buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Versek feltámadása


2001.09.20

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ha egy vers elkészül, s akár csak néhányan elolvassák, az a szöveg már él, gondolhatnánk. S ha aztán folyóiratban vagy újságban is megjelenik, a frissesség után könyvtárakban is hozzáférhetővé válik, kiiktathatatlanul létezik. Így van, de mégsem egészen így. Egy adott költő verseinek olvasója vagy hozzá sem jut az éppen fontos folyóiratszámhoz, vagy elfeledi azt néhány hónap múltán. Könyvtárakba pedig régebbi lapszámokat bogarászni, bennük keresgélni csak megszállottak – és idő – milliomosok járnak. Egy vers bizony akkor válik véglegessé, ha a szerző valamelyik kötetében megjelenik.

Vannak persze kivételes, ritka esetek, van Egy mondat a zsarnokságról, sorolhatók lennének még példák, ám irodalmi életünk legegészségesebb korszakaiban is az önálló kötetek voltak a meghatározóak. S még valami járult ehhez, már egyértelműen helyteleníthető szokásként, legalábbis az ezredvégen: akinek nem jelent meg két-három évente új könyve, azt hajlamos volt az irodalmi élet elfeledni, törölni a jelenlévők listájáról. Hozzájárult ehhez még az is, hogy az újító művészeti áramlatok mindig is hajlamosak voltak a közvetlenül előttük járó alkotók lebecsülésére, s az ezredvégi posztmodern ebben talán még a klasszikus avantgárdnál is könyörtelenebb volt.

Mindezt azért szükséges felidézni, mert Veress Miklósnak 1985 után most jelent csak meg új verseskönyve. Az Éjféli verőfény 1985 és 2000 között keletkezett alkotásokat tartalmaz, szám szerint 117 művet, s mint a szerzői vallomásból megtudható, ez a 280 oldalnyi anyag az időszak termésének a harmadánál is alig több. Voltaképpen válogatás tehát másfél évtized terméséből, egy nem is lényegtelen időtartamú pályaszakaszból.

Veress Miklós első könyve 1972-ben jelent meg, s indulása és beérkezése abban az évtizedben egyike volt a legegyértelműbbeknek és legfényesebbeknek. Ez a hosszas kötethiány tehát – amelyen a Somogyi utazás című, a szülőföldet megigéző tematikus sem változtatott érdemben – meglepő, főként azért, mert hiszen nem új versek hiánya volt az oka. Az önmagyarázat szerint „nem egyszer véltem azt, hogy valamiféle ködben élem át sorsomat, mások számára megmagyarázhatatlan jelenések és jelek között. Azaz: mintha csak fizikálisan lennék jelen saját köznapi történelmemben, mert metafizikailag máshol. A legutóbbi másfél évtizedben lehetséges, hogy ezért nem adtam ki kötetet a kezemből...” Isten útjai kifürkészhetetlenek, s bizony a művészekéi sem szoktak könnyen beláthatóak lenni. Azt hiszem, nem vagyunk kevesen, akiknek hiányoztak a kilencvenes években Veress Miklós újabb kötetei, akik nem örültek a köréje fonódó, hangot át nem eresztő bozótnak, s akik most fokozott érdeklődéssel forgatjuk ezt az új összegzést. A kötetcsendre a versekből választ nem kapunk, de arra igen, hogy miként viszonyul ez az anyag a megelőző két évtizedéhez. Eltekintve most attól, hogy a hatvanas évek pályakezdő versei még csak részben tárhatják fel azt a teljesebb értékű polifon lírát, amely a hetvenes években bontakozik ki, az Éjféli verőfény szerves és a lényegi azonosságot felmutató folytatás.

A költői világképben ez főként a történelem-, az ember- és az önszemléletben mutatkozik meg. Ezt a költészetet mindig erőteljes történelemélmény hatotta át. Az alapot „ a magyar nép zivataros századai” jelentik, s az Ady-féle mégis-morál adott erőt az egyénnek is, a költőnek is a helytálló, az őrző megmaradásra. A „zivatarosság” az egyéni sorsképletekben is megmutatkozott, s ezt a többrétű szenvedéstörténetet hol a pátosz oldotta szelídebbé, elviselhetőbbé, hol a groteszk, az irónia érzékeltette, sugalmazta az ellentmondások lényegi feloldhatatlanságát. Kezdettől meghatározóan jelen volt az elégikusság is. Az idők során a pátosz szinte áttetszővé, a vers-szöveten olykor halványan átderengővé finomodott vagy ki is iktatódott, a groteszk is visszafogottabbá vált, az elégikusság azonban – bár nem egészen a kezdeti módon – még dominánsabb lett. Másmilyen lett, mert már nem egészen a klasszikus értelemben elégikus költészet Veress Miklósé. A huszadik század egészének, különösen második felének léttapasztalata, s az ezt kifejező lírai polifónia az egynemű lírai műfajokat s hangnemeket is ritkábban engedi meg. Így inkább elégikus alaphangú polifóniáról beszélhetünk e versek kapcsán.

A folytonosság mellett érvel a poétika is. Veress Miklós továbbra is erősen kötődik a hagyományokhoz. Olyan poeta doctus, aki megengedheti magának a szabadosságot is, aki a nyelv és a ritmus bűvészeként a legegyszerűbb megoldásokat is választhatja. Az ars poetica lényege: „ez a művészet – kiválasztani, / ki mássá nem – magává lenni mert”. Az ön-hűség értékképző erővé válik, s annyi más mellett a könyvet lezáró Strófák egy újszülötthöz fejezi ezt ki példázatos erővel: „a feladat is csak boldogan meddő / amikor végül az arcomba nézel / egy koraszülött vizslató szemével: / hogy minek ez a sok abrakadabra / amikor olyan egyszeregy a kétszerkettő: / életre kell sietni – nem halálra.

Veress Miklós: Éjféli verőfény
Kortárs Kiadó, Budapest, 2001.
282 oldal, fűzve, 2100 Ft

Vasy Géza

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu