buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 20, kedd
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Gottland


2010.04.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mariusz Szczygiel Gottland című könyve a csehekről és a cseh mentalitásról, a 20. századi történelem sikeres és sikertelen túlélési praktikáiról 2006-ban íródott, és tavaly jelent meg magyarul. A szerző a Gazeta Wyborcza, Adam Michnik lapjának újságírója, aki nemcsak a cseh kultúrát ismeri kiválóan, de a csehek köznapi viselkedését is. Ezen kívül könyve több interjúra épít; Szczygiel igazi oknyomozó újságíró, mindegyik portré és történet valós tényanyagon, s nem egyszer az általa feltárt új összefüggéseken alapul.
 

A lengyelek az új Európában a posztszovjet szatelitállamok közül egyre inkább kulturálisan is meghatározó szerepet játszanak, ezért is tünetértékű érdeklődésük a kelet-európai középállamok iránt. Szintén nemrég jelent meg magyarul Krzysztof Varga Turulpörkölt (2008) című könyve, amely Magyarországról fest új képet a lengyeleknek, lerombolva azokat a pozitív sztereotípiákat, melyeket mindkét nép még nem is olyan régen szívesen emlegetett. Varga könyvének középpontjába a 2006-os év politikai zavargásai, a magyar történelmi tudat abszurditásai és a Kádár-rendszer „gulyáskommunizmusának” emlékezete került, megspékelve a még mindig kiváló magyar konyha és a családi emlékek felidézésével, hiszen Varga édesapja révén magyar származású. Ám míg Szczygiel, könyvében a cseh mentalitás csapdáit felvillantva, a történelem viharai közepette és a megalkuvások ellenére is egy kulturálisan önazonos cseh nemzetet mutat fel, addig Varga egy depressziós népet, amely egyre inkább belesüppedni látszik önnön provincializmusába. Noha ez utóbbiban van némi igazság, kellő öngyűlölet kell hozzá azonban, hogy ezt így, egy az egyben elfogadjuk.

A Gottland cím a híres cseh énekes, Karel Gott Prága környéki múzeumának „szerény” feliratára utal, mintegy jelképezve a 20. századi cseh történelem abszurditásait. Ezután következnek az élettörténetek, melyek tanúskodnak mind a becsületről és ellenállásról, mind a behódolásról és az árulásról, a puszta életben maradás esélyéről és a megalkuvásnak köszönhető, kérészéletű karrierekről. Szczygiel „panoptikumának” első szereplői a világhírű cipőgyáros család, a Baták két nemzedéke. Tomáš Bata 1885-ben alapította meg cipőgyárát Zlínben, majd Amerikába ment, hogy tanulmányozza az ottani életet és gazdaságot. Hazatérve megújította a cipőgyártás technológiáját, és cége Európa piacvezető vállalatává nőtte ki magát. Tomáš még a patriarchális, jó kapitalista; megalapította például a Fiatal Férfiak Iskoláját, melyet később fia, Jan a Legjobbak Iskolájává alakított át. Az iskola tanulói maguk finanszírozták a tanulást: napi nyolc órát dolgoztak a gyárban, utána négy órát tanultak. Ebbe az iskolába járt Emil Zátopek, a híres futó, Ludvík Vaculik író és Karel Kachyòa filmrendező is. Tomáš fia, Jan nemcsak a cipőmonopólium kiépítését folytatta tovább, de az egyre fantasztikusabb projektek kidolgozását is. Meghívta Zlínbe a kor legnevesebb építészét, Le Corbusier-t, hogy segítsen a városrendezési terv kidolgozásában. Végül vele nem sikerült Batának együttműködnie, viszont a francia mester cseh tanítványai létrehozták a világ első „funkcionális” városát. Írók és képzőművészek kongresszusát rendezi meg Zlínben, de a legfantasztikusabb ötlete 1938-ben támadt; azután, hogy a Harmadik Birodalom annektálta Ausztriát, úgy vélte – jogosan –, hogy Csehszlovákia halálra van ítélve. Azt ajánlotta, hogy az egész országot, Argentinába, Patagóniába kellene a nácik elől kitelepíteni. Végül családjával kiköltözik Brazíliába, ahol létrehozza a Bata-birodalom másolatait. Fia ugyanezt teszi Kanadában. Ma a Bata-Múzeum is Kanadában, Ottawában található. Zlínt lebombázzák az amerikaiak, s 1945 után az új hatalom nemcsak a gyárat nevezi át, de a várost is, Gottwaldov lesz belőle, s csak 1990-ben kapja vissza újra a nevét.

Jan Batát is meggyanúsították a nácikkal való kollaborációval, s ez a vád illette a korszak egyik leghíresebb színésznőjét, Lída Baarovát is. Baarová az 1930-as évek cseh filmjének ünnepelt sztárja volt. Majd felfigyelt rá a német UFA filmgyárnak, Európa Hollywood-jának igazgatója, és kiválasztotta a Barcarole című német film főszerepére. Lída kiköltözött Németországba, megismerkedett Hitlerrel és környezetével, majd Goebbels szeretője lett. Noha Goebbels felesége belement a szerelmi háromszögbe, Hitler eltiltotta miniszterét Baarovától, akinek sürgősen haza kellett térnie. A háború után Csehszlovákiában másfél évre börtönbe került, de végül kiengedték, mert a nyomozás kiderítette róla, hogy csakis a karrierje érdekében lépett kapcsolatba a nácikkal. 1948-ban elhagyta az országot, Németországban élt, ahol különböző színházakban játszott, sőt filmszerepeket is kapott. Hamvait végül 2001-ben Prágában temették el, s rajongói csak azt tudták felhozni a mentségére: „Mit tehetett volna, csak nő volt.”

Szczygiel könyve további történeteiben az 1945 utáni kommunista Csehszlovákia poklát járják meg a szereplők. Hiába próbálják betartani a szinte nemzeti elvvé váló švejki mondást, hogy „az óvatosság a bölcsesség szülőanyja”, a diktatúra gépezetét nem tudják kijátszani. A világ legnagyobb Sztálin-szobrát megtervező prágai művész, miután nem bírta elviselni a sok váltásból adódó feszültséget, az emlékmű leleplezése előtt öngyilkos lett. Hiszen volt futurista művész, aki szoborba öntötte a mozgást, megtervezte Masaryk és Husz János emlékművét, melyeket a háború alatt leromboltak a fasiszták, s nemcsak neki, de utolsó megrendelésének is „szomorú” sorsa lett, 1962-ben felrobbantották. Szczygiel beszámol nemcsak a robbantásról, de felkeresi a pirotechnikust is, aki a robbantást előkészítette, s aki még mindig fél. Az emberek nem akarnak emlékezni még ötven év után sem, mert annyira beléjük ivódott a rettegés. A történet végén jogosan jegyzi meg az író: „A Sztálin-szobor még ott van Prágában.”

A további történetek a 68-as nemzedék bátorságát és megalkuvásait örökítik meg. Énekesek, filmrendezők, orvosok és más értelmiségiek élettörténetei sorakoznak fel, melyek ritkán végződnek „jól”, tele vannak abszurd fordulatokkal. A cseh nyelvben Franz Kafka nevére visszavezethetően létezik egy „kafkárna” szó, amely a köznapi élet értelmetlen abszurd jelenségeire vonatkozik. Ezt a csehek különösen jól érzékelik. A könyv utolsó kis fejezete, melyet itt egy az egyben idézek, a szczygieli történetek igazi, immár posztkommunista, abszurd záróakkordja: „Az átváltozás · 2003. március. 27.

A prágai Komédia Színház (amelynek épületében a Tragédia kávéház működik) műsorra tűzte Franz Kafka Átváltozás-át Arnošt Goldflam rendezésében. Ebben a feldolgozásban a főhősnek nem az a problémája, hogy bogárrá változott, hanem az, hogyan megy dolgozni ebben az állapotban.”

Mariusz Szczygiel: Gottland
Fordította: Mihályi Zsuzsa
Európa Kiadó, 2009
259 oldal, 2500 Ft

 
 
 

Szőke Katalin

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu