404 Not Found
404 Not Found
Please forward this error screen to fd.langall.com's WebMaster.

The server can not find the requested page:

  • fd.langall.com/my.txt (port 80)
2019. október 21, hétfo
Orsolya napja





















Évfordulók:
1878: Krúdy Gyula születése (Nyíregyháza)
1940: Megjelent Ernest Hemingway Akikért a harang szól című regénye
1969: Jack Kerouac halála (St. Petersburg)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Tündér spriccer, tündér szóda


2009.07.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Vidám, inkább karikatúra-szerűen elrajzolt címlapú, tekintetet vonzó könyvet adott ki az erdélyi Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Kissé meglepő, amit rajta olvasunk: Rózsa és Ibolya – Arany János meséjét bábszínpadra írta Balla Zsófia. Általában ugyanis fordított a sorrend: színpadi adaptációt készítenek már meglévő szövegből. Amit azonban itt olvasunk, az a 2001-es Stúdió K-béli bemutató szövegkönyve. S hangsúlyozni kell mindenképp ezt, mert a nagysikerű budapesti bemutatót követte néhány vidéki színpadravitel, sőt, élőszereplős is, de a többszörösen díjazott bábverziót, Fodor Tamás rendezését (és színpadi ötleteit) s Németh Ilona képzőművészeti objektumoknak tekinthető bábkaraktereit is megidézi a publikált szöveg. Ezzel nagyon sokat tesz: egyrészt segít elképzelni, mi is történhetett a megvalósulás során, másrészt izgalmas szövegvilágot kap az olvasó – vagy a felolvasást hallgató kiskorú -, melyet saját belső mozijával is kiegészíthet. (Egy minden ízében varázsos példa szövegre, látványra, színpadi ötletre egyaránt: „Rózsa és Ibolya tágas térségen, menekülnek. A háttérben templomok, fejőnő, katonák, gyárak, madarak maradnak el.” . De hasonlóképp ilyen az Öreg Király karakterét erősen befolyásoló pityókázás, demizson, lopó, szódásüveg bőven van mindenütt a kezeügyében.)

Generációk nőttek fel Arany János Rózsa és Ibolya című, 1847-es népmesei alapú verses „víg-szomorkás” regéjén, melyet sokan a Szántó Piroska illusztrálta formában forgattak rongyosra. Az az olvasási mód, ahogyan a költő Balla Zsófia közelített a szöveghez, feltárja, s szinte dramaturg-növendékek szakirodalmává is teszi, miként lehet párbeszédet formálni narrátor-szövegből, hogyan válik egy „betét” valódi dallá, hogyan történnek meg esetlen emberek által is előidézett csodák. És saját költészetének is számos jegye beépül e voltaképp „alkalmazott” műfajba (mely pályáján nem egyedülálló, hiszen a Gólyakalifa opera-librettója vagy a Triangulum mesejátéka is az ő nevéhez fűződik, s kötődése a zenéhez szintén lírája egyik sarkpontja.) Szemlélet és „hitvallás” azonban az – s csak látszólag dramaturgiai szükség –, ahogyan egy-egy sort Balla felnöveszt, kitágít, továbbgondol. Még a színpadi játékosság, színész- és báb együttmozgásának eredeti lehetőségein is túlnőnek ezek a részek. Ennyit mond csak Arany: „Szengellér hegyén járt a másik boszorkány” – s kinő belőle egy Walpurgis-éji jelenet, ahol ördögök, tündérek, varázslók, denevérek, boszorkányok tülekednek, táncolnak, füstölnek, metamorfózisok esnek. S a vasorrú mostoha itt, ekkor, démoni vonzó szépasszony. A tündér-szerelmét – a varázslónő-mostoha gonosz praktikái következtében – amnéziásan elfeledő Rózsa királyfi memóriáját felfrissítő három cigánypurdé például narrátorként s különböző alakváltozatokban tűnik fel: olyanok, mint a háromkirályok, Gáspár, Boldizsár – és Mari.

Legyen végre már egy lány is , hiszen, ha jobban megnézzük, amúgy is nők intézik itt el az ügyeket, Ibolya szervez meg mindent Rózsának a próbatételek kiállásához, s ő varázsol háromszor is egérutat a meneküléshez. Õ az, aki nem akar méltatlanul besomfordálni jövendő apósa birodalmába (bár Aranynál is a királyok valaha együtt makkoltattak, s lócán ülnek a tornácon, derék parasztember mindenki): s tartásos önbecsülése lesz majdnem a veszte, hiszen a kicsit gyöngécske jellemű királyfi könnyen átváltana a cseh király lányára (akit hogyan is hívnának másként, véli Balla Zsófia, mint a rímhívó szóra könnyen rávághatóan: Olgának…)

A purdékat egyébként sem a politikai korrektség rendeli oda, hol ördögfiókák vagy vásári népek, vagy a helyzetet kitárgyaló és lendítő beszélők képében: gyönyörű keretét ugyanakkor a valóság szomorú referenciális pontjait adják a ködpalota-allegóriának, a bőségről alkotott vágyaknak s a puszta földön való felébredésnek. Ez az „etikai elem”, a zeneiség és a képiség mellett már-már „vállalás” lenne, ha nem hitelesítené Balla Zsófia eddigi életműve. (Csöndesen mondjuk, hogy hét év telt el a Harmadik történet megjelenése óta.) Ne feledjük, javarészt gyermekközönség előtt hangzik el: „Ne felejtkezzenek urak, a szegényről,/mint elfelejtkezett Rózsa kedveséről!”

Az is külön, részletező összevetést kívánna, miként alakul a nyelvi humor, miként őrződik meg s marad élvezhető a mára archaizmusnak vélt nyelv. Persze Arany verhetetlen a megtréfálásban,Biztosra vettem, hogy ez Balla Zsófia : a gyémánt akkora, mint „egy száraz lófej”. Vagy Ibolya így magyarázza Rózsának, hogyan váljanak tóvá és kacsává: „Most nekem itt legjobb kerek tóvá lennem, /Te pedig úszkáló kacsa lészesz bennem / Majd lerakja szárnyát és begázol érted: Akkor csald a mélyre, s bukjál vízbe, érted?” („Vágod?” – kérdezhetné akár.) De klasszicizálódni fog a mai költő varázsigéje is, bizonyosan: „Áj! Váj! Csirkemáj! / Alla Ginu Faradáj / Ángyom Ajakom / Ússzon el a kajakom / Csiga biga tere fere / A Szeleken ide gyere /Hopp-hopp-hopp”.

Arany költői ereje továbbél immár mai költő szavában, a Fodor-féle „bábszobrász” összművészeti megjelenés révén még több kisgyerek kobakjában.

Rózsa és Ibolya
Arany János meséjét bábszínpadra írta Balla Zsófia
Pallas-Akadémia Kiadó, 2009

 
 
 

Budai Katalin

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu