buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A dialógus hatalma


2004.12.03

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egyszerű ez, mint a négyszerkettő. Négy plusz egy novella, egyik sem hosszabb tíz oldalnál. Négy dráma, mindegyik viszi tovább az epikában eléje rendelt címet. A borítón – melyet ezúttal is a szerző illusztrált Marsbeli felebarátainak tragikomikus figuráival, a könyvben is az ő háromszög-emberkéi, -lovacskái bóklásznak – a drámák megjelölés áll; a belső címlapon ez: Drámák és novellák.
 

A könyvészetileg kifogásolható, a bibliográfus dolgát kissé nehezítő eltérés azt pontosan jelzi: A Gézagyerek cím a mai olvasó számára egy drámasorozatot – tetralógiát – fed. Az írói műhelyben öt kisprózai mű folytat(ott) párbeszédet négy színművel.

A képlet nem redukálható arra, hogy voltak a novellák, s íródtak belőlük (felkérésre, belső késztetésre) a darabok. A Senák Janija sem ugyanezért végzi a betonozást a jó kis maradék cementtel, mint a hasonló című dráma „a történelmet teremtő” apaalakja. S persze nem is főleg a cselekményben, hanem a komponálásban, a hangszerelésben mutatkozik a különbség, mely Háy megszólalását mindkét műnemben szuverénné teszi. Az azonban érződik, hogy már a komprimált kis elbeszélések is a dialogizálás elvein és furfangjain nyugszanak. Az ominózus – nagyon gyakori – mondta szó előtt egy-két sorral nem feltétlenül kell gondolatjellel indítani. Inkább mondódások ezek, s a jobbára nehézkes, kevéssé választékos, agyagosan tényközlő artikulációban valamiképp az olvasó, a néző is részt vesz. Akarja, nem akarja: a beszédszituációban találja magát, s ezzel (bűn(részesévé válik annak a folyamatnak, mely ugyan nem egyforma, nem egytörténetű a négy szövegben, de összefügg, nagyszerkezetet alkot, szereplőket rakosgat, textusfordulatokat variál, a késleltetés rokon eszközeivel él, a brutális-bájos helyzetkomikumot és grammatikai humort végig nem hagyja el, s még historikusan is elrendezett. (A Senák és A Pityu bácsi fia, illetve A Gézagyerek és A Herner Ferike faterja szorosabban illeszkedik egymáshoz. 1., 2., 3., 4. fejezetjellel való számozásuk ugyanakkor inkább elkülöníti, azaz epika-dráma párokba fogja őket.)

A négy színdarabból három „Istendráma két részben”, s a negyedik – A Pityu bácsi fia – is lehetne az. A kifejezés tartalmát az összegzés, a könyv nyomán sem könnyű leírni. Valószínű, hogy Shakespeare királydrámáinak értelmezési hagyománya nélkül nem lehet közel jutni a terminushoz. Az Erzsébet-kori színház remekei még alig két-három ezer év karnyújtásnyi közelből érezhették a mitológia érverését, szorítását. Háy mitologikuma az ún. egyszerű – az egyszerűnél is egyszerűbb – emberek, a marginalitás (a vidékiség, állástalanság, betegség, kilátástalanság, szeretethiány, nevetségesség) arculvertjei között bontakozik ki. Antikirálydrámák kapják a tulajdonnevekkel operáló címeket. Nem a sorszámnév – egy Richárd harmadiksága, egy Henrik IV., V., VI. volta –, hanem a stilisztikailag génhibás határozott névelő, a birtokviszony (s egy ízben a -gyerek toldás, huszonéves fiatal felnőttre ragasztva) a felismertető jegy, a specifikum. „Dinasztikus” drámák ezek: fater, fiú, gyerek. A tíz év körüli Herda Pityunak az apja meg a nagyapja is Herda Pityu, így, kicsinyítő képzővel. Az ágrólszakadt, degenerálódó – nagycsaládok egyikében-másikában tragédia takarítja el azt, ami időtlen idők óta, a forgandóságban is leverően állandó. Magva szakad egy-egy klánnak. A történeti, szociológia, morális empátiával megközelített Istendráma – vagy istendráma? A tipográfia nem nagyon segít dönteni – metaforikusan, viszonylatként magyarázza önmagát, ám autentikus műfajnévvé egyelőre nem válik.

Ennek az is oka, hogy bár tetralógiához négy dráma szükséges, négy esetére való anyag nincs az (1960 utáni) közelmúlt porondján játszódó színmű-tételekben. Ha egy festőnek lehet például kék korszaka, ha 1970, 1980 táján számos drámaírónk ciklusokban, szárnyasoltárokban gondolkodott és fogalmazott – s mára kiderült, e láncolatokban melyik a „legkékebb”, legmaradandóbb –, miért ne teremthetett volna a terebélyes Háy János-életmű egy Gézagyerek-szekvenciát? A helyenként halványabb ismétlődések terhét, monotóniáját az olvasó elviseli a „fordított szakralitás” – voltaképp: az istentelenség – fragmentumaiért, a hétköznapi motívumok, tárgyak, szavak (beton; kolbász; káromkodás stb.) kedvéért, hiszen csupa ügyesen megjátszatott – egyben a színházi eljátszások módozatainak szabadon-felszabadítóan kedvező – részletet kap.

Háy dramaturgiáját kevéssé befolyásolják különféle hatások. Talán Tolnai Ottót, máskor Zalánt Tibort, megint máskor a szociodráma és a szociofilm valamelyik jeles hazai képviselőjét vélhetjük szellemi rokonának. Vagy éppenséggel Örkény Istvánt (akár Radnóti Zsuzsa tanulmányainak, konzultánsi segítségének révén is). Almási Miklós írta egykor Örkényről, hogy drámáinak első pillantásra szokványos, kisszerű, cselekményszegény, viszonyváltozásokat nem ígérő anyagába „antianyagot” cseppent, s ezzel a szerkesztési, stiláris (ma azt is mondanánk: plurimediális) provokációval hirtelen forrásba hozza lombikját. A Háy-dráma antianyaga a tudatosan felhasznált hibás kódokban, a – nem abszurd típusú! – szöveg-elsiklatásokban, a párbeszédek elemi kikezdettségében keresendő. A szuggesztivitást – és az „elátkozottak”, egyben sokszor önsorsrontók oldalán való szolidáris állásfoglalás hitelességét – fokozza, hogy mindegyik darabban jellemző a figurakettőzés, -többszörözés: párok, hármasok mondják majdnem ugyanazt. „Kórusban.” A kórusból mindig kihallatszik egy hang. Jöhet fel sem léptetett szereplőtől is, jöhet a „semmiből”.

Ez a hang a segélykiáltás mindig és minden körülmények közt isten – Isten-e? – hívó hangja.

Háy János: A Gézagyerek
Palatinus K., 389 oldal, 2800 Ft

 
 
 

Tarján Tamás

Palatinus Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu