buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Tepeneag „robbanó puliszkája”


2002.11.19

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A legtöbben a tévé egyenes adásában élvezték- szurkolták végig a Ceausescu-rendszer bukását (tényleg úgy, mint egy magyar-román focimeccset, csakhogy most a románoknak drukkoltunk a Securitate csapata ellen), a recenzens viszont azon kevés magyar újságírók közé tartozott, aki 1989 decemberének utolsó napjait Tordán, Brassóban és Bukarestben töltötte. Ugyanúgy egy segélyszállítmány potyautasaként került a robbanó puliszkának becézett, akkor még forradalomnak hitt „változások” (hogy valódi népfelkelésrôl volt-e szó, vagy a kommunista apparatcsikok Securitate által provokált puccsáról, esetleg a kettô kombinációjáról, az azóta is viták tárgya) kellôs közepébe, ahogy Dumitru Tepeneag, a román származású francia író, akit 1975-ben a regényében csak Csököttként emlegetett egykori suszterinas, a „Kárpátok Géniusza”, saját kézjegyével ellátott elnöki rendelettel fosztott meg román állampolgárságától. Ô volt az egyedüli román író, aki ebben a megtiszteltetésben részesült. (Tepeneagról mindent megtudhat az olvasó, ha elolvassa a könyv végén a szerkesztô, Farkas Jenô nagyszerű esszéjét.) Tepeneag Párizsból érkezett egy gyógyszerszállító konvojjal, mi Székesfehérvárról levesporos zsákokkal és ugyancsak gyógyszerekkel megpakolt VW-kisbusszal. Meglehet, magával Tepeneaggal is összefutottunk valahol a szétlôtt televízió épületénél, vagy az Egyetem téren, de még nagyobb valószínűséggel az egyetlen üzemelô szálloda, a Dorobanti elôterében-éttermében, ahol a magyar tévé Panoráma stábját kalauzoló Cselényi László költô jóvoltából plusz reggelizôbónokhoz is jutottunk.

Azért merek elôhozakodni ezzel az egyidejűséggel, mert maga Tepeneag bíztat erre. Szerinte ugyanis egy történetnek annyiféle narrációja létezik, ahányan azt olvassák. És természetesen, ahányan azt megélték. A magántörténetek a maguk esetlegességeivel nem állnak össze nagybetűs történelemmé, ahogyan az egyes olvasatok sem. A regényíró nem a levéltárakban kutat(mindazonáltal, mintegy Tepeneag sorvezetôül bemásol a könyvbe az idôszak sajtójából kiollózott érdekes cikkeket), hanem Bukarestben megismert (és kitalált) szereplôi lelkében.No meg persze a sajátjában. Egy sajátos folyamat részesei vagyunk: az író sokszor maga sem tud kiigazodni hôsei (gazdasági-migráns egyetemisták, terroristák, szekusok, maffiózók, kurvák) szándékán, irányultságuk miértjén, mint ahogyan a magáén sem. Miközben ôk a valóságból átmentve a szerzô képzeletében és álmaiban léteznek, mégis függetlenek tôle. Járnak-kelnek-menekülnek a szabad ám nyomorúságos Romániából át Európán, az író meg csak áll a térkép elôtt, és maga sem tudja miként juttassa el hôseit Bukarestbôl (Budapesten-Bécsen-Münchenen-Strasbourgon keresztül) Párizsba. És hogy eljutassa-e ôket egyáltalán. Tapeneagnál az álom és a valóság nem válik élesen ketté, mi több – a hatvanas évek közepén szerzônk és írótársa, Leonid Dimov által alapított irányzat, az esztétikai onirizmus szerint – az álom újraalkotása fontosabb, mint a román vagy bármiféle valóság.
Regénytechnikai szempontból is különleges csemegével van dolgunk: az író egy megannyi szereplôje közül, tiltakozik ellene, hogy ô teremtené ôket (Bováryné nem én vagyok!), elvégre, mondja, nem ô a Jóisten. Jelentôs író szövi és veti ki ránk a hálóját A pikareszk-regényhez illôen utaztatott szereplôk sztorija mellett az életrajzi elemek, az öregedô szerzô testi-lelki bajainak taglalása ugyanúgy részeit képezik a regény szövetének, mint a narrációval kapcsolatos regényelméleti fejtegetések. Ezeket Tepeneag azonnal illusztrálja is, önironikus gyötrelmeit- töprengéseit nem száműzi, külön fejezetbe, lábjegyzetbe, hanem azon módon leírja, ezáltal gyakran megszakítva a lineáris cselekményt. Ahogyan az ismétlôdô álom-motívumokat is, amelyek a legváratlanabb pillanatokban bukkannak fel, sokszor úgy, hogy az olvasó maga sem tudja eldönteni, valóság vagy szürreál, amit olvas. Minderre ráadásul az írónak epésen kritikus felesége, és egy filozofikus sziámi macskája (a’la Bulgakov) is van, akik olykor szintén szóhoz jutnak. Káoszról persze szó sincs: a káoszt megörökíteni, tetten érni ahhoz kell csak az igazi fegyelem és figyelem. Tepeneag, aki kitűnô versenysakkozó, nem hagy elvarratlan szálakat, rafinált, ám kristálytiszta logikával építi föl a könyv struktúráját, miközben meghagyja az olvasónak azt az illúziót, hogy a szövegben (ahogy a valóságban) a véletlenek relativizmusa irányítja a dolgokat. A végén a Mestert mégis mattolják hôsei. Hogy miképpen, annak megfejtését rábízom az olvasóra.

Dimitru Tepeneag:
Európa Szálló
Palamart Kiadó
304 oldal, 1900 Ft

Tódor János

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu