buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A virágzabálók legendája


2009.05.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mindig tudtuk, hogy Darvasi Lászlóban elemi erejű mesélő lakozik, aki történeteivel finomszövésű, áttetsző elbeszéléssé alakítja a világot, aki emberi tévelygésekkel, kudarcokkal és örömökkel teli, egyszerre hétköznapi és különös alakok sorát vonultatja fel, aki történelmi hátteret, valós kontextust legendává emel. Sokáig azt hittük, Darvasi mégis a kis elbeszélői formákban képes igazán érvényre juttatni mondatainak szépségét, fájdalmát, mindenek feletti igazságát. Persze, nem lepődtünk meg, amikor ez az artisztikus, szinte minden esetben egzisztenciális színezetű elbeszélői igény, amely az életet történetté, a történetet életté, és amely a világot újra és újra mesévé változtatja, számos, ma már klasszikusnak számító novelláskötet után és közben (A veinhageni rózsabokrok, A Kleofás-képregény, Szerelmem, Dumumba elvtársnő, Szerezni egy nőt, A lojangi kutyavadászok) megfelelően nagy ívű regényformára talált. A könnymutatványosok legendája 1999 egyik irodalmi szenzációja volt. Ott, abban a könyvben, 16–17. századi panorámaképet kaptunk Kelet-Európáról és a Balkánról, Magyarországról, Erdélyről, Budáról és Szegedről. Élő és holt, valós és fiktív alakok váltogatták egymást, s járták együtt is, külön is a történelem poros és végtelen országútját. Könnyeket pergettek és hímtagjaikkal, vulváikkal varázsoltak. Felszabadították a török alól Budát, kifaragták Szegeden fából az ördögöt. Világkémekkel ismerkedtünk meg és több száz oldalon át kísértük egy erdélyi nagyúr excrementumának légi útját. Lenyűgöző volt, s lenyűgöző mind a mai napig

A könnymutatványosok legendájának nemzetek feletti mátrixa, elbeszélői hedonizmusa.

A Virágzabálók, Darvasi új regénye akár az előző folytatásának is tekinthető. Sok esetben ugyanazok a helyszínek, a hozzánk hasonlatos alakok, a bennünk élő legendák, és bizony a mesemondás elementáris igénye az, amely újult erővel fogja egészérvényűvé, itt és most, a 19. századi világot. Vágyott tizenkilencedik századi regény a Virágzabálók, melyben addig váltják egymást az osztrák császárok és spionok, míg a magyarok európai mintára ki nem robbantják a maguk forradalmát és szabadságharcát minden következményével együtt. Vágyott ez a regény, mert kronotoposza, elbeszélőmódja, stiláris rendje szerint betölti a magyar regénynek azt a hiányát, melyre Mészöly Miklós végig nem írt, töredékekben maradt tizenkilencedikszázadisága utal mind a mai napig. Darvasi fegyelmezett módon mondja föl Szeged központozásával mindazt, ami e korról tudnivaló, s amit e korhoz hozzá kell gondolnunk. Hatalmas előmunkálatokat feltételez a regény. Rövid, kommentáló mondatok hívják fel a figyelmünket az aktuális világeseményekre, politikai háttérre, gazdasági helyzetre, technikai fejlődésre és kulturális kontextusra. Miközben újra panorámaképként tárul fel előttünk a már ismert és bejárható világ Szegedtől Budán át Bécsig, épp olyan ismerős és integráns része lesz ennek az egyetlen, közös világnak a tiszai legenda: növényeivel, halaival, kies tájaival, pusztító és építő árvizeivel. El is hangzik a regényben ez a vágyott biedermeier, ami persze csak a felszínen jelent nyugalmat, biztonságot, polgári fejlődést, a mélyben annál nagyobb érzelmek, vágyak tombolnak – melyek mindegyre a történelem hol szűkös, hol engedő alakzata ellen feszülnek. Az alakokat szinte meg sem érintik a sorsdöntő pillanatok. Fontosabb a túlságosan is fájón vagy éppen túlságosan is belenyugvón szemlélt saját élet, mely mindegyre a másik életének meghatározója, eltérítője, befolyásolója lesz.

A Virágzabálókat szekvenciális történetmondás jellemzi, mely nem ismeretlen a nézőpontváltásos regényt szerető olvasóközönség előtt. Finom, ironikus, distanciális keretrendezésű a regény, benne a vég kulminál: Darvasi Peter Greenaway legszebb képi-orgiasztikus pillanatait idézi fel azzal, ahogyan Pelsőczy Klára és Szép Imre színes festékbe mártott pici szögekkel elbarikádozza magát a hálószobában, és gyakorlatilag halálra szeretik egymást. „Virágos szoba volt a halálszoba, mindenféle növényekkel, indákkal és hajtásokkal tele hordott!” Mindeközben odakint tombol a szegedi nagyárvíz. Ide, éppen a nagyárvíz rendkívül érzékletes leírásába torkollik a regény cselekménye, számos nagy és kicsi élet szerteágazó, összekapaszkodó története. Mintha az árvíz nem volna más, mint főhőseink életmocskának pusztító megmutatkozása. Ez a keret, a fő kép, a bűn és bűnhődés szimbólumképző erejénél fogva mindig is a másik, a természetes, az animális és orgiasztikus, az archaikus kiiktathatatlanságát mintázza. „Ez a víz ők voltak, a múltjuk, a sorsuk, a mindenük!”

Persze, ez a keret sem ilyen egyszerű: a regény kezdetén Schütz doktor tehetetlensége, vaksága a tragikus véget már bejelenti. Különös faládáit suhancok törik fel, virágszirmokkal szórják teli a házat, s gyilkossággal vádolják meg az orvosdoktort. A kerettörténet párja, az utolsó néhány lap egyetlen év eseményeit fogja közre, mutat rá egykori képeslapokra és reklámanyagra, hogy aztán a védelemről, a menekülésről, a főszereplők egyetlen Noé-ladikjáról meséljen. S e kereten belül, többszörösen nagy fejezetbeosztás szerint és a történetszekvenciák ciklikus ismétlődésében bontakozik ki a „virágzabálók” legendája.

S hogy kik ezek a virágzabálók? Schütz doktor, aki Darvasi korábbi orvosdoktor figuráihoz hasonlóan asszisztál a körülötte történő dolgokhoz, aki megfigyel és följegyez, aki irányít és beavatkozik, s akinek még különösebb története van, mint azt sejteni engedi a regény. Pelsőczy Klára, a nő variációs gazdagságának szubsztrátuma. Nem véletlen, hogy minden egyes férfiszála a regénynek nála bogozódik össze. Szép Imre, a növények és virágok szakértője és Szép Péter, a pénzzel és az erővel rendelkező testvérpár. S egy harmadik (fél)testvér, Pallagi Ádám, a fehérarcú angyali lény, aki hol fölbukkan, hol eltűnik, de minduntalan Klára árnyékában jár. Mindegyiküknek különös adottságai vannak: Klára tenyerén piros folt jelzi a kiválasztottságot, Imre virágmagokat és -hagymákat ültet, dugdos köz- s magánterületeken, Péter likőrrel teli kispoharat rejteget a belső zsebében, Ádám egyfolytában gyilkolni kész és gyilkoltatik a közös szerelem által. Darvasi finom, érzékeny áthallásokkal közvetíti nekünk a test rezdülését, az érzelmek kavalkádját, a kívánás és a gyűlölet legkegyetlenebb pillanatait, az önfeladást, a mindenen túlmutató élethazugságot. És teszi ezt egy olyan mikroszkopikus regényszerkezetben, ahol visszajönnek már ismert jelenetek, ahol leheletnyi szál kapcsolja össze a legtávolabbi történéseket. A többszörösen rétegzett, újra és újra nekilendülő, az időt szórtságában fókuszáló cselekménysorok egymást egészítik, variálják: előbb Klára, aztán Imre, majd Ádám, végül Péter mellé áll az elbeszélő. S ha csak róluk lenne szó! De melléjük kívánkoznak a felejthetetlen tiszavidéki mesealakok: Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr, no meg Koszta Néró fűmuzsikus, az érkező cigánysereg: Gilagóg, aki el akarja mondani a cigányok világtörténetét, Somnakaj, a Klárát majmoló cigánylány, és persze a pénzvágyó Igazmondó Habred. A fő- és mellékszereplők egységesítése együtt jár a regény különböző rétegeinek azonos hangsúlyozásával. Így a töredezettség, a pillanatkép, a szekvencia, ami bámulatos szerkesztői-vágási tudatosságnak az eredménye, mértani pontossággal találja meg helyét a nagyszerkezetben. És annál nagyobb írói jótétemény nincs, mint hogy a regény elolvasása után is a szívünkben maradnak a virágzabálók, velük pedig ez az egész, gyötrelmesen szép 19. század, Darvasi fűmuzsikájának érzéki dallamával kísérve.

Darvasi László: Virágzabálók
Magvető Kiadó, 2009
680 oldal

 
 
 

Bombitz Attila

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu