buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Férfiuralom


2009.05.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Van abban valami nagyvilági, hogy Don Giovanni nem tudja, pontosan hány nővel volt dolga élete során, még szerencse, hogy ott van a hű Leporelló, aki a regiszter-áriában épp arról énekel, hogy csak Spanyolországban ezerhárom alany akadt az uraság horgára. Kukorelly Endre új regényének címe ezzel a számmal játszik, és nem is ígér kevesebbet, mint hogy lajstromba veszi az egyszervolt lányokat és asszonyokat, mind az ezerhármat. Méghozzá úgy, hogy nevek helyett csak egy kettős zárójelbe tett szám jelzi őket: „Belépek ((654)) után, leveszem róla a ruhát.”, „((607)) pedig még nem volt tizenhat.”, „Egy mozdulattal a nadrágomra tolom ((571)) kezét” és a többi.
 

Mi tagadás, van mindebben némi durvaság, tiszteletlenség, sőt valami irritálóan macsós póz is, azaz úgy látszik, aki a számozott, névtelen, arctalan nőkről beszél, annak ők nem is jelentenek többet személyiség nélküli, bármikor felcserélhető szexuális tárgynál. De ha figyelmesen olvasunk, láthatjuk, hogy a könyv egyáltalán nem nőellenes. A célja nem is a mindenkori Don Juan-ok motivációinak, a csábítás kényszerének megértése – bár ez is fontos kérdés! –, sokkal inkább azoké a nőké (azaz szerinte minden nőé), akik hajlandók a boldogságot keresve, a szerelem illúzióját hajtva akár a biztosan megaláztatásba és csalódásba futó kapcsolatokba is belemenni. A regény minden örömhajszolása ellenére ezért válik szomorúvá, sőt mélyen melankolikussá: egyszerre szenved a szabadság és a szerelem hiányától, illetve a társadalmi elvárások tömegétől, ahogy ő mondja: a „szisztémától”, mely megtanít mindenkit hazudni.

Kukorelly 2003-ben megjelent első és egészen mostanáig egyetlen regénye, a TündérVölgy – Avagy az emberi szív rejtelmeiről, melyhez ez az új könyv nyelvileg és tematikusan is ezer szállal kapcsolódik, nagyon hasonló kérdéséket járt körül, habár akkor még nem a nők és nőkhöz fűződő kapcsolatok sokfélesége volt a mű központjában, hanem az apa alakja. Ott többek között Tolsztoj Családi boldogság című kisregényére játszott rá a szöveg, azt kérdezte, a szülők házasságát is vizsgálva, hová vezet a család érdekében gyakorolt önkorlátozás, lehetséges-e egyetlen nő mellett megtalálni és megőrizni a szerelmet, van-e egyáltalán másféle boldogság, mint amit a család adhat. Az új regény egy másik Tolsztoj műre, a tragikus végű, és szinte kizárólag a szexuális vonzásokra s választásokra épülő Anna Kareninára íródik rá, és immár azt kérdezi, a Tolsztoj-regény karakteres figurái által jelölt életstratégiák közül vajon melyik visz legközelebb a harmonikus élethez. Annáé, aki fittyet hány a konvenciókra és fiát is elhagyva választja a szerelmet? Oblon-szkijé, aki a polgári szokások szerint nősült és él – igaz ebbe a cselédlány elcsábítását is beleérti? Vagy Vronszkijé, a csábítóé? Kukorelly néhol egészen kiváló, eszszészerű elemzéseket illeszt a szövegbe, de választ a fenti kérdésre persze nem ad. Hacsak nem azt, hogy végső soron mindenki boldogtalan, minden út meghasonláshoz vezet. Azé is, aki a lemondást, azaz a házasságot választja, és azé is, aki a vágy után megy, nem törődve semmivel és senkivel. Előbbi a kapcsolat unalmába, utóbbi az újrakezdések értelmetlenségébe fog belekeseredni. Innen a regény rejtett konklúziója: a voltaképp mindegy, milyen döntéseket hozunk (mert persze „minden ügy nőügy”), az élet ugyanis inkább csak megtörténik velünk, mintsem hogy irányíthatnánk.

Mindezekkel együtt az Ezer és 3 rendkívüli olvasmány. Töredékszerűségében, ismétlésekkel teli szerkezetében is egésszé komponált, bár nyitott, könnyen folytatható szöveg. Az előző Kukorelly-regényhez képest nem sok újat hoz, ugyanazt a világot járja körbe, lényegében ugyanúgy, ugyanazok az egyébként remek kukorellys, önmagukba forduló mondatok sorjáznak az egymással laza kapcsolatban álló bekezdésekben. Legfeljebb az arányok tolódtak, a szerkezet lett átgondoltabb, tisztább, követhetőbb, a már ott is fontos nő-téma lett kidolgozottabb, árnyaltabb. Kukorelly munkáira mindig is jellemző volt az erős reflexivitás, az önmegfigyelés, sőt az okoskodás, filózgatás is – és most sincs ez másként. A szöveg itt állandóan megtörik, azaz még véletlenül sem folyamatos, ahogy persze a történet sem az, ha egyáltalán lehet beszélni egységes történetről. Inkább csak kis történetdarabkák, anekdotaszerű részletek sorakoznak a könyvben, de ez teszi változatossá és pergővé a szöveget. No meg a néhol kifejezetten nyers, a pornográfia szókészletét használó fogalmazásmód, mely az orális és anális közösülések legkülönbözőbb formáit írja le, valóban gátlások nélkül. De tévedés lenne ezt öncélú trágárságnak minősíteni és emiatt elutasítani. Hiszen az itt nyilván túlzásokkal is élő irodalom most csupán a hétköznapokkal szembesít: így beszélünk, így gondolkozunk mindannyian. De aki nem, annak sem jobb.

Kukorelly Endre: Ezer és 3
Avagy a nőkben rejlő szív
Kalligram Kiadó, 2009, 270 oldal

 
 
 

Bedecs László

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu