buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Érzelmes regény, másképp


2009.05.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A címben jelzett műfaji meghatározás igencsak tévútra vezetheti a gyanútlan olvasót, aki a szentimentális regények kliséi iránti szomját akarná csillapítani ezzel a szöveggel. Igaz, a szerző neve már eleve kétségeket ébreszthet az érzelmekkel kapcsolatban, hiszen Alain Robbe-Grillet, a francia új regény legismertebb szerzőjeként és teoretikusaként éppenséggel az érzelmeket és az ábrázolás pszichológiai dimenzióit iktatta ki műveiből. Legfontosabb munkái a tárgyak, dolgok szenvtelenül tárgyilagos leírásain keresztül épülnek fel, melyekben valódi történetek híján az eseményeket tulajdonképp a tárgyak szintaxisa teremti meg.

Elméleti alapvetéseiben Robbe-Grillet eltökélt agnosztikusként ítéli el a természet, az embert körülvevő világ antropomorfizálását, amit ő a nyelvben rejlő humanista rögeszmék logikus, ám hamis következményeként értékel. A maga részéről azonban épp ezzel a humanista mítosszal való leszámolás jegyében írta műveit, melyekben az értelemadás lehetetlenségét, a jelentések megragadhatatlanságát a hideg és objektív tárgyleírások aprólékosságával próbálta érzékelteti.

Műveiben a csábító mennyiségben burjánzó jelekhez nem kapcsolható egyértelmű jelentés szövegei arra döbbentik rá olvasóikat, hogy a dolgok csupán vannak, és ez a legtöbb, amit elmondhatunk róluk. Minden egyéb jelentés vagy utalás, melyekkel felruházzuk őket, nem a dolgok része, hanem az ember értelmezői munkájának tartozéka. Nyelvünkkel, gondolatainkkal – ahogy egyik programadó szövegében fogalmaz – még csak megkarcolni sem tudjuk a létezők felszínét.

Az érzelmekkel kapcsolatos kétségeket aztán végképp megerősíti, hogy a mű a libertinus regények hagyományát újjáélesztve tizenéves serdülőlányok brutális szexuális használatának, kínzásának változatos koreográfiáit részletezi, igen fantáziadúsan.. A sade-i szövegemlékezet elég egyértelműen hatja át Robbe-Grillet írását, izgalmas azonban, ahogy a szerző jelzett módon is kapcsolatot teremt saját korábbi munkái és a sade-i tradíció közt azzal, hogy egy helyütt beidézi a szövegbe 1955-ös, A kukkoló című írásának egy részletét.

Nem csak egy tematikus hasonlóságra hívja fel ezzel a figyelmet – A kukkolóban egy feltehetően szexuális erőszak áldozatává lett 13 éves kislány halála, és egy kikötözött, obszcén pózokba dermedt gyereklányokról képzelgő óraügynök áll a középpontban –, hanem az őket összekötő stiláris hasonlóságokra is. Hiszen a cselekményesség hiánya, a pszichológiai jellemzés teljes elvetése, az emberi testek tárgyként való szerepeltetése, a történetmondás monoton, hideg logikája, a szinte mértani szerkesztés egyképp jellemzi Sade és Robbe-Grillet szövegvilágát is. Mindezzel együtt mégis ironikus kissé, hogy Robbet-Grillet látszólag a libertinus hagyomány örököseként lép fel, és ez az irónia szerintem több helyütt fontos komponense lesz regényének.

A gyilkosságokat, kínzásokat, a szexuális kizsákmányolás legdurvább rítusait celebráló professzort például a szentimentális regények meghatóan giccses retorikáján át jellemzi a szöveg, derék, gondos és figyelmes apaként és tanítóként mutatva be a buzgó férfiút, kellően kidomborítva tevékenységének és jellemének egyképp megkérdőjelezhetetlen tisztességét. És ugyanígy, a gyakorlatilag szexgépek-ként működtetett kislányok is a szűzies meghatottság megindító bájával rebegnek hálát egy-egy különösen jól sikerült szadisztikus élmény után, melyben áldozatként vagy kínzóként részt venniük megadatik. Derék nevelők és hálás tanítványok ezen gyümölcsöző együttműködése a nevelődési regények ironikus kifordításaként jelenik meg a műben, vagyis épp azoknak a humanista elkötelezettségeknek a paródiájaként, melyeket Robbe-Grillet korábbi szövegei is erős kritikával illetnek. A narráció bizonyos, nyilvánvalóan ironikus hatást keltő retorikai fordulatai ráadásul azt játsszák el, hogy a szöveg a szereplőket és az olvasót valamiféle közös emberi tapasztalat birtokosaként kezeli, vagyis a mű elvárása szerint a befogadónak a szövegvilág eseményeit épp olyan természetesnek és magától értetődőnek kell tekintenie, mint amilyen evidens ez a szereplők számára. Így például az utolsó, nagy orgia-jelenetben a színpadon lassan elégő, halálra kínzott lány látványa a nézőket „érthető módon” késztette ujjongásra, Gigi „természetesen” a legnagyobb örömmel engedelmeskedett apja utasításainak, míg mások „nyilvánvaló örömmel” válnak részeseivé az eseményeknek, stb.

A (z ironikusan feltételezett) kollektív emberi tudásunkra utaló narratív elemek és az események hihetetlen „természetellenessége” közötti feszültség folyamatosan teszi idézőjelbe Robbe-Grillet történetét, és azt a feltételezést hívhatja elő, hogy a regény valamiféle persziflázsként, a szövegben megidéződő kultúrtörténeti emlékek paródiájaként (is ) olvasandó.

A szentimentális és nevelődési regények, a libertinus hagyomány és az ön-megidézés gesztusai mellett így juthat jelentőséghez a kislányok gyakori „nimfácska” megszólítása, ami egyértelműen Nabo-kov Lolitáját idézi, így nyernek új dimenziót a Robbe-Grillet egyéb munkáiban is jelentős szerephez jutó képleírások, amelyek itt a szexuális kínzások áldozatainak fájdalmát és eksztatikus gyönyörét rögzítve a keresztény mártirológia képi ábrázolásaival kerülnek összefüggésbe. De olvashatunk a szövegben filozófiai traktátust, vagy a leánykereskedelem gazdaságtörténeti elemzését (illetőleg e műfajok paródiáit) is, visszatekintést a középkori nyilvános kivégzések erotikától fűtött örömünnepeire, az Egyház kínzókamráiban folyó kreatív vallatási módszerekről, úgyhogy nem is csoda, hogy a végső szeánsz záróakkordjaként az állítólagos emberi humánum nagy emblémája, az Örömóda csendül fel az elragadtatott vendégek ajkán.

Ezt az abszurd kultúrtörténeti karnevált pedig a testgépek – vagy ahogyan a szöveg érzelmesen fogalmazza: a „hús alávetettjeinek” – zökkenőmentes működ(tet)ése, a mechanikus gyönyör mérnökien tervezett, nem kevésbé szürreális koreográfiái mozgatják. Mondjuk, azok a tiltások, lefojtások, amelyek hol láthatatlanul munkálkodva, hol valamiféle társadalmiasult forma álruhájában alakítják az emberi történelmet.

A regény egyik részlete a tiltások listázását végezve meglehetősen groteszk felsorolását nyújtja a tiltott cselekedetnek, a vadleányok etetésétől kezdve az ablakon való kihajoláson át a cselédek mellbimbójának égetéséig, ám a sor utolsó tiltása mintha voltaképpen a regény valódi tárgyára vonatkozna: „részletesen megírni az ember libidóját”.

Az Érzelmes regény talán ennek a tiltásnak az ironikus kicselezése, és egy tágabb kulturális jelrendszerbe való átjátszása. Semmiképpen sem életvezetési tanácsadás, avagy önmegvalósítási program, és ezt a figyelmeztetést azoknak az olvasóknak, akik nem feltétlen érzékelik a regény ironikus dimenziót, Robbe-Grillet azzal a formai megoldással erősíti meg, hogy a mű valamiféle földöntúli, halál utáni ködből bontakozik ki, s utolsó mondata szintén ehhez az örökkévalósághoz kapcsol vissza. Melynek egyébként regénye megjelenése után néhány hónappal maga Robbe-Grillet is szereplője lett.

Alain Robbe-Grillet: Érzelmes regény
Fordította:Dunajcsik Mátyás
Magvető Kiadó, 2009
2990 Ft

 
 
 

Szabó Gábor

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu