buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Prágai előadás 1994
Részletek*


2001.09.20

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Tisztelt Rektor úr, Dékán úr, Hölgyeim és Uraim!

(...) A vereséget szenvedett és elszegényedett Osztrák Monarchia utódállamai közül a Masaryk által megteremtett Csehszlovák Köztársaság volt az egyetlen sikeres ország. Pénzügyi, ipari, politikai, oktatási és kulturális téren egyaránt sikeresnek bizonyult, és hatékonyan meg is védelmezték. Soha nem volt még új állam – amely végül is egy forradalomból született – ilyen békés és ennyire sikeres, és ilyen nagy mértékben egyetlen ember alkotóerejének eredménye. És mindez nem annak volt köszönhetô, hogy nem kellett komoly nehézségekkel szembenéznie, hanem Masaryk filozófiájának, bölcsességének és személyiségének, amelyben a személyes bátorság, az ôszinteség és nyíltság oly kiemelkedô szerepet játszott. Ô maga kritikai realizmusnak nevezte filozófiáját. És valóban az is volt. De a humanizmus vagy humanitárius beállítódás szintén uralkodó szerephez jutott benne.
(...) Hölgyeim és Uraim!
Mindig úgy tiszteltem Masarykot, mint a huszadik századi Európa két nagyszerű államférfijának és hôsének egyikét: Masarykra és Churchillre gondolok. Masaryk Csehszlovákiája kétségtelenül a legnyitottabbnak bizonyult az európai társadalmak közül. De csak húsz évig állt fenn. Micsoda nehéz és csodálatos esztendôk voltak ezek! A lehetô legrövidebb idô alatt ez a nyitott társadalom erôs gazdaságot hozott létre és megtermtette a legszilárdabb katonai védelmi rendszert Európában. Ezután Masaryk Csehszlovákiáját lerombolta Európa nyitott társadalmainak két rangidôs tagja, Nagy-Britannia és Franciaország, kiegyezô kormányaik alatt, amelyek együttműködtek Hitlerrel Csehszlovákia tönkretételében. Feltételezhetjük, hogy ha Masaryk még él, a kiegyezôk valószínűleg nem segíthettek volna Hitlernek Csehszlovákia lerombolásában. Hitler még mindig blöffölt és úgy vélem, Masaryk kártyái kiterítésére kényszerítette volna.
Ám kezdettôl fogva be volt építve a csehszlovák nyitott társadalom struktúrájába egy szükségtelen gyengeség. Az úgynevezett nemzeti önrendelkezési elvre gondolok, amely szinte abszolut erkölcsi tekintélyre tett szert Nyugaton (és máig nem veszítette el ezt a tekintélyt) – noha ha csak egy kicsit is jobban utánagondolunk, rájöhettünk volna, hogy ez az „elv” teljesen használhatatlan Európában, ahol még az olyan szigeteket is, mint Nagy-Britannia, Írország és Ciprus, számos úgynevezett nemzetiség népesíti be, amelyek politikiai vezetôi igényt tartanak a nemzeti önrendelkezésre. És Masaryk nyitott társadalma nem volt képes ezekre az igényekre mélyen megfontolt erkölcsi és politikai választ adni. Az Önök országa az elmúlt években ismét ilyen nyomás alá került, és nem állt rendelkezésére jól átgondolt elméleti és erkölcsi védelem ez ellen. Ketté kellett tehát válnia. Senki nem tudja, ez milyen következményekkel jár majd. Semmi kétség, az egy nyelvet beszélô, homogén népesség óriási elônyöket jelent az ipari együttműködés terén; de hol találunk ilyesmit Európában? Európa egyszerűen nem ilyen, néhány országtól eltekintve, ahol az egységet politikai és oktatási eszközökkel teremtették meg, hogy elnyomják a kisebbségeket és a nyelvjárásokat. Ez kiváltképp igaz Németországra és Franciaországra. De még ez a két ország is ma jelentôs kisebbségekkel rendelkezik, és ez minden országra igaz. Az egyetlen európai kivétel Izland (és talán Málta).
Úgy vélem, mindenkinek, aki becsüli a békét és a civilizált életet, azon kell dolgoznia, hogy felvilágosítsa a világot ennek a híres – vagy mondjam inkább, hírhedt? – elvnek, a nemzeti önrendelkezés elvének a gyakorlati kivitelezhetetlenségrôl és antihumánus voltáról, amely ma az etnikai terrorizmus végsô szörnyűségébe süllyedt. Harcolnunk kell az ilyen szörnyűségek ellen. Nem szabad annak a cinikus nézetnek a csapdájába esnünk, hogy a történelem semmi más, mint erôszak és szörnyűség, hogy az arany és az olaj, a gazdagság és az uralkodás iránti mértéktelen szenvedély mozgatja. Ez a cinikus értelmezés nem igaz.
Az európai történelem Szolón békés forradalmával kezdôdik, amely megreformálta az athéni alkotmányt. Ezzel felszabadította azokat a rabszolgákat, akik korábban szabad emberek voltak, de elveszítették szabadságukat, mert nem tudták visszafizetni a kölcsönvett pénzt hitelezôiknek. Szolón forradalma lehetetlenné tette, hogy ez ismét elôfordulhasson Athénban. Hosszú út vezetett innen Amerikába és Abraham Lincolnhoz, aki utolsóként esett el abban a szörnyű háborúban, amely 600 000 fehér katona életét követelte, de amelynek sikerült felszabadítania a Konföderáció déli államaiban élô néger rabszolgákat.
Nem csupán két kivételes esetrôl van itt szó a kapzsiság és erôszak egyébként végtelen történetében. Hanem két fontos sikerrôl – el kell ismernünk, nem nagyon gyakran elôforduló sikerrôl – a számos vereség és visszaesés közepette, amelyet el kellett szenvednünk – sokszor saját tévedéseink következményeként – a szabadságért és igazságosságért folytatott szakadatlan küzdelmünk során. És most, amikor ismét ilyen visszaeséseket kell elszenvednünk, jó lesz, ha legfrissebb sikerünkre gondolunk: Dél-Afrikára. Elevenen kell tartanunk emlékezetünkben a szabadság, a nyitottság és humanitás olyan rendkívüli teljesítményeit, mint amit Churchill látszólag reménytelen Hitler-ellenes küzdelme jelentett Franciaország eleste után, és mint amit Masaryk cselekedete jelentett, aki bátor katonáit, 60 ezer fôs hadseregét Szibérián és Vlagyivosztokon, a Csendes Óceánon és az Amerikai kontinensen keresztül hozta vissza, hogy megalapítson egy nagyszerű köztársaságot, egy nyitott társadalmat, amely elég erôsnek bizonyult ahhoz, hogy ismét talpra álljon, annyi erôszakos halál után.

Karl Popper
(Fordította: Orosz István)

* Karl R. Poppert a prágai Károly Egyetem 1994-ben, nem sokkal halála elôtt, dísztoktorrá avatta. Az akkor 92 éves tudós ott elmondott beszédébôl közlünk részleteket abból az alkalomból, hogy a Balassi Kiadó megjelentette Popper A nyitott társadalom és ellenségei című kötetét

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu