404 Not Found
404 Not Found
Please forward this error screen to fd.langall.com's WebMaster.

The server can not find the requested page:

  • fd.langall.com/my.txt (port 80)
2019. november 20, szerda
Jolán napja





















Évfordulók:
1858: Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf születése (Mårbacka)
1910: Lev Nyikolajevics Tolsztoj halála (Asztapovó)
1929: Gérecz Attila születése (Dunakeszi)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Cikkek

 1-15 | 16-30 | 31-45 | 46-60 | 61-75 

A hónap orcája

 2010.02.05
Pontban hatkor szólal meg a rigó, fekete, amit a sárgával ellentétben zavarba ejtő pontatlansággal két szóba írunk. Január elsejét írjuk, két zavarba ejtő szóba, pontban hatot és A hónap orcáját, s azon csodálkozunk pontban hattól hat tízig, mit keres feketerigószó a január elsejében. Merthogy nem szokott. A szokottlant szokatlannak írjuk, a feketerigószót meg nem fekete rigószónak, ez hát az állapot, nézhetünk kifele az egy szóba írt sajátfejünkből, mit keres ez a mellékzönge Hernádkakban.

Teljes cikk

 

Szepesi Dóra: „Szerettem volna valamit mondani a magyar vereségkultúráról”

 2010.02.05
Térey János az egyik legfontosabb kortárs költő. Helyet kaphat egy tágan értelmezett posztmodern kánonban is, elemzői figyelmét mégis inkább kánontöréssel köti le. Nyelvre és történelemre vonatkozó szereptudatot, kritikai attitűdöt is látnak a költészetében, amely egyszerre esztétikai és etikai kategória – állapítja meg Prágai Tamás Pályatükrök tanulmányában. Térey az utóbbi időben színpadi műveivel ér el jelentős sikereket. Most elsősorban a „magyar trilógiáról” fogunk beszélgetni, amelynek nemrégiben jelent meg a befejező darabja. Az első mű a Papp Andrással közösen írt Kazamaták, amely az 56-os eseményeket, a pártház védőit idézi meg, a második az Asztalizene, a kétezres évek közepén játszódó társasági dráma, amellyel 2008-ban elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhének díját és az Aegon-díjat, a harmadik pedig a 2009-ben megjelent Jeremiás avagy Isten hidege. Ez a futurisztikus misztériumjáték – 30 év múlva Debrecenben játszódik – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhének díját.

Teljes cikk

 

Kovács István: A visszatért hős

 2010.02.05
A varsói Adam Mickiewicz Irodalmi Múzeumban az 1990-es évek végén külön tabló mutatta be a Nobel-díjas lengyel költőket: Czeslaw Miloszt, Wislawa Szymborskát… és Zbigniew Herbertet. Ezt a lengyel látogatók teljesen természetesnek vették, annak ellenére, hogy Herbert nem kapott Nobel-díjat. Az 1970-es évek közepén, éppen a Cogito úr (Pan Cogito) című kötet megjelenése idején szerepelt a díjra jelöltek között, s a lengyel irodalmi közvélemény számolt is vele, hogy harmadikként Henryk Sienkiewicz és Wladyslaw Stanislaw Reymont mellé kerül. Nem így történt. A lengyel költő hősét, Cogito urat követve csatlakozott az 1976 után föld alá vonult lengyel irodalomhoz, s kérlelhetetlen antikommunizmusával eleve lehetetlenné tette, hogy a Nobel-díj bizottság a későbbiekben méltányolja költészetét. A kommunistáknak, mint a sztálini diktatórikus rend – (és annak különféle változatai) – létrehozóinak és támaszainak ostorozásával 1990 után se hagyott fel, s ezzel odahaza és külföldön egyaránt – így Magyarországon is – céltáblája lett azoknak, akiknek az ily elítélő megközelítés képviselője nem lehet más, mint fasiszta. (Herbertet és családját Hitler és Sztálin, a nácik és a kommunisták közösen tették földönfutóvá.)

Teljes cikk

 

Babus Antal: „»közös ihlet« nélkül jó csapat, közösség, nemzet sem létezik”

 2010.02.05
Jó ideje már, hogy a panem et circenses szellemében a sport a „cirkusz” részévé vált. A versenysportot kiszolgáló újságírásra is ráillenek Hamvas Bélának az egynapos élet szerkezetéről írott szavai: „Amikor másnap olvasom, már nem él.” A bulvárlapok sportrovatai naponta zúdítják ránk a híreket: ki doppingolt a Tour de France-on, hány kilót fogyott szülés után Beckham felesége, meg tengernyi ilyesféle információ áraszt el bennünket. Aki ezzel a hírözönnel szembe merészel úszni, s netalán mélyebbre lát, azt nem engedik maguk közé a „profik”. Ez történt N. Pál Józseffel, a sporttörténet legyőzhetetlen, „amatőr” bajnokával, az ELTE irodalomtörténészével, akinek csakúgy mellesleg a kisujjában van a magyar, meg az egyetemes sporttörténet is. Hihetetlen menynyiségű eredményt tud, kapásból felsorolja az összes olimpiai pontszerzőnk nevét csakúgy, mint a sporteszközök súlyát, méretét. Tanú rá a fél ország, hogy mindent tud a sportról! 1996-ban, az atlantai olimpia előtt százezrek ámultak, amint utcahosszal nyerte meg a Gyárfás-féle Nap TV olimpiatörténeti vetélkedőjét. Megnyerte, de a fődíjat, az atlantai ingyenjegyet mégsem kapta meg.

Teljes cikk

 

Szabó Gábor: Egy regényszerűség fölbukkanása

 2010.02.05
Ismét egy fontos könyv, és ismét néhány évtizednyi késéssel… Donald Barthelme The Dead Father című, 1975-ös regénye immár magyarul is olvasható, jóllehet az angol eredeti német fordításának bizonyos részletei már évekkel ezelőtt felbukkantak – igaz, inkognitóban – Esterházy Harmonia Caelestis című művében. A szív segédigéiben pedig többek között a Képek síró apámról című Barthelme szöveg idéződik meg, amiből arra a nem túl kockázatos feltételezésre juthatunk, hogy az „apa” motívum szerteágazó szimbolikájának Esterházy-féle meghonosítása a magyar irodalomban meglehetősen sokat köszönhet az amerikai posztmodern első hullámához sorolt Barthelme prózájának.

Teljes cikk

 

Pécsi Györgyi: Üdvözlet az Olvasónak!

 2009.12.04
Régebben, amikor még nem voltam sem ilyen – mondjuk így – fáradt, sem ilyen tájékozott, sem ilyen tapasztalt, szóval amikor még egészen gyanútlan és jóhiszemű – na jó, naiv – voltam, sok mindent gondoltam arról, hogyan működik a világ. Például őrült tisztelettel gondoltam az írókra, újságírókra, mert rettentően komoly embereknek gondoltam őket. Azt gondoltam például, hogy reggeltől estig komor ábrázattal ülnek az íróasztaluk előtt, komorak, mert minden pillanatban érzik a kimondott-leírt szó felelősségének a súlyát, és ezerszer – mit ezerszer! – milliószor meggondolják, mit írnak le, mit mondanak el, ezerszer – milliószor! – átrágják magukat minden betűn, mert minden megnyilatkozásuknak érzik a roppant súlyát stb. Elképzelni sem tudtam volna, hogy akármilyen ilyen-olyan újságban is, de valaki még egyszer leírja azt, hogy könyveket kellene égetni – annyira elképzelhetetlennek tartottam, hogy ha netán ilyesmit olvasok, nem hiszek a szememnek, vagy nem hiszek a szavak jelentésének. Mert kétlábú ember ilyesmit nyilván nem ír le, még ha nagy mérgében otthon, a spájz meg a konyha között félúton el is káromkodja magát valami hasonlóképpen. A Nobel-díjas írókra, ha lehet, még nagyobb, a leges-legnagyobb tisztelettel gondoltam, már-már nem is földi lénynek képzeltem őket. Azt gondoltam,

Teljes cikk

 

Japán levél

 2009.12.04
– Ha a verseknek arcuk volna, a legszebb önre hasonlítana, kisasszony – mondta, és tisztelettudóan meghajolt. Szakállában babrálva, szinte csak a közelben toporgó cinege tájékoztatásául fűzte hozzá: – Ha pedig nemcsak arcuk, de szárnyuk is, ősszel bizonyosan az egekbe vonulnának, tavaszt váró s olvasót remélő izgalomban. Egyszersmind bocsásson meg ezért a képtelen szószátyárságért…

Teljes cikk

 

Vincze Ferenc: Mikor az éhségangyal megkísért

 2009.12.04
Mielőtt 2009 októberében kiderült volna, hogy idén Herta Müllernek ítélték az irodalmi Nobel-díjat, az idei év tavaszán a müncheni Hanser kiadónál megjelent Atemschaukel (Lélegzethinta) című regénye már felkeltette a német kritikusok és irodalomértők figyelmét, amit mi sem jelzett jobban, minthogy rákerült a Deutscher Buchpreis (Német Könyv-díj) idei szűkített listájára. A romániai Bánságban, németajkú családban született írónő munkássága nem ismeretlen a német olvasóközönség számára, hiszen művei a nyolcvanas évek második felétől jelen vannak a németországi irodalmi kánonban. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Müller Nobel-díját nem fogadta osztatlan siker Németországban, hiszen míg a kritikusok és az írók jelentős része megdöbbenéssel ugyan, de örömmel kommentálta az Atemschaukel kitüntetését, Marcel Reich-Ranicki, a német kritikusok „pápája” egyszerűen nem akart Herta Müllerről beszélni („Ich will nicht über die Herta Müller reden”). A hajdan írói sorsokat és életműveket befolyásoló kritikus kijelentése jelen esetben nem a regény figyelmen kívül hagyását szolgálta, sokkal inkább a nagyobb ismertséghez és publicitáshoz járult hozzá.

Teljes cikk

 

Bán Magda: „Azt meséld el, Pista”
Radnóti Zsuzsával Örkény István jelenéről beszélget Bán Magda

 2009.12.04
„Harminc évvel ezelőtt hunyt el Örkény István. Ma színház viseli a nevét, ahol nemrég volt a Macskajáték premierje, tavaly a Palatinus Kiadó elkezdte – a ki tudja hányadik – Örkény-összes kiadását, az Egypercesekkel. Megjelent Szirák Péter monográfiája az íróról, a napokban újra megjelenik Mácsai Pál előadóestjének szövege, s ez az est túl van már a négyszázadik előadáson. Azt szokták mondani, hogy egy író távozása után rövidebb-hosszabb csönd következik, ez a purgatórium, ekkor válik el az utókor számára, hogy kell-e, maradandó-e az életmű, vagy annak egy-egy műve az utókor számára?”

Teljes cikk

 

Gervai András: „És megismeritek az igazságot...”

 2009.12.04
Bármilyen meglepő is, a Központi Hírszerző Ügynökség története – félelmetes hírneve ellenére is – félrefogások, ügyetlenségek, dilettantizmus, szakmai impotencia, tragikus tévedések sorozata. Fennállása 62 éve alatt, s különösen az elmúlt két évtizedben sokszor állt a teljes csőd szélén, a széthullás állapotában, romokban.

Teljes cikk

 

Békés Márton: Egy rendszervédő feljegyzései

 2009.12.04
Sombor-Schweinitzer József azon kevés számú, két világháború közötti rendőrtisztek közé tartozott, akinek világos és egyértelmű képük volt arról, hogy a tekintély és a demokrácia elemeivel egyaránt rendelkező kormányzó-központú és parlamenti kormánytöbbségre támaszkodó rendszernek kik az ellenségei és kik a barátai. Ez a felismerés nem csak Carl Schmitt Politische-tételének szükségességét bizonyítja, hanem az 1944 októbere után történtek ismeretében azt a kérdést is felveti, hogy miért voltak olyan kevesen az ilyen emberek?

Teljes cikk

 

Koncz Tamás: (F)elszámolás

 2009.12.04
„Tavaly mindenki meghalt, és tavaly /Minden-ki megvolt mindenkinek. / Megvolt, húztunk egy strigulát” – az idézet Térey János Asztalizene című 2007-es drámájából származik, igazsága viszont érvényes a szerző új darabjára is. A Térey magyar trilógiáját lezáró Jeremiás vagy az Isten hidege sok tekintetben az előző darab folytatásának (rosszabb esetben remake-jének) hat, bár szereplőgárdája és színtere eltér a korábbitól. Az Asztalizene a sznob Budán játszódik, a Jeremiás… pedig a bivalynyakú, cívisvárosban - itt úrian affektáló újgazdagok, ott provinciális vagy felkapaszkodni próbáló figurák jelennek meg, de a hideg önzés, a csalás és csalódás mindkét színtéren dominál, s azonos a konfliktusok alapja is. Úgy látszik, Térey alakjait tényleg nem lehet szeretni, mint ahogy maguk sem képesek a szeretetre: világukban a hiba rosszabb, mint a bűn, s a gyengédség csak gyengeségnek számít- mintha az élő, folytonosan ismétlődő pokolban járnának.

Teljes cikk

 

Kiss Gábor: Prospektusok Frankfurtból

 2009.12.03
A harmadik nap végén, kissé kóválygó fejjel, nagy szatyor prospektussal lerogytam a frankfurti könyvvásáron a magyar stand egyik kávézó asztalához. Biztatást éreztem ki a seregszemlén látottakból: nem halott a könyvkiadás! Hogy odahaza nehezen megy? Majd túléljük, jönnek a szebb napok. Annyi csodát láttam a kiállításon, csak egy keveset sikerüljön megvalósítani!

Teljes cikk

 

Pécsi Györgyi: Üdvözlet az Olvasónak!

 2009.10.02
Az ember (én) a háta közepére kívánja ezt a rengeteg országállapotról szóló hírt, elemző beszédet. De a vége mégiscsak az, hogy nincs olyan vastag homokréteg széles e hazában, amelyiken át, ha bedugom a fejemet, ne érne el hozzám mégis a lárma. A nap elindul valahogyan, néha bizakodón, máskor olyan semmilyenformán, estére mégis botránnyal zárul, oda a nyugodt álom a szép holnapról.

Teljes cikk

 

Mit ér a költő, ha kortárs?

 2009.10.02
Ugyan, a költők vagy rettentően öregek, vagy már nem is élnek! – csúszott ki egy kisfiú száján a megjegyzés az egyik rendhagyó, diákoknak tartott író-olvasó találkozón a katedránál megjelenő, harmincas átlagéletkorú tollforgatók láttán, majd a társaság egyetlen nőtagjára, azaz rám nézve hozzátette: De semmiképp nem nők! Ennek a pimaszul őszinte, rácsodálkozó megjegyzésnek ott és akkor suta poénkodással némiképp sikerült élét venni, de magyarázatnak szánt mondataink – hogy bár nincs földig érő szakállunk, mégis írónak, költőnek tartjuk magunkat, lám, saját köteteket is hoztunk, tessék belelapozni... – inkább mentegetőzésként hatottak, és sehogy sem akart eltűnni a kétely a nagy, kerek gyerekszemekből. Merthogy gyanúsnak találtattunk. Furcsának, idegennek.

Teljes cikk

 

 1-15 | 16-30 | 31-45 | 46-60 | 61-75 







Legfrissebb témák:

Élni a természetben

Rostás Roland

Könyvet keresek

Keresem!

Orvosi könyvek eladók

orvosi könyvek

Teljes lista...

Legnépszerűbb könyvek:

Fókusz Könyváruházak
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők - Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Alexandra Könyváruházak
E. L. James: A szabadság ötven árnyalata

Bookline.hu
E.L. James: A szabadság ötven árnyalata

Sikerlisták...


Új Könyvpiac a hírlapárusoknál, illetve az Interspar, Kaiser’s és az Auchan üzletekben is

Tisztelt Olvasónk!

Ha a könyvesboltokban már nem sikerült hozzájutnia lapunkhoz, akkor az itt található lista segítségével keresse fel az Önhöz legközelebbi hírlapárusító-helyet, vagy valamely Interspar, Kaiser’s, illetve Auchan bevásárló központot.

Amennyiben biztosan szeretne lapunkhoz hozzájutni, akkor fizessen elő most!
Online előfizetés

Iratkozzon fel hírlevelünkre!





Országos Internet Szaknévsor
 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu