404 Not Found
404 Not Found
Please forward this error screen to fd.langall.com's WebMaster.

The server can not find the requested page:

  • fd.langall.com/my.txt (port 80)
2019. november 20, szerda
Jolán napja





















Évfordulók:
1858: Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf születése (Mårbacka)
1910: Lev Nyikolajevics Tolsztoj halála (Asztapovó)
1929: Gérecz Attila születése (Dunakeszi)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Ötpólusú kiadó
Interjú Zágoni Balázzsal, a kolozsvári Koinónia Kiadó vezetőjével


2010.07.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„...később egy másik álmom vált valóra, a Kincses Képeskönyv sorozat születése révén. Ebben a sorozatban erdélyi és magyarországi városok festett és mesélt története elevenedik meg, melyben állandó alkotótársam Jánosi Andrea és változó alkotótársaim az illető város történészei, régészei. Eddig három kötet: Kolozsvár, Marosvásárhely és Visegrád jelent meg...”
 

– A neten azt olvastam önről, hogy 1975-ben született Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófián végzett, kezdetben a Krónika országos napilapnak kritikákat, majd a Filmtettre, az erdélyi filmes portálra írt kritikát, interjúkat, hosszabb tanulmányokat. „Amikor nem filmtettezik, akkor filmet rendez. Vagy meséket ír gyerekeknek.” Miért, hogyan lesz filmszerelmesből kiadóvezető?

A Koinónia Kiadóval való kapcsolatom hét évvel ezelőtt kezdődött, amikor Barni fiam hároméves volt. Meséket mondtam neki, amik aztán Visky András kezébe kerültek. Õ vezette akkor a Koinónia Kiadót és azt mondta, hogy ha úgy érzem, hogy van még anyag két tucatnyi meséhez, akkor ebből könyv lehet. Ez felvillanyozott és a napi filmes újságírós munka mellett születtek a mesék, amelyeket az elsőkkel ellentétben előbb írtam le és csak utána mondtam el a fiamnak. Végül 2005-ben megjelent első meséskönyvem, a Barni könyve. (Azóta megjelent a Barni Berlinben című meseregény és a Barni és a lányok meséskönyv is.) Két évvel később egy másik álmom vált valóra, a Kincses Képeskönyv sorozat születése révén. Ebben a sorozatban erdélyi és magyarországi városok festett és mesélt története elevenedik meg, melyben állandó alkotótársam Jánosi Andrea és változó alkotótársaim az illető város történészei, régészei. Eddig három kötet: Kolozsvár, Marosvásárhely és Visegrád jelent meg, most Segesváron dolgozunk. Azt hiszem inkább az utóbbi sorozat sikerét és menedzselését látva gondolt arra András, hogy utódja lehetnék a Koinónia igazgatói székében. A felkérés nagyon megtisztelő volt.

– Nagyon szorosnak látszik a Kiadó és a Református Egyház kapcsolata – ez azt is jelenti, hogy a Koinónia részben vagy egészen egyházi kiadó?

A kiadót nem a Református Egyház működteti, noha eddigi legnagyobb projektünket, a Kecskeméthy István-féle bibliafordítást az Erdélyi Egyházkerülettel közösen jelentettük meg. A kiadónak ötven-ötven százalékban tulajdonosa a romániai CE (Krisztusért és Egyházáért) Szövetség és egy holland üzletember. Egyébként egy kolozsvári diákközösségből nőtt ki a kiadó. Első munkatársai a kilencvenes évek elején fejezték be tanulmányaikat, kezdtek dolgozni Kolozsváron és úgy gondolták, hogy irodalom és teológia, művészet és hit kérdése élesen el nem választható és el nem választandó egymástól. Így férnek meg jól a kiadó „repertoárjában” szépirodalmi és gyermekirodalmi, színházi és filmtudományi, teológiai és hitvalló könyvek. Előadássorozatokat, konferenciákat és táborokat is szervezett a Koinónia. Például az idén már 21. kiadását megélő Keresztény Értelmiségi Tábort, vagy más néven Koinónia Thábort. Ezeket ma már nem a kiadó, hanem egy nonprofit szervezet, a Genézius Társaság működteti. 2009-ig egy Kis Tükör című missziós folyóiratot is megjelentettünk, amely a gazdasági válság áldozata lett, legalábbis a klasszikus, nyomtatott formájában. Ezt a kényszerszünetet viszont arra használjuk, hogy újragondoljuk és kitaláljuk mai formáját a Kecskeméthy István által 1893-ban alapított folyóiratnak.

– A Koinónia kiadói programját hárompólusúnak látom: teológiai irodalom, gyerekkönyv, illetve az Éneklő Borz csapata…

Több lábon is áll a Koinónia. Ötöt tudnék felsorolni: kortárs szépirodalom, kortárs szakirodalom (irodalomtudomány, filmtudomány, stb), színházi könyvek, gyermekkönyvek valamint teológiai-hitéleti irodalom. Lehet hogy kívülről nézve furcsa, hogy miért ennyi és miért pont ezek a területek. Erre részben választ adhat az, amit korábban mondtam a kiadó filozófiájáról, részben ez egy olyan kérdés, amit mi is újból és újból fel kell tegyünk magunknak. Mely területeken tudunk újat, érdekeset és érdemeset felmutatni? Addig érdemes egy könyvsorozatot vagy kiadási programot működtetni, amíg jó műhelymunka, szerkesztő, szerző van mögötte.

– Több könyvsorozatot is gondoznak – a sorozatok nyilván hozzájárulnak az egyes kötetek sikeréhez. Melyik sorozatukat, kötetüket fogadta a legnagyobb vásárlói érdeklődés, illetve szakmai visszhang?

Máté Angi Mamó című regénye több szakmai díjban is részesült és az olvasók is díjazták, hiszen egy évvel a megjelenés után szinte teljesen elfogyott. Ennek a könyvnek érdekes módon több rajongói klubja alakult itt Magyarországon. Komoly érdeklődés mutatkozik Eginald Schlattner erdélyi szász trilógiája iránt is, melynek második kötetét fordítjuk most és a román naplóirodalom iránt is, amelyben Nicolae Steinhardt és Mihail Sebastian naplóit jelentettük meg eddig. Sorozatként a színházi könyveink kaptak nagyon komoly és pozitív szakmai visszhangot. Gyermekkönyvek közül az erdélyi klasszikusnak számító Hervay Gizella Kobak könyvét másodszor adtuk ki és meglepődtünk, hogy még mindig mekkora iránta az érdeklődés itt, Magyarországon is. E két könyv nem sorozatban jelent meg. Balázs Imre József és Demény Péter első gyermekverses kötetei viszont egy induló sorozat első darabját képezik. A Hanna-Hinta és az Ágobágó naplója ikerkönyvek, mindkettőt a kolozsvári Keszeg Ágnes illusztrálta. Ezek iránt is nagy érdeklődést tapasztaltunk. Ebben a sorozatban fiatal erdélyi költők mellett idén olyan élő klasszikust is megjelentetünk, mint Kányádi Sándor erdélyi jiddis népköltészet fordítását, első ízben színes illusztrációkkal, családi, zenés kiadásban.

– Milyennek látja az újabb erdélyi magyar gyerekirodalmat illetve a gyerekek érdeklődését?

Erdélyben van egy olyan gyermekirodalmi vállalkozás, aminek tudtommal nincs párja Magyarországon. Az óvodásoknak szóló Szivárvány és a kisiskolásoknak szóló Napsugár havilapok több tízezer példányban jelennek meg mind a mai napig. Az én meséim is ott jelentek meg először nyomtatásban, megelőzve a könyvbeli megjelenést. És sok gyermekszerzőt - Fodor Sándortól Markó Béláig, László Noémitől Máté Angiig - és még hosszú a sor, itt olvashattak-olvashatnak először a legfiatalabbak. Ez egy egészséges dobbantót jelent egy erdélyi gyermekszerző számára. Azt látom, hogy a magyar gyermekkönyvkiadók is nagyon odafigyelnek arra, hogy ki és mi jelenik meg Erdélyben. Nem egy esetben az Erdélyben elkezdődő (gyermek)irodalmi karrier itt, Magyarországon folytatódik. Ennek erdélyi kiadóként nem föltétlenül örülünk, de tudomásul vesszük, hogy ez a verseny, amelyben helyt kell állnunk. A szerzőknek pedig ez határozottan előnyére válik.

– A gazdasági világválság megrendítette a hazai könyvkiadást. A Koinónia hogyan élte át, illetve milyen stratégiájuk van a túlélésre?

Azt tapasztaltuk, hogy visszaesett a vásárlóerő és kedv és ebből kifolyólag a könyvesboltok egy része is gyengélkedni kezdett. Szükségesnek éreztük, hogy saját csatornát is nyissunk az olvasóink felé, így született meg a Könyvtér névre keresztelt első könyvesboltunk Kolozsváron, épp a kiadó székházában. A honlapunkat és webáruházunkat épp most újítjuk, mert az internetes könyvesbolt szerintem mára már alapkövetelmény. Ezen kívül még alaposabban kell mérlegelni egy könyv kiadás előtt: kinek szól, milyen kivitelben, hány példányban és milyen áron adjuk ki?

– A tapasztalatok szerint a könyvkiadók legnagyobb gondja az, hogy ki vannak szolgáltatva a kereskedelemnek. Az egyházi vagy egyházakkal együttműködő kiadók, stabil, saját olvasóközönségük miatt védettebbek kicsit, bár lehet, hogy ugyanez ok miatt a nagypiacon hátrányt élveznek.

Noha valóban léteznek olyan könyvterjesztési csatornák, mint például a gyülekezeti terjesztés, a válság ugyanúgy sújtja a keresztény könyvek igen széles palettáját is, mint a többi könyvet. A vásárló számára csak fontos és kevésbé fontos könyv létezik, és most csak az előbbire van pénze. Azt viszont nem tartom kizártnak, hogy a a növekvő anyagi és pszichés teher hatására sokak számára felértékelődik az olyan könyv szerepe, ami lelki táplálékot nyújthat.

 
 
 

ÚKP

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu