cselekmény jócskán.
A történet cselekménye, 2002 szeptemberében kezdődik: Cayce Pollard egy 32 éves marketing tanácsadó, aki különleges pszichés érzékenységgel rendelkezik, egyfajta allergiával, amit vállalati szimbólumok váltanak ki belőle. Amint egy potenciálisan nagy nyereséget hozó emblémával kerül szembe, gyengébb vagy erősebb pánikroham fut végig rajta. Ezt az allergiát, kiválóan fel tudja használni, a trendek világában épít karriert, ahol a logófóbia hasznos segédeszköznek bizonyul.
A cselekmény, Londonban, Tokióban és Moszkvában játszódik, ezek lesznek a történet térbeli csomópontjai, miközben Cayce és a sorra felbukkanó figurák, a Klip után nyomoznak. A Klipről nem sokat tudunk: lehet egy sorozat, vagy egy nagyfilm is akár. A Klip készítői időről időre különböző szegmenseket tesznek fel az internetre, melynek hatalmas rajongói táborába Cayce is beletartozik. Aktív fórumozóvá válik, és itt lel azokra a barátokra, akik a mű folyamán segítik felkutatni a forrást, vagyis magát az Alkotót és a műhelyt, ahol a Klip készül.
Cayce Londonba a Blue Ant cég meghívására munkaügyben érkezik, de amikor elutasítja Dorotea Benedetti grafikus tervező munkáját, rögtön egy ellenséget szerez magának. A regény legnegatívabb figurája Hubertus Bigend, a Klip megtalálásával bízza meg Cayce-t. Bigend célja, később forgalomba hozni a Klipet mint egyszerű terméket. Mindezt körüllengi a szeptember 11-ei terrortámadásokból adódó sajátos pánikhangulat és az akkori cselekmények emlékrészletei: ezek, a már-már hihetetlen cselekményvezetést visszarángatják minduntalan a valóságba. A terrortámadás gondolata és a visszatérő emlékképek, Cayce fokozódó szorongásának egyik alappillérévé válnak. Ilyen hatást kiváltó eszköz, a Michelin baba figurája is, ami egy mindenki által ismert szimbólum, így fel sem tűnik, mennyire hozzá tartozik az életünkhöz. Cayce Pollard számára viszont ez az egyszerű figura a legnagyobb ellenség, pánikrohamok kiváltója lesz egészen a történet végéig.
„Damien rögtön hozzátenné, hogy ennek Cayce sajátos allergiája az oka; a lány kóros és olykor hihetetlenül heves reakciókban megnyilvá¬nuló túlérzékenységgel reagál a globális piac szemiotikájára.”
A cím fordítását (Pattern Recognition) sokan kritizálták mind irodalmi, mind nyelvi szempontból, a Trendvadász az angol nyelvi játékot, a többértelműséget igyekszik visszaadni. A Pattern Recognition magyarul „alakzat felismerés” utal Cayce logófóbiájára, az emlékezetre (felidézés, felismerés, felelevenítés hármas fogalmi meghatározásai), az adathalmazokból releváns információk kiszűrésére és azokra a piacmarketingben ismert alakzat-felismerő szoftverekre, amelyek segítségével befektetési döntéseket hozhatunk. A marketingfogásokra később is találunk példákat. Például: a márkák terjesztésére, divatba hozatalára. Az utóbbi szoftver mintájára használják munkaadói Cayce-t a Trendvadászban, egyfajta speciális lakmuszpapírként, ahogy ezt Gibson tollából olvashatjuk.
Gibson e művében a szemiotikai tükörvilágban ábrázolja a jelent, csupa emblematikus figura, amelyek életre kelnek. (Kerekes Tamás)
Ha el tudjuk fogadni, hogy a CP (cyberpunk) kultúra nem vesztette el teljesen a létjogosultságát és érvényességét csak újraértelmeződött, alkalmazkodott a technikailag és informálisan felgyorsult hétköznapokhoz. Karakterei már nem a hacker és az utcalány, hanem az újságíró, a divatszakember vagy a művész. De személyiségjegyeikben nem ment végbe nagy változás: ugyanúgy a magány, a bizonytalanság, a virtuális élet és a közömbösség címkékkel jellemezhetjük őket. Meglátásom szerint a SF, a CP és a posztmodern irodalom szervesen összetartoznak, hiszen egy idő után egymás jelenébe értek és számos érintkezési pontot találhatunk közöttük. Nem létezhet CP regény a posztmodern regény nélkül, ahogy a posztmodern regény egy része sem a SF nélkül. Egymásra ható és egymásból táplálkozó műfajok, amelyek mindegyike változáson ment keresztül az évek során. (gonzopresss.hu)
Cayce-t a Blue Ant főnöke bízza meg azzal, hogy derítsen fényt arra, ki az alkotója az interneten fel-felbukkanó mpeg szegmenseknek, melyeket az egész világ nyomon követ, vár, csodál és közben észrevétlenül a kult kategóriából a tömegfogyasztásba lökdösi át.
Cayce ide-oda rohangál glóbuszunk északi félgömbjén, New Yorkból éppen hogy megérkezett Londonba a regény elején, aztán hamar együtt süppedünk bele az első osztályú ülésekbe Tokió felé, hogy igen rövid időt töltve a felkelő nap országában, visszatérjünk a köd birodalmába, ahonnan máris indulunk Moszkvába.
A szerző mindeközben világunk márkáinak neveivel szórja tele a könyv lapjait, ezzel teremt ismerős érzést az idegen világban, azt az érzést, hogy akár itt velünk is megtörténhet mindez. Sőt. Történik is, nap, mint nap.
A globalizáció és a fogyasztás, annak gerjesztői, a nagyhatalmú és pénzű emberek jelen vannak. Az internet mindennapos közösségi tér, ahol senki sem az, akinek , vagy aminek látszik, mégis szerelmek szövődnek és mennek tönkre, játékterek alakulnak, közösségi oldalak jönnek létre a saját szabályaikat felállítva. Valóságos élményt nyújtanak egy valótlan, 1 és 0 sorozataiból álló kódrendszerben. Mert az ember marad ősi szerzet, nem baj a technika, nem érdekes a fejlődés, a hit, a kapcsolatteremtés és a kíváncsiság a hajtóerő.
Cayce-t és társait ugyanez a motiváció hajtja. Senki sem őrült és mindenkinek elment az esze. Van karrierista nő, álmodozó művész, kreatív nyugtalan elme, okos gazdasági szakember, , mogorva, magának való titokzatos alak. Mindenki itt van. A közös chat-szobában.Mindenki keres valamit. Amit találnak, az sosem az, aminek a keresésére elindultak. Úgy tűnik, ez is egy ősi minta az emberi létezésben. Azt gondoljuk, tudjuk, mi kell nekünk, de ha megleljük, valami egész másra találunk rá.
Gibson nem fogalmaz bonyolultan, minden érthető és világos. Noha itt s bőven él a köznapi nyelv metaforikus jellegével (Kerekes Tamás)
Összetett és tőmondatok váltják egymást. A divat elsivatagosodása miatt ismerünk minden márkát, akárhova megyünk, ugyanazt árulják nekünk, így nem nehéz megérteni a trademarkos szövegeket sem.(ekultura.hu)

Cayce kikászálódik az ágyból, felhúzza a farmert. Felegyenesedik. Reszket.
Tükörvilág. Az elektromos berendezések csatlakozói böhöm nagyok, és három villájuk van. Olyan erős áramra méretezték őket, amit Ame¬rikában legfeljebb a villamosszékekbe eresztenek. Az autók vezető- és utasoldala mindmáig tisztázatlan körülmények között helyet cserélt, a telefonkagylók súlyosabbak, és máshol esik rajtuk a fogás. A puhafe¬delű könyvek tapintása akár az ausztrál dolláré.(részlet a regényből)

Izgalmas, fordulatos, intelligens, agytornásztató nyomozás.
Gibson eltalálta a műfajt:
valószínűleg így fognak kinézni a huszonegyedik század népszerű olvasnivalói.(Szele Tamás)

A sci-fi könyvek egy fajtája azért "avult el", mert amit írtak bennük, az valósággá vált. A jövővíziók onnantól vesztették el véglegesen a létjogosultságukat, hogy a világ nagyjából hasonlítani kezdett ahhoz, amilyennek a sci-fi-írók megálmodták. Tud-e egy könyv szólni a mai netes meg egyéb világról, de úgy, hogy közben meg is fogja a netfüggőket? Tud-e olyan izgalmakat produkálni, ami elvonja a figyelmet az újabb hóbortról (internet phenomenon), vagy zanzásítva- letöltve fogják ezt is olvasni? Számomra ez volt az első kérdés.
Másodiknak ott van mindjárt a helyszín és az idő megválasztása: a Trendvadász a mi időnkben játszódik, a 9/11 után, de még a Neurománc és a többi könyv sztorija előtt. Ebből következik az a felvetés is, hogy vajon tud-e a tudományos fantasztikum a jelenben az lenni, ami, vagy robotok és egyebek nélkül sima detektívregény lesz belőle.
A harmadik, még nagyobb probléma pedig a "volt már-effektus": Gibson ugyanis már megírta ezt a könyvét, ráadásul nem is egyszer. A főhősnő neve (Cayce) a Neuromancer vezéralakjának (Case) újrázása (igaz, az egyik férfi, a másik nő), a sztori a Neurománc második részének remixe, csak most Dobozkészítő helyett egy rejtélyes klipeket gyártó Alkotó után folyik a kutatás.
Gibson imádja a happy endeket, ez tény. Szereti minél jobban összekuszálni a szálakat, hogy aztán az utolsó lapokon egy mozdulattal kirakja a Nagy Képet. Ha belegondolok, minden regényében volt "szirupos" happy end, de ezt -ravaszul- sok dologgal leplezte. Még egyszer: sokan leszólták a Trendvadászt, én nem fogom. Oké, nincs benne 3-4 fõszereplő, akik kerülgetik egymás életét, hogy aztán egy frenetikus fináléban minden elsimuljon, ez tény. Egy ember van a középpontban, az õ története szerintem elég izgalmas egy ilyen könyvre, de aki új Neuromancer-t vár, annak ez biztosan kevés lesz, azok meg akik most fedezik fel maguknak a szerzőt, lehet nem fogják érteni, mitől ő A William Gibson. Ami meg többeknek nyálasnak hathat (pedig NEM az), az a 2001 szeptemberi terrortámadások részleges beépítése a történetbe. Ez is ugyanolyan kísérlet, mint a hely és az idő megválasztása. Írónk a jövő helyett a jelent, és ezáltal a jövőbe való átmenetet szeretné megírni. Ez is baromi nehéz, megmondom miért.
. Bár Gibson tudtommal így és ennyire sose osztott szerepet a WTC épületeire (a San Francisco-i hídra igen), mégis egy olyan jövőt rajzolt meg, ahol a tornyok álltak. Ezt a jövőt semmisítették meg akkor és ott, és ezt feldolgozni, leképezni nagyon nehéz. Újra kellene írni mindent, Lucasnak pedig a már újraforgatott részeket is újra kelle forgatnia. Gibsonnak azért könnyebb dolga volt: egy dolog, hogy a falomlások előtt íródott könyveiben ábrázolt jövőben még megvan a SZU, azonban a 9/11 már konkrétan az Õ játékterébe, az õ kontinensébe rondított bele, viszont úgy döntött, csak azért se fordítja el a fejét, szembenéz a pusztulással, és megírja. Már ennyiért is dicséretet érdemelne. A kísérlet többé-kevésbé sikerült, a Trendvadász akár ebben a pillanatban is történhetne, a gibsoni jövőhíd áll, és egészen addig állni is fog, ameddig nem jön valami még durvább radírozás a világtérképen.”(freeweb.hu)

Többszörösére nő a világpiacon árult felesleges kütyük száma. A tévéadást hamarosan erre kifejlesztett tapéta fogja sugározni. Az a néhány ember, aki még nem szenved érzékzavarban, egyszerre nézhet harminc különböző tévéadást: a legjobb, ha forgószékbe ül, és a szemhéját tapasszal a homlokához ragasztja, mivel mindent, amit a tapéták sugároznak, kötelező lesz megnéznie. Hogy ne is említsük a jövő századi autók prototípusait, amelyek elgázolt műanyagsonkára fognak emlékeztetni, betegesen dülledő szemekkel és aerodinamikai farokkal. A felfedező-, feltaláló-és tudósbandák, a púpjaik közt meztelen lányokat szállító, szintetikus tevék, valamint az elefántokat imitáló tankok és a tankokat utánzó elefántok mindenkibe belekötnek majd, aki útjukba kerül. A technobiológusok, fizikusok, pszichodiagnoszták és hipnotizőrök közti nézeteltéréseket párbajban, kézifegyverekkel fogják elsimítani, nevezetesen azokkal a világító botokkal, amelyeket a Star Wars negyvenhatodik sorozatának elmés forgatókönyvírói, ki tudja, miért, lézerkardnak neveztek. A karórákat kakukk nagyságú tojásokkal látják el, és minden egyenruhás rendfenntartó csúcsos sisakja vanília fagylalt-ízű szintetikus spermát lövell majd. Új társadalmi mozgalmak jelennek majd meg, amelyek azt követelik, hogy az északi féltekén egyenesítsék ki a földtengelyt, a délin pedig úgy helyezzék el, hogy az antarktiszi jégmező végre belefolyjék a világóceánba, aminek köszönhetően mi itt valamennyien elpusztulunk, a felmelegedő Antarktiszon azonban új, szebb élet kezdődik: az úgynevezett ausztralokapitalizmus. A mesterséges nők csak nagy nehézségek árán fognak találni maguknak természetes férfit, és fordítva. Különleges vajelemző készülékek segítségével kenhetjük meg majd a pirítóst, amelyet dietetikus okokból tilos lesz enni: kizárólag elektromos cápákat táplálhatunk vele. Valójában azonban ezek a naiv és gyermeteg jóslatok, vagy inkább jósolgatások már az előttünk álló évszázad első felében jelentőségüket vesztik, hiszen a mai walkmaneknél valamivel kisebb zsebfantomaták által megteremtett általános fantomatizáció egy olyan világ víziójával fog körülvenni és körülfonni mindenkit, amelyhez képest a paradicsom régi sárcipők megőrzője csupán. Így fogunk élni, mindenki megkapja, amire vágyik, a pelenkától a szagtalan, elektronikus sírig. Az önműködő temetkezőhelyen kóborló kutyus időnként megemeli ugyan a lábát, de kizárólag Channnel No. 5-öt fog vizelni, mivel elektroparfüm-kutya lesz."(S. Lem)

Kerekes Tamás


[VÁLASZ]







Legfrissebb témák:

Orvosi könyvek eladók

Orvosi Tankönyvek Egyetemistáknak

Fazekas István hőskölteményének hatásai

Guaranteed Payday Loans No Brokers @ http://www.neopayday.co.uk/

Payday Loans no Debit Card | https://www.loansprofit.co.uk/ | No Debit Card Payday Loans

Vásároljon jogosítványt, útlevelet, IELTS <TOEFL, személyi igazolványt

Teljes lista...

Legnépszerűbb könyvek:

Fókusz Könyváruházak
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők - Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Alexandra Könyváruházak
E. L. James: A szabadság ötven árnyalata

Bookline.hu
E.L. James: A szabadság ötven árnyalata

Sikerlisták...


Új Könyvpiac a hírlapárusoknál, illetve az Interspar, Kaiser’s és az Auchan üzletekben is

Tisztelt Olvasónk!

Ha a könyvesboltokban már nem sikerült hozzájutnia lapunkhoz, akkor az itt található lista segítségével keresse fel az Önhöz legközelebbi hírlapárusító-helyet, vagy valamely Interspar, Kaiser’s, illetve Auchan bevásárló központot.

Amennyiben biztosan szeretne lapunkhoz hozzájutni, akkor fizessen elő most!
Online előfizetés

Iratkozzon fel hírlevelünkre!





Országos Internet Szaknévsor
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2020 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu