buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Krakkói könyvvásár


2002.11.20

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

1990 elôtt a lengyel kulturális rendezvények sorában a májusi Varsói Nemzetközi Könyvvásárnak ugyanolyan rangja volt az olvasás, az igényes szórakoztatás, az ismeretszerzés népszerűsítésének területén, mint a wroclawi jazz jamborynak, a sopoti táncdalfesztiválnak vagy a gdanski filmszemlének.
 

A kultúra támogatása terén a rendszerváltozás okozta elbizonytalanodás, az értékes könyv jövôjét megkérdôjelezô jóslatok felvetették, hogy forráshiánnyal küszködve érdemes-e megrendezni a hagyományos májusi Nemzetközi Könyvvásárt. Hiszen 1989-ben, 1990-ben másról se hallhattunk, mint arról, hogy a lengyel könyvpiacot (is) rövidesen elborítja majd a krimik, a pornográf regények, az olcsó lektűr áradata. Nem így történt. A lengyel könyvpiac gyorsan kiheverte a tiltott „irodalom” iránt átmenetileg megnövekedett érdeklôdést, s a könyvesboltokból se lettek ruhaüzletek, pénzváltók vagy húsboltok. Ma nemcsak a nagyvárosokban léphetünk be (nemegyszer este tíz óráig is) nyitva tartó könyvszalonokba, hanem kultúrapártoló, becsvágyóbb kisvárosokban is.
Egy idô után már a legnépszerűbb bűnügyi regények épp úgy alig érdekelték az olvasót, mint a lengyel történelem fehér foltjai. Veretes címek ezrei között lehetett válogatni, csak éppen a könyv iránti „fizetôképes kereslet” csökkent drasztikusan – az új rendszer, új élet kihívásai által felvetett, megoldandó napi gondok elôterében.
A kultúra a maga megvalósulási formáiban áru vagy pénzzel nem mérhetô szellemi érték? – kételyeket felvetô idôszakában a viták során felvetôdött, hogy a jövôben megrendezendô-e vagy a hagyományos módon megrendezhetô-e varsói Nemzetközi Könyvvásár. Talán ez adhatta az ötletet a fôvárossal négy évszázada rivalizáló krakkóiaknak, hogy miért ne lehetne Lengyelország hajdani metropoliszában – (amelynek státuszát III. Zsigmond lengyel (és egy ideig svéd király) törvénytelenül megszüntette áthelyezvén az 1580-as években a fôvárost a Svédországhoz közelebb fekvô Varsóba) – könyvvásár. Ezt a tervet az is hitelesíthette, hogy az 1990-es évek derekán Krakkó már arra készült, hogy 2000-ben Európa kulturális fôvárosa lesz. Ehhez kitűnô bevezetônek tetszett az elôször 1997 ôszén megrendezett könyvvásár. (Idôközben persze Varsó is úrrá lett a felmerülô nehézségeken, s továbbra is megrendezte a nemzetközi könyvvásárt – természetesen májusban. Sôt, azóta az ôsz folyamán is rendeznek Varsóban könyvvásárt – a történelmi munkákat népszerűsítendô.) Krakkó, a köztudottan konzervatív város, már a kezdet kezdetén eleve biztosra ment: Aleksander Kwasniewski köztársasági elnököt kérte fel – eredményesen – a vásár védnökének.
Krakkót elkerülték a 20. század háborúi, pusztításai. Utoljára 1848 áprilisában dörögtek ágyúk a falai között. 1815 és 1846 között a lengyel állam folytonosságát jelképezô Szabad Város volt. Különleges helyzetét az 1364-ben alapított, majd Szent Hedvig királynô által 1399-ben megújított Jagelló Egyetemnek köszönhette, amelynek ma harminchatezer hallgatója van. Itt alakult ki a sajátosan pozitivista-pragmatista szemléletet valló történész-iskola a 19. század második felében, itt elevenítette meg gigantikus vásznain a lengyel históriáról fellobbant, majd részleteire bontott vízióit Jan Matejko, itt vitte színre drámáit Stanislaw Wyspianski, akinek színes üvegablakjai és modernista freskói a Ferencesek Templomában láthatók. Itt rendez ma is Andrzej Wajda, itt él a két Nobel-díjas költô: Wislawa Szymborska és Czeslaw Milosz, itt alkot Krzysztof Penderecki, de krakkói lett az évszázad lengyele is a pápává választott II. János Pál – Karol Wojtyla személyében. Mindezek a kulturális és szellemi tények meghatározzák a Krakkói Könyvvásár lengyel könyveinek favorizált tematikáját: szépirodalom, művészettörténet, teológia és mindenekelôtt történelem.
A Jagelló Egyetem professzoraiból álló zsűri minden évben a Középkor kiemelkedô lengyel krónikásának, Jan Dlugosznak a nevével fémjelzett díjat ad ki az általa legjobbnak ítélt munkát jutalmazandó. A díjazott könyv szerzôje a szponzor, a Holdin Rt. támogatókészségének köszönhetôen idén több mint két millió forintnak megfelelô pénzjutalmat kap.
A Történeti Társaság Krakkói Tagozata és a Jagelló Egyetem Történeti Intézete tavaly egy új, kimondottan közép-európai történeti témát feldolgozó munka megjutalmazására is díjat alapított, amelyet a 20. század két kiemelkedô lengyel történészérôl Henryk Wereszyckirôl és Waclaw Felczakról nevezett el. Ezt elsô ízben a tavalyi könyvvásár megnyitásán az alulírottnak, nem mint magyar fôkonzulnak, hanem a lengyelül 1999-ben megjelent Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-1849-ben című monográfia szerzôjének adták át Maciej Klimczak, a szponzor szerepét felvállaló lengyel Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának miniszterhelyettese jelenlétébe. Ezzel egyidejűleg, már a magyar fôkonzullal közölték, hogy a könyvvásár szervezôi szeretnék, ha 2002 ôszén Magyarország lenne a díszvendég.
A vásár célja a hazai könyvkiadók seregszemléje mellett ugyanis az, hogy az évenként díszvendégként meghívott ország a maga könyvkiadását, a maga könyvkultúráját bemutassa. 2000-ben Litvánia, 2001-ben Franciaország volt a krakkói könyvvásár díszvendége. A felkérésben a lengyelek 1848-as magyarországi szerepét méltató közép-európai munka szerzôjének megjutalmazásán túl az döntött, hogy 2000-ben Magyarország kiemelkedô – a lengyel mellett leggazdagabb – programmal vett részt Európa akkori egyik kulturális fôvárosának egész éven át tartó fesztiválján. Szellemi bemutatkozásunknak ez a lehetôsége a rendszerváltozás nyomán Lengyelországban csaknem teljesen elhalt magyar könyvkiadást is életre keltette. Amíg az 1980-as években – viszonossági alapon – évente rendszeresen tíz-tizenkét magyar könyvet adtak ki Lengyelországban, ezzel szemben a 20. század utolsó évtizedében összesen napvilágot látott magyar könyvek száma nem haladta meg a másfél tucatot. A holtpontról való elmozdulást 2000 jelentette: az azóta eltelt két és fél évben közel húsz magyar mű jelent meg – köztük három képzôművészeti album.
Szilágyi István Kô hull apadó kútba, Kertész Imre Sorstalanság, Jókai Anna Ne féljetek, Bodor Ádám A Sinistra körzet és a Az érsek látogatása című regénye mellett Pilinszky János és Vörösmarty Mihály válogatott verseskötete is napvilágot látott. Az azóta elhunyt, évtizedeken át Nápolyban élô lengyel író, Gustaw Herling-Grudzinski hívta fel a lengyel olvasók figyelmét Márai Sándorra. Ôt magát is meglepte a számára az ismeretlenségbôl elôbukkanó emigráns magyar író óriási sikere Olaszországban. A Czytelnik Könyvkiadó a Krakkó 2000 magyar programjának anyagi támogatásával jelentette meg Márainak elôbb A gyertyák csonkig égnek, majd az Egy polgár vallomásai című regényét. Az a siker, amelyet Márai Olaszországon kívül Németországban, Hollandiában aratott, Lengyelországban egyelôre még várat magára, noha a kritikai visszhang egyértelműen lelkes. Lengyel barátaink azt hozzák fel érvül, hogy Lengyelországban – tekintettel a gazdasági helyzetre – ma egyetlen író sincs, aki közönségsikert aratna. Ez vigasznak is kétséges. Ennek ellenére el lehet mondani, hogy a magyar irodalom jelen van Lengyelországban. És jelen van a magyar képzôművészet is, hiszen Az impresszionizmus nyomában. Magyar festészet 1870-1920 címmel napvilágot látott egy magyar, lengyel, angol nyelvű album és egy magyar fotóművészetet bemutató kötet is, amely Aki elment, aki maradt címmel látott napvilágot lengyelül – a magyar és olasz nyelvű kiadás után. Sajátos fotódokumentumkötet és egyszerre művészi portrégyűjtemény Csete Örsnek a Budapest 1956 – lengyelek és magyarok: arcok és sorsok című albuma, amelynek korabeli dokumentumfényképekkel illusztrált zárótanulmányát Tischler János írta Az 1956-os magyar forradalom és lengyelországi visszhangja címmel. Hozzátehetjük ehhez a sorhoz Kiss Gy. Csaba Lengyel naplóját is, amely azt mutatja be, miként reagált a magyar társadalom az 1980-81-es lengyelországi változásokra. Az utóbbi könyv a poznani Mickiewicz Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének támogatásával jelent meg.
A Krakkói Könyvvásáron tehát szép számmal tudunk színvonalas magyar könyveket árusítani. Szeretnénk a magyar könyvek terjesztéséhez minden lehetôséget kihasználni. Lengyelországban is könnyebb könyveket kiadni, mint ôket az olvasókhoz eljuttatni. Az, hogy a magyar könyv megtalálja a maga lengyel olvasóját, a magyarországi könyvkiadók, könyvek bemutatásával egyenrangú másik célunk. A kiállítótérrôl szólva ki kell emelnünk két fô szponzorunkat: a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett a Demko-Feder Kft-t, amely a számunkra a rendezôk által ingyen biztosított 120 négyzetméternyi helyet polcokkal, asztalokkal, székekkel, pultokkal – a rá jellemzô színvonalon berendezte.
A figyelemfelkeltést szolgálják az író olvasó találkozók, magyar irodalmat népszerűsítô elôadások. A Magyar Kulturális Intézet révén Bodor Ádám lesz a Könyvvásár vendége, akinek Az érsek látogatása c. kötetét a Czarna Könyvkiadó a közelmúltban jelentette meg. A magyar irodalom népszerűsítôi közé sorolhatjuk a lengyel irodalom magyar fordítóit is, akik közül Szenyán Erzsébet, Pályi András, Pálfalvi Lajos, Körner Gábor, Kertész Noémi, Keresztes Gáspár, Éles Márta, Virág Szilvia a könyvnapokat Krakkóban töltik, s találkozóik között szerepel a helyi kiadókkal való konzultáció is. Nemcsak ôk kaphatnak arra nézve tanácsot, hogy kiket érdemes a lengyel irodalomból a magyar olvasókkal megismertetni, hanem ôk is felhívhatják vendéglátóik figyelmét irodalmunk egy-egy jelesebb alkotására. A magyar műfordítók krakkói útját a budapesti Lengyel Intézet támogatja.
A magyar könyv népszerűsítésére ígéretet tettek a különféle krakkói napilapok, hetilapok, rádióadók valamint a varsói, katowicei, krakkói TV-állomások is. A krakkói magyar Fôkonzulátus által szervezett kísérôműsor a Bartók és Kodály darabjait népszerűsítô wroclawi quartett valamint a budapesti Jánosi Együttes bemutatkozása. A kétfelôl nyitott kiállítási térség hátulsó és oldalsó falát Szelényi Károlynak A magyar táj lelke és Móser Zoltánnak a Bartók gyűjtô útjait megelevenítô fotókiállításai díszítik.
A magyar könyvkiállítás rendezôje a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése, amely Zentai Péter igazgató pártfogó támogatása révén közel hatvan magyar könyvkiadót mutat be két-három művel. Kiemelt helyen szerepelnek a Balassi Könyvkiadó idegen nyelven napvilágot látott munkái. A kiállítást Schneider Márta asszony, a NKÖM államtitkára és jelen írás szerzője, a krakkói fôkonzul nyitják meg.

Kovács István

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu