buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Estikék


2010.05.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Kinek nem dobogtatta meg a szívét Esti Kornél anno a gimnáziumi magyar fakton? Hogy az egyetemi tavaszi Kosztolányi-szemináriumokról ne is beszéljünk. És most Esti reaktivált formában, my name is Esti, Kornél Esti, a főszerepben Esterházy Péter, visszatért, hogy amit egykor modernül, azt most (talán) felnőve, posztmodernül éljük, helyesebben olvassuk újra. Hommàge ez az Esti, nincsen olyan mozzanata, motívuma, kilengése és túlzása, jelzője, szóismétlése, amely ne egyfolytában az egykori idolra, az eszményre, a visszahozhatatlanra mutatna. Korona is egyben, hiszen az elmúlt néhány évtized magyar irodalmában Kosztolányi művészete nem pusztán hívószóvá, de hagyománnyá, nyelvi diskurzussá, kihívássá lett. A számtalan kisebb-nagyobb Kosztolányi-vendégszöveg után erre a nemes, minden művészetet felölelő gesztusra, a summázó alakváltásra, a feltámasztásra és továbbírásra, mi több, pszeudo-övr-alkotásra Esterházy játékos komolysága persze kezdettől fogva adott volt. Pessoa a végtelenediken: „Az Esti az borongós alkonyat, lilás esthajnal, boldog óra, az Esti lebukó napfény, az Esti az lenge szellő és csöndes beszélgetés, baráti borozás és magányos ima, az Esti az egy név, amely ugyan már foglalt, de amely épp azt állítja incselkedve magáról, hogy ő üres, hogy betöltendő, hogy még (mindig még!) meghatározatlan, légy a végtelen, mondja.”

És mondom én is: Esti bemutatása per definitionem maga az Esti című könyv, amelyben az egykor volt idő és irodalom és nyelv idézetemlékei valami elképesztően légies akrobatikával (értsd: nyelvi szövéssel) lényeges harmóniát mutatnak a jelen azonos és közös regisztereivel. Talán nem véletlen, hogy éppen mostanra áll elő a világ e wittgensteini tényállása. Azon túl persze, hogy 2010-ben Esterházy hatvan (soha frissebben), Kosztolányi százhuszonöt (forever young), vajon mit mond erre Esti Kornél Esti Kornélnak, kérdezi a regény. (Kérdezzük erről Szív Ernőt, mert ha vice verza, akkor bizony ez a mostani Esti szépen belélakik ama másik alteregóba is.) Mindenesetre az aktuálisan alakuló életművön belül tíz évvel a korszakos Harmonia cælestis, a levezető köröket jelentő foci-könyv és a kontrapro-duktívnak bizonyult Semmi művészet után Esti (Esterházy) újra a régi formáját mutatja (a végtelenediken).

Ennek megfelelően lett szép, bájos és fess könyv a régi nagy ígéretből, Esti Kornél feltámasztásából, vagy ahogyan a regény is jelzi: átírásából. Esti, az új Esti tele van nyelvi sziporkával, udvarias fityiszmutogatással, miközben kedvvel, izmos iróniával kerül elő hol ez és az a téma, a pontosvessző titka, a német nyelv súlyossága, egy halál, Mátyás király és az antiszemitizmus, bocsánat antijudaizmus, Mátyás király (még egyszer) fölstírolása, egy élet. „Esti Kornél végigtekintett az övrén. Hogy mi van a nemzet asztalán. Isten, haza, család, állapította meg. Tehetnek egy szívességet. Ebben a szívességben, részvétben és röhögésben telt aztán az élete.” Mindjárt három az egyben könyv az Esti, szétszálazva és -szórva, szétidézve és -ismételve. A Hetvenhét történet, az Esti Kornél és az Esti Kornél kalandjai legkülönbözőbb műfajú szövegei meg is szüntetik a műfaji kötöttségeket, hisz elbeszélője, elbeszélői beszél(nek) novelláról, regényről, életrajzról, miközben mindegyre egy albumot lapozgatunk, a regény Esti változatát. A töredékek, az aforizmák, az anekdoták, értsd az elbeszélés egyszerű formái bravúrosan kerítik körbe, s húzzák föl a nagyobb s nagyobb epikai íveket, s megint csak vice verza, ide-oda lapozgatva, a nagyobb erejű, néha esszéigényű, sőt kellőképp kritikai igénnyel reflektált studírozó írások szépen visszakanyarítják, lebontják nagyságrendjüket. És az a légiesnek titulált könynyedség egyszerre mutatkozik meg az egy-mondatok és a sok-mondat alkotta struktúra együtt- és különállásában. Kosztolányin túl az Esterházy-univerzum magában foglal számtalan jelölhető és jelölhetetlen intertextust, még az újrafordítás szintjén is. A Kafka átváltozás-átiratban elevenbe vágóan fordulnak egymás felé a fordítási alakváltozatok, miközben persze egyenrangú pozíciót nyer el ebben a nagyszerű novellában egy festőházaspár, hogy úgy mondjuk: akvarell-diskurzusa. A Csuday Csabát kommentáló Borges/Cervantes/Pierre Ménard/Esti Kornél novella? esszé? regényelméleti farce. „Két halott feküdt a brazil januárban [más fordításban, recenzens beleír, két halott feküdt feketén a brazíliai januárban], már rég szerettem volna írást így kezdeni, és ez kétségtelenül ütősebb auftakt, mint az, hogy egy Esti Kornél ült a járdaszélen a pécsi júliusban.” Auftakt és alakváltozat, regény- és novella-kezdőmondat, miközben Esti Ransmayrt üdvözli itt meg, recenzens meghívására Adamik-auftakttal kerítve. És Esti lemegy kutyába (Gogol) és apafiúként biciklit szerez (Bernhard) stb., stb. stb.

A középen található tizenkét nagyobb szöveg, és az ezt keretező két töredékregiszter magukban is érvényesek, ahogyan váltakozó kontextusaikban egyre-másra hangolják át eredeti hangzásukat, eredethelyüket. Az elbeszélés e laza, ugyanakkor ciklikus forgása ravaszul mutat lírai és drámai lehetséges formamutatványokat: azonos szövegek különböző tördelése, vagy éppen a három gondolatjel elbeszélésen belüli rövid, ritmikus szekvenciaképzése is e műfaji mindenművészetet támogatja meg. És hát arányaiban: azonos hangsúllyal esik itt latba aforizma, anekdota, novella, s maga a regény, mely az Esti Kornél név és ars poetica kínálta végtelen, játékosan egzisztenciális tér gáláns elfoglalása, belakása élet és halál koordinátái között.

Valaki valakit idéz: a világ vége pedig a világ kezdete. Ezt akartam közölni veled. Komoly s komolytalan, finoman fenségesen fitogtató és tüntetően trágár, bornírt, banális és elementárisan eszményi: Estikékben.

Ezt akartam közölni veled.

Esterházy Péter: Esti
Magvető Kiadó, 2010
418 oldal, 3490 Ft

 
 
 

Bombitz Attila

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu