buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A nyitott társadalom és nyílt gondolkodás lovagja


2001.09.20

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Kevesen cáfolták meg az elmúlt században csattanósabb módon a totalitarizmus mindkét – fasiszta és kommunista – változatát, mint Sir Karl Popper. Hiszen a cáfolatnak, hogy csattanjon, egyszerre kell elméletinek és gyakorlatinak lennie. De a tudás emberének – és Popper a szó legkonkrétabb és legátvittebb értelmében egyaránt a tudás embere, majd 1965-től kezdve (amikor Londonban lovaggá ütötték) a tudás lovagja volt – látszólag viszonylag gyenge gyakorlati eszközök állnak a rendelkezésére, hacsak nem akarja a ‘kritika fegyverét a fegyverek kritikájával helyettesíteni’. Popper szerencsére nem akarta és ebben bölcsebbnek bizonyult annál az embernél, akit mindvégig legnagyobb gondolkodói ellenfelének tekintett: Marxnál. Épp ellenkezőleg: A nyitott társadalom és ellenségei – The Open Society and its Enemies című művében azt mutatja meg rendkívüli erővel, hogy micsoda beláthatatlan emberi szenvedést és nyomorúságot okoz, ha a tudás emberei a fegyvereket népszerűsítik, majd maguk is fegyverhez nyúlnak.

Könyvét Ausztria megszállásának napján kezdte írni 1938-ban és 1943-ban fejezte be. Történetet mesél benne, a totalitárius szellem történetét Platóntól kezdve Arisztotelészen és Hegelen keresztül egészen Marxig. A történet megdöbbentő. Megdöbbentő, hogy a holisztikus, totális világmagyarázatra törekvő szellemi erő milyen elkerülhetetlen logikával torkollik bele a világ totális átalakításának erőszakos igényébe, melynek eredményeképpen aztán éppenséggel nem a ‘szabadság birodalma’, hanem a tervezett zsarnokság metsző kegyetlensége áll elő.

Popper szenvedélyesen ír, nem kíméli a totalitárius szellemet, öltsön az bármilyen formát is. Platónt őszintétlenséggel vádolja, Hegelt és Fichtét sarlatanizmussal, Marxról pedig – akit egyébként szándéka őszinteségéért nagyra becsült – minden köntörfalazás nélkül kijelenti, hogy ‘hamis próféta’ volt. Mindezt persze rendkívül kiterjedt, filozófiai, tudásszociológiai és politológiai fejtegetések igyekeznek alátámasztani – a 450 oldalas könyvhöz még csaknem 250 oldal lábjegyzet csatlakozik: Popper valóban alapos munkát végzett. Mindvégig hangsúlyozza azonban, hogy nem törekszik az egyes gondolkodók szellemi teljesítményének átfogó, mindenoldalú jellemzésére, vagyis nem filozófiatörténetet tartunk a kezünkben, a szó hagyományos értelme szerint, hanem egyszempontú szellemtörténetet: a totalitárius szellem félelmetes történetét.

Ma már – több mint félévszázaddal a mű keletkezése után – persze könynyen megítélhetjük igazságát. De akkor, amikor írta, egyáltalán nem lehetett biztos benne, hogy a fejlett nyugati liberális demokráciák gyakorlata fogja bebizonyítani ezt az igazságot. Hogy a nyugati világban igen gyorsan klasszikussá, kötelező egyetemi tananyaggá váló mű csak most jelenhetett meg Magyarországon, az is elárul valamit abból, hogy a nyílt társadalom nyitott elmével megfogalmazott szenvedélyes védelmét milyen veszélyesnek ítélhették a zárt társadalom magyarországi helytartói: Kádár János és Aczél György.

Hogy az Open Society popperi elméletéhez az Open Society sorosi gyakorlata társult az elmúlt két évtizedben, az már azért sem véletlen, mert amikor Popper 1945 és 1966 között a London School of Economics tanszékvezető tanára volt, Soros György is növendékei közé tartozott. Hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány milyen hatékonyan képviseli a Nyitott társadalom eszméjéből fakadó gyakorlatot, ezt nagy szerencsénkre – a többi kelet- és közép-európai néppel egyetemben – mi magyarok is megtapasztalhattuk. Előnyei számolatlanok.

Nyitott kapukat dönget tehát immár A nyitott társadalom és ellenségei? Nehéz erre egyszerű választ adni. Talán, remélhetőleg, igen, hiszen a kommunizmus világméretű bukásánál nehezen kaphatott volna Popper elmélete csattanósabb igazolást. (Ami különös elégtételt jelenthetett egy olyan tudósnak, aki a tudomány kritériumának tekintette a falszifikációt.) Ámde, hogy a magyar társadalom milyen mértékben, milyen szinten és milyen gyorsan tudja levetni a zárt társadalom jellegzetességeit, az még a jövő nagy kérdése. A zárt társadalomnak, a holisztikus gondolkodásnak, a zsarnoki hagyományoknak mindig voltak és lesznek is képviselői, Popper könyve tehát, ha másért nem, már ezért sem tudja elveszíteni aktualitását. Klasszikus értelemben örökzöld.

De nemcsak ezért tarthat számot az olvasó érdeklődésére. Hanem azért is, mert a könyv és története a marxizmus politikai filozófiáján túlmenően a marxizmus ismeretelméletét is cáfolja. Popper elemzéseiben egyrészt megmutatja, hogy elméletileg miért tarthatatlan Marxnak az az elképzelése, hogy az anyag elsődleges a szellemmel szemben, másrészt – nagy-nagy szerencsénkre – az elmúlt évtizedben a bőrünkön tapasztalhattuk meg a nyílt szellem győzelmét a gulyáskommunizmus zsarnoksága felett. Kevés olyan könyvet írtak a 20. században, amelynek története enynyire kifejezte és igazolta volna írója szándékát.

Anyag és szellem játékáról, izgalmas kölcsönhatásáról kevesen tudtak nálánál többet. Ezt fejezi ki az a magyarra lefordíthatatlan szójáték is, amelyet kedvtelve idézgetett Bertrand Russell nagymamájától: What is mind? No matter. What is matter? Never mind.

(Sajnos, a magyar kiadásban elég sok nyomdahiba és néhány fordítási hiba is bennmaradt. Nem könnyű persze Poppert fordítani. De megérdemelte volna az alaposabb szerkesztői figyelmet.)

Karl R. Popper: A nyitott társadalom és ellenségei
Balassi Kiadó, Budapest, 2001.
720 oldal, fűzve, 3200 Ft

Orosz István

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu