buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Idegen szemmel


2009.05.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Szinte észrevétlenül múlt el tavaly az első világháború befejezésének kilencvenedik évfordulója. Magyarország számára súlyos következményekkel járt az abban való (elkerülhetetlen) részvétel: területének kétharmadát, a rajta élő magyarokkal együtt elvesztette. A megmaradt országban rendszerek használták vagy hallgatták el (végzetesen) a trianoni döntést és következményeit, érzékeny (nem csak történelmi, többnyire: családi) emlék (is) maradt a téma jó sokáig, indulatok s érzelmek nélkül alig kibeszélhető. Éppen ezért meglepő, ha egy külföldi foglalkozik a kérdéssel, és Bryan Cartledge – könyvének magyar címe szerint – erre tett kísérletet. A történész végzettségű szerző – aki korábban Margaret Thatcher titkára, a nyolcvanas években pedig budapesti angol nagykövet is volt – nem először nyúl magyar (történelmi) témához: 2006-ban jelent meg a magyar történelmet a kezdetektől a jelenkorig feldolgozó könyve, mely tavaly – szintén az Officina gondozásában – magyarul is megjelent.

A Trianon egy angol szemével eredetileg egy angol kiadó fölkérésére készült, amely sorozatot tervez kiadni az első világháborút lezáró, 32 állam részvételével zajlott békekonferenciákról. Az ugyanennyi kötetre tervezett sorozat egy-egy politikust állít középpontba, akik országukat a tárgyalásokon képviselték, életrajzuk köré épülve mutatja meg egy-egy kötet, hogyan alakult át az adott ország (s így a világ) a világégést lezáró békék következtében. Georges Clemenceau, Woodrow Wilson vagy David Lloyd George biográfiája például (többekkel egyetemben) már elkészült. De a hazai vizekre visszaevezve: mint könyvének előszavában Cartledge megállapítja, mivel Magyarország – teljes összeomlással felérő társadalmi, közjogi és politikai változásai következtében – túl későn tudott csatlakozni a sorsát tárgyaló békekonferenciához (s mert a magyar békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf tulajdonképpen már túl volt aktív politikusi pályáján), nem egy, hanem két magyar politikus alakján keresztül beszéli el a sorsfordító idők (magyar) eseményeit: Károlyi Mihályén és Bethlen Istvánén keresztül. Egyikük az összeomlás idején, másikuk az után, az újrakezdés idején állt Magyarország élén (s csak utóbbi volt a magyar küldöttség tagja).

Először Magyarország 1914-ig tartó történetéről számol be Cartledge, ezt követi a tulajdonképpeni téma tárgyalása. A szerző nem tagadja el az eseményekben részt vevők (személyek és államok) erényeit és hibáit. Így azt sem, hogy Magyar-országon a világháború előtt és alatt kialakult feszültségek nem feltétlenül vezettek volna ily mértékű összeomláshoz (noha hozzájárultak ahhoz), hanem több külső tényező is elősegítette azt. Mire 1920 tavaszán a magyar delegáció kiérkezett érveit előadni, a konferencia nyugati vezetői egyoldalú s felületes döntésüket már meghozták, s túl fásultak voltak ahhoz, hogy újra elővegyék a magyarellenes hangulatkeltés alatt álló tisztségviselőik kidolgozta anyagaikat. Gyors és felületes „megoldás” született, a wilsoni elvek a népek önrendelkezéséről csak a későbbi kisantant nemzeteire voltak érvényesek. Arra is kitér, hogy a békekonferencia a hatalommal egyébiránt élni nem tudó Károlyi felé milyen elutasító volt, s hogy ez mennyiben segítette elő a későbbi magyar eseményeket. Bethlen aztán hosszú ideig tartó miniszterelnöksége alatt igyekezett talpra állítani az országot (s fölkészülni a teljes, de békés revízióra), és sikerült neki kitörni a Magyarországot sújtó diplomáciai karanténból, de ez a lépés szintúgy Trianon meghatározta irányba történhetett.

A jól kiválasztott idézetekkel illusztrált kötet tehát – terjedelme ellenére – átfogó képet igyekszik adni a történésekről, s nem hallgatja el a trianoni döntés máig ható következményeit sem. A magyar történelem 1914 előtti részét tárgyaló fejezet néhány apró (a tárgyaltak szempontjából nem lényegbevágó), pontatlan adatán túl megbízható ismeretet nyújt olvasójának, irodalomjegyzékében pedig megemlíti a fontosabb angol és magyar munkákat is. Cartledge a magyarok irányában megmutatkozó – kritikával vegyített – rokonszenvét sem rejti véka alá, s magyar olvasóját nem egyszer meglepi elismerést kifejező megállapításaival. Az első már a könyv elején olvasható: „A magyarok erőssége a túlélés és a talpra állás.”

Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével
Fordította: Bánki Vera
Officina Kiadó, 2009

 
 
 

Csábi Domonkos

Officina '96 Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu