buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Vásárfia


2009.07.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az igazi vásárfia többnyire édes (vagy éppen ragacsos) vagy csillogó, de mindenképpen emlékezetes, és fontos, hogy lehessen sokáig nézegetni, rakosgatni… Jelen esetben lapozgatós vásárfiáról lesz szó, négy valódi álmélkodásra, gyönyörködésre, forgatásra, böngészésre való könyvről az Ünnepi Könyvhét gyerekeknek szóló kínálatából.

Illusztráció és szöveg megváltozott viszonya már jó néhány éve egyik központi kérdése a gyerekirodalmi diskurzusnak: az igényes, a szöveggel adekvát módon kommunikáló képanyagon túlmutatva a vizuali-tásra fókuszáló gyerekkiadványok új könyvtípust is meghonosítottak a hazai könyvpiacon. Elsősorban vannak az ún. hagyományos képeskönyvek, ezek a legkisebbeknek készülnek, vastag, fényes kartonból, kisméretűek, és alig néhány oldalasak. Tartalmukat tekintve pedig a világ alapszókincsét tartalmazzák: családtagok, játékok, állatok. A vállalkozás korántsem olyan egyszerű, amilyennek első hallásra tűnik, e könyvek nagy része vagy túl sokat akar egyszerre közölni, és ettől zsúfolt, agyonbeszélt lesz a képi világ, vagy éppen fordítva, túlságosan sematizál, nem ritkán az azonosíthatatlanságig leegyszerűsíti a tárgyát, falanszterszerű egyenvilágot kínálva a célközönségnek.

A Corvina és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiadványainak megoldása egyszerű és frappáns: a Galéria képanyagából választott képzőművészeti alkotásokkal nem lehet (nagyot) tévedni. Békefi Eszter: Gyerekek és Andorka Júlia: Dolgok című könyvei nemcsak a lapozgatók funkciójának tesznek eleget, de a Művészet gyerekeknek sorozatcím felvállalásának is eleget tesznek. A könyvecskék 1-4 éveseknek szólnak, 10, illetve 11 művet vagy részletet tartalmaznak. A Gyerekek kötet a Test, Név, Család, Testvérek, Mamák, Ruhák, Játékok témákat mutatja be, a Dolgokban pedig a Hajótól kezdve a Talicskáig sok minden sorjázik. (A nagy kezdőbetűk kissé már zavaróak a második kötetben, hiszen itt, konkrét dolgok képaláírásaiként, sokkal nehezebb címként értelmezni őket.) A festmény- és szobornézegetés kisgyerekekkel önmagában is érdekes, mert a különböző kor- és stílusjegyek szokatlan, nonkonform világot nyitnak meg számukra. E könyvekben emellett kicsit tovább is mesélték a képeket: többnyire fekete-fehér, néhány vonalas rajzokkal kiegészülve a képzőművészeti alkotások kilépnek saját, megszokott merevségükből, előkelőnek gondolt pózukból és egy kommunikációs játék részesévé válnak. A Podmaniczky család képmása alá kanyarított szunyókáló cica vagy a Kubikos talicskája melletti homokozó nemcsak gyerekközelibbé teszik e műveket, de szelíden vagy viccesen kaput nyitnak a mű megéléséhez/értelmezéséhez. A háttérből határozottan előugró kis rajzok pedig éppen annyira emblematikusak, hogy ne sajátítsák ki a befogadást, hanem csak lehetséges irányokat szabjanak ki számára. Lehet ugyan kérdés, hogy a művek maguk mennyiben rendelhetők alá egy utilitarista szemléletnek, és mennyiben torzul vagy éppen sérül a teljességük valamiféle irányított, eszközszintű befogadás következtében. De jelen esetben a célközönség korához történő adaptáció nemcsak önmagában sikeres, hanem a képekhez tartozó néhány mondatos szövegek is kellenek ahhoz, hogy a művek valóban „kinyíljanak”. A szerzők tőmondatos, szigorúan egyszerű ismertetői néhol a keletkezéstörténetéről szólnak, néhol általánosságban beszélnek, vagy éppen valamilyen titkos kis részlet megkeresésére buzdítanak. A Gyerekek kötet emellett minden oldalon meg is szólítja a nézegetőt: „Mutasd meg, hol a Te fejed, hajad, kezed, lábad, pocakod!”. Tíz oldalban megannyi történet és megannyi játék van.

Kép és szöveg nemcsak magyarázhatják vagy kölcsönösen kiegészíthetik, továbbírhatják egymást, hanem néhány ritka, szerencsés esetben egymásból születik, együtt él a kettő. Szegedi Katalin és Boldizsár Ildikó közös munkája, a Királylány születik olyan világra nyit kaput, ahol mese és kép genealógiájukat és filozófiájukat tekintve is szimbiózisban léteznek. Műfajilag nehéz besorolni a könyvet, hiszen a Lányainknak ajánlás, és az utolsó oldal születési adatokkal kitöltendő űrlapja babakönyvvé, pontosabban kislánykönyvvé minősítené, de a panteista szellemiségű tanítások és ezek kerettörténete mégsem teszi egyértelművé a besorolást. Tulajdonképpen műfajtalanul igazán szép ez a könyv. Szegedi Katalin kincsekkel és kacatokkal, csipkével, selymekkel, gyöngyökkel, szobrocskákkal, cirokkal, madártollakkal, lepkékkel, szalagokkal, bélyegekkel többdimenzióssá festett-fotózott akvarellvilága varázslatosan szép. Kislányosan játékos és királylányosan kecses képi világában a kilenc égi királylány a világ kilenc csücskéből testesül meg, egyformán egzotikusak, rejtélyesek és a maguk egyediségében különlegesek. Az ég, a madarak, a fák, a hegyek, a mezők, a szél, a hó, az eső, a nádszál királylány-gyermekei Csipkerózsika tündéreihez hasonlóan áldást mondanak az újszülött kislányra – ezen „szívből jövő jókívánságok” kifejtése alkotja a könyv szövegét. Boldizsár Ildikó mondatai pedig a képekkel együtt születve – s a Tündér Ilona és Árgyélus fekete hollóinak motivikus visszatérő képeivel megerősítve – álomszerű mesevilággá transzformálják a néhol nagyon is evilági tanításokat. A szépség, állhatatosság, jóság, vidámság, türelem, egészség, kecsesség, igazmondás, tiszta szívűség erényei ugyan nem mind megtanulhatók, de a világ egészével való együttlélegzés gondolata mindenképpen sokkal több a konkrét tenni- és tanulnivalók listázásánál. Interpretációs irányoktól és divatoktól függően akár ellentétes előjelű is lehet a könyv megítélése, de éppen e többirányú megközelítés lehetősége adja előkelő helyezését a képeskönyvek között.

Ha új könyvtípust nem is képvisel, de mindenképpen a képeskönyvek prototípusa lehetne Florence Jenner-Metz Én vagyok a farkas műve. (Igazi, reklám nélküli meglepetés-könyv a kiadótól.) Szóval van ez a könyv, nagyrészt borostyánlevekkel meg mindenféle ágacskákkal, kéregdarabokkal, virágszirmokkal teleragasztgatva, mindenféle papírtípuson (köztük hullámkartonon is) – ez a háttér, vagyis a díszlet a bemutatkozáshoz. Mert a főszereplő a címszereplő: feketére pácolt hullámkartonból a teste, inggombokból a szeme, fémszálas dörzsiből az orra, szögekből a húsz karma, fogai pedig alufóliával betekert kartondarabokból vannak kirakva. Mindez cukorkákkal, nyalókával, gabonaszemekkel, fogkefével, reszelővel, zsinórból, plüssből, vászondarabokból összerakott figurákkal összefényképezve látványnak elsőre kissé kusza, de mindenképpen pompás böngésznivaló. A kartonpapír puzzle-darabokon egyesével tálalt testrészekből aztán analizálva-szintetizálva csak összeáll őkelme, a farkas. Tudjuk már Piroska/Pirosbú-bocska meg a kismalacok óta, hogy ő a mesebeli rossz első manifesztációja, még a sárkányok, boszorkányok, egyéb hideglelős szörnyek korszaka előtt ő az első főgonosz. És ahhoz, hogy tisztességesen félni lehessen tőle, kell, hogy teste is legyen: loboncos képe, guvadó szeme, csatakos nagy füle, borzas farka, négykarmos mancsa, pohos és kövér potroha, és legfőképpen „rettenetes, borzal-matos, hatalmas” agyara! Lackfi János remek fordítása néhol rímes, máshol meg farkasosan rémes – ez a könyv besorolása szerint ugyanis egy ijesztgetős könyv. Melynek legfontosabb retorikai eszközei a fokozás, a hiperbola és a humor. Gyerekkönyvről, mi több, kisgyerekkönyvről lévén szó, ez utóbbi különösen hangsúlyos, ezért is van kiemelt szerepe a szöveg minőségének. Némi tipográfiai felturbózással valóban működőképes a játék: a viccesen rémisztő leírásokból lassan összeálló farkastesthez az utolsó-utolsó pillanatig ( „mikor már ugrásnyira van a kis húsos, puha kacsójuk”) vészterhes befejezést ígérő, ám a csattanóra, fordulatra ugyanakkor nagyon is számító eseménysor tartozik: a farkas nem a gyerekeket, hanem az édességeiket eszi meg. Végül is a címben jelzett önfelmutatás gesztusa nemcsak a főszereplőre és erre az egy könyvre, hanem e könyvtípusra is érvényes: még csak szórakoztatni sem akar, egyszerűen csak van. E képeskönyvek bizonyos szempontból funk-ciótlanul vannak, ám éppen ez a funkciótlanság a legerősebb erényük, hiszen az olvasó-, nézegetőközönség szabad tevékenységére, játékára, interpretációjára számítanak, legyen ez bármi „haszontalanság” – mindenképpen szép.

Boldizsár Ildikó, Szegedi Katalin: Királylány születik
Naphegy Kiadó, 2009, 36 oldal, 2900 Ft
Florence Jenner-Metz: Én vagyok a farkas
Ford. Lackfi János
Csimota, 2009, 24 oldal, 1590 Ft
Békefi Eszter: Gyerekek
Corvina – Magyar Nemzeti Galéria, 2009, 10 oldal, 990 Ft
Andorka Júlia: Dolgok
Corvina – MNG, 2009, 10 oldal, 990 Ft

 
 
 

Lovász Andrea

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu