buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 16, hétfo
Etelka és Aletta napja





















Évfordulók:
1859: Wilhelm Grimm halála
1883: Kós Károly születése (Temesvár)
1991: Vas István halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Isten nyomai


2009.05.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Biblia több ezer év emberi történelméről beszámoló írások gyűjteménye. Könyveit (ne feledjük: maga a „biblia„ szó görögül „könyvecskék”-et jelent) emberek szerezték, akiknek változatos műfajú írásain – természetszerűleg – nyomot hagytak koruk viszonyai, háborús és békés idői, társadalmuk és szokásaik. A zsidó hagyományban Istennek egy nép számára tett megnyilatkozásaiként értelmezett könyvek a kereszténységben kiegészültek a Jézus Krisztusra vonatkozó iratokkal (s válnak az előbbiek az Ó-, utóbbiak pedig az Újszövetség könyveivé).

A mintegy kétezer év óta kinyilatkoztatásként, Istennek az emberhez intézett üzeneteként felfogott szövegegyüttest később, a felvilágosodás nyomán kibontakozó bibliakritika pusztán emberi alkotásnak kezdte tartani, kiiktatva vizsgálódásaiból annak vallásos, érzékeken túli tartalmát. Az emberi ésszel, rációval, a történettudománynyal és annak segédtudományaival sok mindent meg lehetett magyarázni a szövegek alakulásának emberi oldaláról, de ha valaki elfogadja azt, hogy a Bibliában Istennek az emberhez intézett van összefoglalva, akkor e ténynek nyomainak kell lennie a szövegben. Ezt a kérdést járja körül új könyvében Dér Katalin.

Vagyis azt a módot mutatja meg, hogy hogyan kell ezzel az előfeltevéssel (pardon: hittel) úgy olvasni a Könyvek Könyvét, hogy abból kitessék, mi is az üzenet. Hozzáteszem, mindezt keresztény szemszögből kell érteni, hiszen az Ó- és Újszövetségből álló Biblia egészét tartja szem előtt a szerző, s eszerint az előbbiben számos jel mutat az utóbbi felé és fordítva. Magyarán: a szöveg tulajdonképpen önmagát értelmezi, vagyis saját maga adja meg olvasásának a módját. Az egyház története folyamán persze kialakultak a hagyományai a Szentírás értelmezésének, ám a profán vallástudomány által tett megállapításokat sem lehetett figyelem nélkül hagyni.

A Bibliát tárgyul állító vizsgálódások, a biblikus tudományok eredményei aztán az egyháznak a Szentírásról alkotott képét is gazdagították. De mi történik akkor, ha pusztán nyelvileg közelítjük meg a szöveget? (Feltételezve persze, hogy az azokban megfogalmazott üzenetnek van egy transzcendens, az emberi gondolkodást meghaladó, pontosabban annak természetével gyökeresen különböző természetű gondolkodást képviselő Feladója.) Mi annak az eredménye, ha a Biblia szövegét vizsgáló (emberi) elme azokat a nyelvi fordulatokat és megoldásokat veszi szemügyre, amelyek ennek az emberi szférát meghaladó logikára utalnak? A szerző ezt úgy kísérli meg, hogy ugyan tudomása van a szöveg értelmezésének kialakult hagyományairól, mégis eredendően magára a szövegre koncentrál.

A feladat persze nem egyszerű. Maga a Biblia összetett alkotás, amelynek írásai évszázadok alatt íródtak s kerültek a kanonizáció folyamán egymás mellé. A sugalmazott szerzők írásművei nemcsak alkotójuk személyiségét őrzik, hanem a szövegalkotásnak arra a korra jellemző jegyeit is, amelyben megszülettek. S akkor még ott van a nyelviség kérdése, mert nemcsak, hogy több műfajúak a Biblia szövegei, hanem olykor különböző nyelven is készültek. Ebből egyébiránt érdekes megállapításokra juthatunk, hiszen az eredeti írások sokkal több, finomabb utalást tartalmaznak, mint ahogy azokat a magyar nyelvű kiadások vissza tudnák adni – ez a szövegeket szorosan (szó szerint) követő fordításból világosan látszik.

Ám itt nem az előttünk járó tiszteletre méltó átültetői teljesítmények kritikájáról van szó, csupán arról, hogy milyen rétegzett az a szöveg, amely az üzenetet hordozza. Mindenkinek, de leginkább az írással gyakrabban foglalkozóknak tapasztalata az, hogy milyen nehéz pontosan, a szándék és közölnivaló lehetőleg valamennyi árnyalatát visszaadó módon fogalmazni. (Ennek kapcsán pedig elmerenghet az ember azon a megrendítő türelmen, hogy Isten erre a törékeny – tökéletlen? – hordozóra, az emberi nyelvre merte bízni a teremtményének szóló mondanivalót…) A lényeg persze abban a szemléletben bújhat meg, amelyet maga a könyv is követ, miszerint az emberit meghaladó értelem nyomaira a két részből álló, mégis egységes Írás segítségével juthatunk, amelynek középpontjában a Krisztus-esemény áll. Az Ószövetségből minden e felé mutat, az Újszövetség avval a háttérrel válik erősebb kontúrúvá. A nyomok kereséséhez pedig maga a teljes szöveg nyújt segédkezet.

Mit mondhatnánk még? Tolle, lege!

Dér Katalin: A Biblia olvasása
Kairosz Kiadó, 2008
5200 Ft

 
 
 

Csábi Domonkos

Kairosz Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu