buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Kiadóról kiadóra
Ulpius-Ház Könyvkiadó


2001.09.20

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egy ifjú, de máris markánsan különbözô kiadó, melynek témája, természetes tárgya jórészt a megmagyarázhatatlan. Amelynek arculata valóban olyan, mint névadójáé, az Utas és holdvilágból oly jól ismert, s mégis annyira ismeretlen Ulpius Tamásé. Ôsien barbár és szupercivilizált világban zajlanak ezek a hol fájdalmas-valóságosan egyszerű, hol homályos-rejtélyes históriák. Olyan szerzôk történeteiben, akik – horribile dictu – akár varázslatos tômondatokban is képesek elmondani a legbonyolultabb külsô cselekményt és belsô labirintiát. Írók, akik az egyetemes literatúra legjobbjai közé tartoznak, de eddig nálunk rájuk – ki tudja, miért – árnyék esett. Vagy éppen most tűnnek fel, s kapnak itt is sajátos-élénk megvilágítást. Egzotikum, misztikum, romantika, botrány, kaland, pikantéria, humor, kultuszmű, szerelem, filozófia, és fôként olvasmányosság, minôség: címszavak egy könyvműhely szótárából. S hogy el ne feledjük: Szerb Antal arany keretes mennyei szemüveggel figyeli kései utódait, és talán olykor elismerôen hümmög, amikor választottaikat olvasgatja. Kepets Andrással, a kiadó vezetôjével Nádor Tamás beszélget.
 

– Ulpius Tamás alteregója lehet Szerb Antal egyik különös barátjának. Az Itáliában bolyongó frivol és felkavaró történetű ifjú neve hogyan kerül a kiadó „cégtáblájára”?

– Kamaszkorom kedves olvasmányélménye volt az Utas és holdvilág, szívesen olvastam aztán a Pendragon legendát, A királyné nyakláncát meg a többi Szerb Antal-kötetet, beleértve persze a világirodalom történetet is. Az Ulpius-regényt afféle kultuszkönyvnek véltem és vélem, kivált, mert olyan értékeket sugall, és olyan varázslatos megfogalmazásban, amelyek arra biztattak: válasszak ilyen nevet. S ezt, úgy tetszik, mások is helyeselték, mert az olvasók jó érzéssel, elôlegezett bizalommal veszik kézbe köteteinket. Igyekszünk olyan könyveket publikálni, hogy megfeleljünk igényeiknek, s amelyeket talán maga Szerb Antal sem érezne idegennek.

– Válogatásukat valóban jórészt szellemi tágasság, választottjaikat rejtett elegancia jellemzi. És a könyvek atmoszférája – normálisabban: hangulata – látszik az Ulpius-ház számára legfontosabbnak.

– Nem fogalmaznék ennyire választékosan, csak azt mondom: sokszor egzotikus, kicsit titokzatos, néha szinte már misztikus könyveket adunk ki. S bár – családi szokás hatására – gyermekkoromtól sokat olvastam, és vallási tanulmányaim is erre ösztönöztek, még meghatározó élményeimet sem vagyok képes filológiai pontossággal, esztétikai kategóriákba helyezve, a szereplôk névsorolvasását vállalva felidézni. Ám a könyvek hangulata csakugyan mindig megragad bennem, és azt nemcsak ôrzöm, de bármikor képes vagyok felfrissíteni. Ezért is keresek olyan írókat, akiktôl azt remélem: ilyen élményt másokban is képesek ébreszteni.

– Mielôtt a művekrôl beszélnénk, váltsunk szót a kiadó történetérôl. Hogyan kezdte? Aki csak kicsit is járatos könyvkiadásunk mai dzsungelében, úgy vélheti: nagyon „elvarázsolt” állapotban szánhatta magát ilyesmire egy humán indíttatású ifjú...

– Édesapám könyves volt, a Művelt Népnél dolgozott annak idején, így tôle eleve „fertôzést” kaptam. Az iskolában diákújságot szerkesztettem, és szerveztem ennek anyagi hátterét, kiadását is. Aztán egy-két könyv megjelentetésében is részt vállaltam, mielôtt úgy három esztendeje egyik barátommal saját kiadót alapítottunk. Idôvel ô kiszállt ebbôl, én maradtam. Eleinte szinte mindent egyedül végeztem, most már van szereposztás, vagyunk néhányan. S kötôdnek hozzánk külsô munkatársak: szerkesztôk, műfordítók. Számos fiatal friss tájékozódását, szemléletét próbáljuk ötvözni az elôttünk járók tapasztalatával, másfajta tájékozottságával. Két klasszikus mű – Mark Twain: Puddingfejű Wilson, Akutagava: A vihar kapujában – kiadásával kezdtük, azután lehetôleg magyarra még le nem fordított műveket próbáltunk találni. Lassan kialakult az Ulpius-ház arculata: a külföldi szépirodalomból részint fiatal, a köztudatba mostanában berobbant fiatal szerzôket fordítunk és publikálunk; másrészt olyan írókat, akik odakint már akár évtizedek óta meghatározó szerepet játszanak, de nálunk eddig – politikai, vagy más okoknál fogva – nem szellemi rangjukhoz méltóan, vagy egyáltalán nem jelentek meg.

– Az Ulpius-ház legismertebb, ha úgy tetszik alapsorozata kézhez álló, kartonált, nem nagy terjedelmű művekbôl áll. E külsôdleges közelítésen túl mi foglalja, helyezi ôket ebbe a szériába?

– Vegyünk néhány konkrét példát azok közül, akiknek magyarországi megjelentetését, értékrendünkbe illesztését talán legszívesebben vállaljuk. Chaim Potok a legnagyobb élô amerikai-zsidó írók egyike, aki bízvást Saul Bellow, Philip Roth, Henry Roth, Isaac Bashevis Singer, vagy Bernard Malamud mellé sorolható. A nevem Asher Lev című könyvével kezdtük. Ez – nevezzük így – művészregény a ladovi (lubacsivi) haszid közösség Isten vezérelte közegében. Potoknak A kiválasztott című művét, a New York-i haszid zsidóság különös, szeretettel, részvéttel és rejtett humorral teli világának rajzát is kiadtuk. S az idei könyvhéten az érdeklôdôk megkaphatták A kiválasztott folytatását – egy ifjú rabbi útkezdésének történetét. Megjelentetjük továbbá, még 2001-ben Chaim Potok Fények könyve és Davita hárfája című kötetét is. Ezek a művek bizonyára azért várattak magukra, mert valamiképp érintették a szovjetunióbeli zsidók megkülönböztetését, elnyomatását. Most, ha megkésve is, de mintegy kitöröltük ôket a hajdani tilalmi listáról. Minôségében Potokhoz mérhetô a Nobel-díj várományos, Albániából Párizsba emigrált Ismail Kadare, akinek rendkívüli tálentumát jó ideje a fél világ ismeri. Mifelénk most próbáljuk különleges szellemi rangját megilletô közfigyelembe helyezni. A háromlyukú híd az albán „Kôműves Kelemen”-mítosz manipulált fölhasználásának hátborzongató históriája; a Kettétört április a kanún (az albán szokásjogrendszer) megszabta, örökös vérbosszú-lánc misztikus, mégis félelmetesen reális leírása. S még egy név a legnagyobbak közül, akit nálunk szinte mellôztek mostanáig: a mexikói Carlos Fuentes. Ôt – írói bátorságát, nyelvújító tehetségét tekintve – sokan James Joyce-hoz, Virginia Woolfhoz, William Faulknerhez, Dos Passoshoz mérik. A latin-amerikai világban persze szintén a legnagyobbak közt emlegetik: García Márquez és Vargas Llosa mágikus realizmusára utalnak, amikor róla beszélnek. Azon az égtájon annyi a géniusz, hogy ôrá – nem tudni, miért, hiszen kivételes minôségű alkotásai még a legjobb értelemben olvasmányosak is – nálunk kevés figyelem jutott. Mi most sorozatosan megjelentetjük műveit, elsôként Laura Díaz című testes regényét. És kiadványaink eme legelsô sorába kínálkozik a török Orhan Pamuk, aki nemcsak odahaza a legolvasottabbak egyike, hanem már nyugaton is a sikerlisták élén áll. Borgest, de még inkább Umberto Ecót emlegetik, amikor világát, stílusát, rejtélyes történeteit jellemezni próbálják. A fehér kastély című, a középkori Törökországban játszódó misztikus kalandregénye szinte mintapéldáját adja kiadónk szándékának. E könyv ugyanis elsô síkján cselekményesen izgalmas, mélyebb rétegeiben filozofikus feladványokat, intellektuális talányokat kínál az olvasónak. Ez az Ulpius-ház szándéka is: olyan műveket kézbe adni, amelyeket nem lehet letenni, s amelyektôl nemcsak olvasás közben, hanem utána sem lehet szabadulni. Kicsit harsányan fogalmazva: szeretnénk mágneses és mágikus hatásra számítani. (Pamuk Új élet című kötetét ôszre ígérjük.)

– Említette a friss, fiatal hangokat. Gondolom, nem írói évjáratokra utalt, hanem fôként azokra, akik a közelmúltat – ha úgy tetszik, az ezredvég emberének nyelvét, érzelmeit, közérzetét, magánútkeresését, vagy éppen útvesztô bolyongásait – megszólaltatják. Természetesen ezúttal sem szeretném névsorolvasásra késztetni...

– Vegyünk megint egy-két jellegzetes példát. Megjelentettük Michael Cunningham Otthon a világ végén című regényét. A szerzô Pulitzer- és Faulkner-díjat nyert Amerikában. Errôl a kötetrôl ezt írtuk kiadványlistánkra: „Botrányos és sokkoló remekmű szerelemrôl, barátságról, homoszexualitásról”. A közeg különleges, a megközelítés mélyre hatoló, a hangnem, a stílus lírai - fűzhetem hozzá. A könyv meg is találta olvasóit: elsô kiadása elfogyott, utánnyomása készül. És karácsonyra szeretnénk könyvesboltokba juttatni Cunningham új regényét. Ez is kuriózum lesz a maga nemében. És szinte csak esetlegesen említek néhány más kötetet, mindegyik akár kultuszkönyvnek is tekinthetô. Ethan Hawke Mi a gond velem? című könyve szerelmi regény egy filmsztár tollából. Barry Yourgray Szexegypercesek-jét szürrealista szösszeneteknek lehet nevezni; mintha itt Freud Fellinivel, Kafka Woody Allennel társulna; az Egy ember kiugrik a repülôbôl című könyve maga az ôrület (Dalí és Bunuel elismerôen csettinthet odaátról): az ember, mondjuk, rajtakaphatja feleségét egy mókussal, vagy jégbe fagyasztva ôrzi az apját. Briliáns pajkosság, abszurd humor, kétségbeesés kavalkádja és összhangja Yourgraunak szinte minden könyve. Virginie Despentes Dugj meg!-je két prostituált ôrült ámokfutása; Julian Barnes Dumáljuk meg rendesen, illetve Szerelem meg miegymás című könyve: szerelmi háromszög meg effélék, vagy, ha úgy tetszik, mai nyavalyáink az intellektuális humor hangszerelésében elôadva. És így tovább. Mindezzel talán azt is jeleztem: a fanyar és bármit fejtetôre állító világlátás sem áll tôlünk távol.

– De kiadták például Göncz Árpád Találkozások című kötetét – a legutóbbi könyvhét egyik sikerét is. Ebben (noha a kötet bizonyára korántsem humortalan), alighanem a fent jelzettnél több a komolyság.

– Szerényen kezdtük, napjainkra fokról fokra nô évenként megjelenô kiadványaink darab- és példányszáma. Nincsenek túlzó elképzeléseink, ezért amit kiadunk, lassacskán el is fogy. Műfaji kötöttségeket sem vállaltunk, így a kiadó arculatába szépen illeszkednek a hagyományosnak tekinthetô kötetek. És profilunk természetes részét alkotja, mondjuk, a Quentin Tarantino-sorozat, röhej és undor valamiféle furcsán és fergetegesen pergô – ahogy a kritikus írja –, populáris enciklopédiája. Indul az Ulpius Modern Könyvtár (nomen est omen); a Fekete tulipán-széria színvonalas lektűröket ígér (csak egyetlen, sokat mondó cím: Szex, pasik, gyötrelmek); Titkok, álmok, utazások című sorozatunk pedig a mi sajátos bédekkereinket közli majd, melyekben egybejátszik valóság és varázslatosság. Mindebben talán az is megfogalmazódik, hogy barátaim és munkatársaim szerint én sokszor valóban „el vagyok varázsolva”. Bizonyára arra céloznak, hogy – nem szégyellem – egy-egy remek könyvünkért még ma is gyermekien tudok lelkesedni. Szerencsére kollégáimban jó társakra találtam. De segítségükkel igyekszem azért nyitott szemmel járni. Ha mégis botlanék, Ulpius Tamás és „szülôatyja”, Szerb Antal (s persze az olvasó) remélem, megbocsátja.

Nádor Tamás

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu