buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Bibliai könyv


2004.05.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A színek segítsége nélkül ábrázolt, inkább rétegezett, mint sokszínű világ az, amely az önéletrajzi reflexivitás e bölcseletivé általánosított, de a filozófiai – és minden egyéb – tudálékoskodástól mentes szövegében megjelenik. Bár intenzív, impulzív szószerkezetek indítják el a centrális eseményt: a hirtelen fellázadó szív attakja, a három percnél valamivel hoszszabb időtartamú klinikai halál megélése felé, ezen az úton Nádas Péter szinte mindig kitér a színek elől.
 

Az első hét mondat kiugró EKG-jelei előlegezik ugyan a váratlan történést (melynek felidézése és kommentálása ezeréves mélyvilági tabut sért: „A pokol ugató kutyái azt kívánnák, hogy tartsam a szám, ne beszéljek erről”), de a színek a többszörös átrendeződésbe csak alkalomadtán – s ezért nagyon hangsúlyosan – kapcsolódnak be. A mindvégig fakított, csupaszított (változó) környezet, a csak a páratlan oldalakon álló hosszabb-rövidebb szövegtestek fehér-feketéje így még erősebb kontrasztba és kontextusba kerül a páros oldalak Nádas készítette, tartózkodóan színes (vagy úgyszintén fekete-fehér) fényképfelvételeivel, melyek – a négy évszak rendjét követve – az író gombosszegi portájának udvarán bő évszázada magasló vadkörtefát örökítik meg.

A művet 2001 karácsonya óta, hetilapközlésekből ismerhettük. Mégsem egészen ezt a művet, mert az első közlés dísztelen tagolásait a Jelenkor mostani könyvének előzményéül is szolgáló német kiadásban darabosabbá vagy csipkésebbé tették azzal, hogy sokszor egy-egy – akár egyszavas – mondatot, kurta bekezdést, fragmentumot külön oldalra szakítottak. Nyilván így lehetett elérni, hogy a kép és szöveg mint oldalpár (sokféle variációban: kép és kép, üres lap és kép stb. formációkban is) szerkesztési elvként hasson, s a mintegy százhatvan felvétel közreadását reprezentatív, vaskos könyvtárgygyá alkotott produktumban megvalósíthassák. Még így is fotóbőséggel és szöveghiánnyal küzd a kötet, pedig a két vonulat egyensúlyából – össze- vagy egymásra olvashatóságuk érdekében – nemigen szabad engednie.

A fényképek („a fa”) túlélik az infarktus-túlélés textusát. A képek túlfutása a szövegen természetszerű. A könyv eleve képsorral – öt, a társoldalt nézve más-más pozíciójú fényképpel – indul, hogy csak ezt követően fűzze magába a címoldalt. Hans Werner Holzwarth – nevében éppenséggel ott a Holz: a fa... –, a göttingeni Steidl Verlag könyvtervezője, aki az alapkiadás bookdesignját is megalkotta, talán elmarasztalható a szöveg ízekre szaggatásáért (ha ezt teljesen önkényesen, s nem írói kérésre vagy beleegyezéssel tette), a nagyrészt utóidejű „napló” új inspirációkat keltő beosztásáért, viszont azzal, hogy a szöveget fa-ölelésbe helyezte (már amennyiben ő, s nem maga Nádas képzelte el így betű és kép összjátékát), igazán remekelt.
„A halálból való visszatérés” egyetlen könyve sem kerülheti ki az Isten-problémát. Az a tárgyalás, pátosztalan – de helyenként költői – narráló-kommentáló rögzítés sem, amely tudja ugyan, hogy a leírhatatlant írja le, ám ezzel nem kérkedik, már csak eredményeinek előre tételezhető szerény és/vagy kétséges voltától is megjuhászodva. Nádas Péter textusai sosem menekültek az Istennel való találkozástól – igaz, e találkozás lehetetlenségének egyre szilárdabb tudásával hagyták nyitva az esetleges találkozás kapuját. Isten hiányának a jelenléte ezúttal a fény-képben realizálódik (a fény mintegy pótolja azt is, ami a színekben elveszett): „Isten ugyan a fény univerzumában sem föllelhető, a fény mégis az ő leghitelesebb hasonlata. Az értelmezés szempontjából mulatságos kis előnyt jelentett, hogy nem csak író voltam előző életemben, aki a szavak értékével és értékelésével
foglalkozik, hanem fényképész, aki a fény mibenlétével”.

Markáns könyvcím – két-két szótagja magánhangzóinak összecsengésével is – a Saját halál, ugyanakkor e két legbiztosabb pont, a saját és a halál a legingatagabb, már ami az elbeszélő általi birtoklását illeti. E Nádas-szöveg megvesztegető stabilitása talán címbeli két pillérének billenékenységén (is) nyugszik. Egyébként a Saját halál mint „fényképes könyv” előzményének fogható fel az 1999-es Valamennyi fény (originálisan szintén Holzwarth terve), amelyben már az itteni fényképek néhánya is felbukkant.

A szövegalakítás cicomátlan szépsége, a mondatok lélegzetvételének Nádastól évtizedek óta ismerős ritmusa, az érdektelenség szálaiból szőtt cselekmény-érdekesség és számos egyéb szakmai vonás, érték közepette a legfigyelemreméltóbb a saját (három és fél percnyi) halálát haló elbeszélőnek a tudatvesztést is felidéző-érzékeltető mozgása az én-állapot és az ő/az-állapot között. Annak a leírása, ahogy a meghaló eltávozik az élőből. A szembesítő-elkülönítő megoldások (az én arca mint az idegen arc a tükörben stb.) részben hagyományosak, részben bonyolultan újszerűek („Másikom, aki a testet helyettem felügyelte...” – s a test nyelvtanilag már nem a testem). Az én önelhagyásának finom grammatikai neszei még a tudatát vesztő egóra is visszaparancsolják az önreflexiót, az elviselést, a róla való tudást: az átélés, átértés méltósága. Amiben az esemény magasztossága: brutális képletmegoldó ésszerűsége rejlik.

A saját halál: fiziológiai és morális magántulajdon. A Saját halál viszont megosztó könyv, szolidáris tudósítás, felebaráti textus. Nádas nem arra célozgat, hogy a címbeli birtokból mindenkinek van/lesz/volt egy. Szolidaritása nem a halál: az élet terepén fogalmazódik, s ujjongásához megint egy paradoxon szükséges (mely a ‘holott’-ba van kódolva): „Odakinn sem volt levegőm, mégis szárnyaltam az örömtől, hogy kinn vagyok a téren, végre megszabadultam a többiektől. Holott mindent miattuk csináltam. Élete első tíz évében a szeretet megvonásával, a gondoskodás megtagadásával veszik rá az embert, hogy szervi életének szenzációival ne terheljen másokat. Teljesítettem összes kötelezettséget, teljes volt a színjáték és teljes a sikerérzetem. Az efelett érzett öröm érzékelhetővé tette, hogy a tudatom milyen távol került a fizikai érzetek realizálásától” (73.).

„Döbbenet által a szív ere fagy” híradás nincs a könyvben, bár tárgykezelésének bátor nagyvonalúsága, valamint a végső esemény közelébe érkező személyiség nem misztikus gondolkodásának emelkedettsége – az összefoglalóan, stílusjellemzőként említett magasztosság retorikája – akár döbbenetet is kiválthatna – az olvasóból. A Saját halál a betegség kifejlődésére, intésére egyre inkább radikalizálódik, majd a fordulópontot követően némiképp enyhül, de nem oda tér vissza – ezt nem teheti –, mint ahonnan indult. A szöveg útját szegélyezik a fák; szegélyezi a fa. A (legalább) kétféle technikával készített felvételek méretüktől, elhelyezkedésüktől, színes vagy nem színes kidolgozásuktól, jobban vagy kevésbé antropomorfizálható adottságaiktól függően – és nem csupán a „gombosszegi körtefa” konkrétságával, az „életfa” szimbolikus elvontságával – írják bele magukat a szövegbe (miközben maguk is rendelkeznek egy, a szövegtől nem uralt elkülöníthető sorssal). Nem szabadulhatunk a természeti körforgás diadalának zenei képzeteket is kiváltó – szinesztéziásan ható – elégtételétől, pedig a szövegnek nincs ilyen kicsengése. A fa története másképp működő történet, mint a másik vászon szövegfilmje, a megírt történet.

Műfajtalanságba kristályosodott, regényes értekező próza, állítottuk korábban a Saját halálról (másutt is, hogy költői). Műfajtalansága műfajfelettiségnek, műfajközeliségnek értendő. A Saját halál olyan A Biblia, az Emlékiratok könyve, az Évkönyv írójától, mint egyik-másik bibliai könyv, melynek saját könyvsége a műfaja; az a műfaja, hogy (bibliai) könyv.

Tarján Tamás

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu