buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Nem új dolgot találtunk ki”
Interjú Zentai Péter Lászlóval, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatójával


2010.03.05

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Nem új dolgot találtunk ki, egy hozzánk hasonló méretű, a nemzeti kultúráját megvédeni, az anyanyelvét ápolni szándékozó skandináv modellt tekintettük példának. A programmal döntően az értékteremtő magyar szerzőket és könyvkiadókat gondoltuk támogatni, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy határon túl alkotnak, mert az Egyesülés mindig is a magyar könyvkiadás integráns részének tekintette a határon túli magyar írókat, kiadókat és könyvtárakat.”
 

– Feburár 22-én Hiller István oktatási és kulturális miniszter hivatalosan is bejelentette a Márai-program indulását. Hogyan értékeled a beharangozott programot?

Legelőször is azt szeretném kihangsúlyozni, hogy ez a magyar könyvkultúra legnagyobb léptékű és távlatos támogatási rendszere. Ez az általunk kidolgozott öt pontos Márai csomagnak – amely egy koherens, az olvasáskultúra fejlesztésére kidolgozott projekt – csak az egyik eleme, ám a legfajsúlyosabb része, amelyhez a kultúrpolitika most jelentős állami támogatást rendelt. Nem új dolgot találtunk ki, egy hozzánk hasonló méretű, a nemzeti kultúráját megvédeni, az anyanyelvét ápolni szándékozó skandináv modellt tekintettük példának. A programmal döntően az értékteremtő magyar szerzőket és könyvkiadókat gondoltuk támogatni, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy határon túl alkotnak, mert az Egyesülés mindig is a magyar könyvkiadás integráns részének tekintette a határon túli magyar írókat, kiadókat és könyvtárakat. Örülünk, hogy olyan testület felállítására született javaslat a Márai-program végső változatában, amely megfelelően reprezentálja a magyar könyvkiadást, amely felelős döntésével garantálja, hogy a listára kerülő ezer cím jól legyen kiválasztva. És annak is nagyon örülünk, amiért nagyon harcoltunk, hogy kompromisszumot sikerült kötnünk minden résztvevővel egy tökéletesen átlátható, minden elemében ellenőrizhető program létrehozásában, amelyben egyetlen egy forint sem vész el. Az pedig kivételes szerencse, hogy akkor lép életbe a magyar könyvkiadás legnagyobb léptékű támogatása, amikor válság van. Ezért a döntéshozókat illeti a dícséret, mert talán még soha nem volt ekkora szükség a támogatásra, mint most.

– Azzal, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az idei évtől új financiális alapra került, megszűnt a kulturális járulék is, amely további százmilliós megtakarítást eredményez a könyvszakma számára.

Mostanáig bár könyvprojektekre, könyvszakmai rendezvényekre, ösztöndíjakra, stb. pályázhattunk az NKA-nál, valójában az általunk befizetett kulturális járulékhoz jutottunk hozzá más leosztásban. Másként fogalmazva, egyfajta önsegélyezése folyt a könyvkiadásnak az Alapon keresztül. Ebben nem csak mi, más kulturális és gazdálkodó területek is osztoztak. Január 1-től azonban az NKA valódi támogatóként jelenik meg számunkra, mintegy félmilliárd forintnyi az az öszszeg, amely könyvszakma zsebében marad.

– A sajtótájékoztatón Harsányi László, az NKA elnöke szóba hozta, hogy újra kellene tárgyalni az alkotói támogatások rendszerét az MKKE-vel és a MASZRÉ-val. Mit gondolsz erről?

A Márai csomagunk egyik hangsúlyos pontja az írók támogatása, de a Magyar Szak és Szépírók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE) is az MKKE kezdeményzésére jött létre, amelynek egyik prioritása a szerzői ösztöndíjak odaítélése. Én is úgy érzékeltem Harsányi elnök úr szavaiból, hogy komolyan gondolják az ösztöndíj program átgondolását. Biztos vagyok abban, hogy a két intézmény együttesen koncentráltabb támogatásra képes, s megteremthetné az alapját egy nagyobb léptékű ösztöndíj rendszer létrejöttének, csak úgy, mint Németországban. Ha már erről beszélünk, szeretném elmondani, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar könyvkultúra külföldi megjelentetésére a magyar állam sokkal többet fordítson. Nálunk sokkal nagyobb országok, ahol nincs akkora nyomás, mint rajtunk, nem kis pénzből működtetnek olyan programokat, amelyek ezt elősegítik. Kétségtelen, ezen a téren is történt előrelépés, mert a Magyar Fordítástámogatási Iroda, a korábbi 10–20 millió forintokhoz képest jelenleg 100 millió forinttal gazdálkodik, de szerintem nem kellene lemondani arról, hogy ezt az összeget tovább bővítsék. Végül, annyi helyen lehet manapság olvasni, hogy romlik az olvasáskultúra – az oktatásban, a továbbképzéseken, mi több az egyetemi hallgatók körében funkcionális analfabéták is találhatóak. Öt évvel ezelőtt javaslatot tettünk egy Olvasási Közalapítvány létrehozására, hogy legyenek értő olvasóink, de a kezdeményezésünk eddig még nem talált meghallgatásra.

– Igaz, még csak februárt írunk, de nem egészen két hónap múlva megnyílik a 17. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ezért nem állhatom meg, hogy ne kérdezzek rá, milyen érdekesebb programokkal találkozhat idén a könyvszerető nagyközönség?

Idén Izrael és Amos Oz, a többször Nobel-díjra előterjesztett világhíres író lesz a díszvendég, akinek erre az alkalomra megjelenik a legújabb magyar nyelvű könyve. Vendégünk lesz többek között egy óriási könyvsikert arató izraeli fiatalember, Ofer Vardi, aki magyar szakácskönyvet írt héberül. Izrael mellett először vesz részt a könyvfesztiválon egy arab ország, Szaúd-Arábia, mégpedig igen jelentős alapterületen, de először lesz itt Grúzia és Vietnám is. Egy nagy német irodalmi alapítvány szervezésében sor kerül egy német-magyar irodalmi párbeszédre. Még nem dőlt el pontosan a program, de nagyon szeretnénk, és igazi meglepetés lenne, ha a friss Nobel-díjas Herta Müller is ellátogatna Budapestre. Már javában szervezzük a 19-20 európai országgal közösen rendezett fiatal prózaírókat bemutató elsőkönyvesek fesztiválját, ami egyedülálló rendezvény egész Európában. Ennek lesz egy kiemelt eseménye is Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa programban. És lesznek komoly szakmai konferenciák. Néhány napon belül elkészül a magyar könyvforgalmi statisztika. Amennyiben a számok elemzése tanulságokkal szolgál, akkor helyet biztosítunk a témának a fesztiválon. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szervezésében egésznapos konferenciára kerül sor, amely a könyvkiadásban és a könyvkereskedelemben fellelhető hamisításokkal foglalkozik. De napirendre kerül a digitális könyvkiadás és az eBook, a Google-ügy, tehát sok érdekes téma ígérkezik. Azt gondolom, nem árulok el titkot, amikor elmondom, a válság érezteti hatását a fesztiválon. Tavaly Frankurtban is kevesebb volt a kiállító, csak ott nem lehet érzékelni, olyan brutálisan nagy az a könyvvásár. Még tárgyalásban vagyunk néhány céggel, de összességében csökkent a kiállítási alapterület az elmúlt évekhez képest. Ezzel együtt örömmel mondhatom, idén is nagyon gazdag, több mint 250 szakmai és kulturális program között válogathatnak majd a látogatók, amelyekben fotókiállítások és koncertek is helyet kapnak.

 
 
 

Lafferton Kálmán

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu