buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Megbolydult világ


2009.05.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Szilágyi István legújabb kötete a Bolygó tüzek címet viseli, s olyan novellákat, elbeszéléseket foglal magába, melyek az elmúlt negyven évben születtek. Negyven év nagy idő, akár egy emberéletet, akár egy író munkásságát, akár a társadalmi változásokat tekintjük. A kötetbe került írások közül a legrégebbiek még 1969-ben születtek, s némelyikük megjelent hajdanán a Jámbor vadak (1971) című gyűjteményben, a többi kötetben még nem látott napvilágot, a legújabbak az ezredforduló környékén íródtak.
 

A Bolygó tüzek kapcsán egyszerre beszélhetünk összegzésről, válogatásról és új kötetről. Olyan gyűjtemény ez, melynek szövegei nem önmagukban állnak, hanem hol erőteljesen, hol kevésbé látványosan összekapcsolódnak – a jelen szemszögéből nézve – a korábbi regényekkel. Hol a Kő hull apadó kútba (1975), hol a Hollóidő (2001) hangulata idéződik fel, s az olvasón múlik, milyen viszonyt vél felfedezni ezen írások között. Másfelől, a szövegek megírásának idejét tekintve, előzetes „tanulmányként” olvashatunk néhány elbeszélést, melyek valamelyik nagyregényt előlegezik meg. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az első két elbeszéléskötetből egyetlen szöveg sem került a válogatásba, így ezek az írások hiányukkal vannak jelen, hiszen a válogatói gesztus nem hagyható figyelmen kívül.

A Szilágyi István teremtette világokban mindenki elrendelt idővel és élettel bír. Az idő és az élet célja nem feltétlenül világos, egyes szereplők számára gyakran az az egyetlen feladat, hogy felismerjék rendeltetésük értelmét – miközben tetteikkel, gondolataikkal folyamatosan ezt szolgálják. Mert vajon hová indult és merre tart a kötetnek is címet adó novella dicső serege? „Ahogy múlott az idő, bomlott, romlott az idegen tájon vonuló sereg” – kezdődik a szöveg, s a folytatásban egyre messzebbre jutnak, s először a kufárok, később a kurvák is elmaradoznak: „Rossz jel, rossz jel, gondolták a hadnagyok.” A pusztában való vándorlás, az ellenség reménytelen keresése, majd megtalálása, mind egy kitalált, embertől való cél elérésének ábrándja. A nagy menetelés közben a távolban, a homályba vessző domboldalakon tüzek gyúltak, melyek ellenséget engedtek feltételezni. Majd az üres, elhagyott vár megtalálása után újra tüzek bukkannak fel, immár a sereg háta mögött, s nem az ellenség tüzei, hanem vacsoratüzek: az otthon, a hazatérés reményeként. És „az indulás ideje eljöve”: a hazaindulásé. Vajon nem azért volt-e a bolyongás, hogy egyszer majd az ember visszatérjen, hogy értékelni tudja e tájat?

És egyszer csak föltűnik Jajdon, Szendy Ilka poros kisvárosa, honnan amerikás útjára aztán sohasem indult el Gönczi Dénes. A Kibic, az árva ember főhősét kézről kézre adják a rokonok, s hol itt, hol ott szolgálja le, hogy nagylelkűen befogadták. A színhely Jajdon, ahol akasztás lesz, Bogyát, a napszámost húzzák bitófára, s a város kispolgárai tudják, hamarosan hóhér érkezik közéjük. Annak ellenére, hogy az 1971-ben keletkezett szöveg megidézi és megelőlegezi a pár évvel később megjelent regény helyszínét és részben alakjait, éppen a főhős alakja az, ami továbbmutat, egészen a Hollóidőig. Kibic élelmes ember, aki nem ijed meg a saját árnyékától, aki minduntalan megtalálja a módját a túlélésnek, ugyanakkor – s talán éppen izgágaságának, rátermettségének köszönhetően – jobban és átfogóbban látja és láttatja a jajdoni viszonyokat, mint azt bármelyik más szereplő tenné. Emellett pedig kicsit mesebeli figura is, a legkisebb királyfira hasonlít, vagy a szegény legényre, aki minden próbát kiáll, hogy elnyerje végül méltó jutalmát. Kibicnek végül nincs kézzel fogható jutalma, még akkor sem, ha néha úgy is tűnik (nagy szelet flekken vagy hagymás rostélyos, amit maga Maternyi úr szolgál fel), sokkal inkább válik a látás, a tudás birtokosává, aki kimondja a végső szentenciát: „Vajon lehet-é az ember olyan tökéletes, mint egy hóhér anélkül, hogy hóhérnak kéne lennie.” Kibic figurája – véleményem szerint – kevéssé illik Szendy Ilka Jajdonjába, sokkal inkább helyezhető Revekre, Terebes és Fortuna urak társaságába, van is benne talán mindkettőből, de főként Tentásból, a lovat és sorsot választó diákból.

Titokzatosság, rejtély – néha misztikum – lengi be Szilágyi szövegeit, de nem feltétlenül a transzcendens titokzatossága ez, hanem az egyes ember bensőjében és a kapott/választott tájban rejlő végtelen bizonytalanság és kiszámíthatatlanság szele ez. A hídőrnek puskagolyót adó – és ezzel a saját halálát kihívó – Pongrác lelki vívódását (Jámbor vadak) jól tükrözi a Tájkép tutajjal című novella tájleírása: „Valahol a félbemaradt teremtés peremén döglött kagyló a táj”, majd a szöveget záró szenvtelen kijelentés: „Végül is rég megszokhattuk: az ember fia olykor le szokta ölni egymást egy tarisznya halért.” Csak sejthető és érezhető, hogy a Szilágyi István teremtette világban az embernek rendelt ideje és célja van, melyekhez akarva-akaratlanul is igazodik. Ahogyan e kötet elbeszéléseinek, novelláinak is. A Bolygó tüzek írásai jócskán túlmutatnak önmagukon, s így válnak az életmű szerves részeivé, bekerülve a szövegek örökös bolyongásába.

Szilágyi István: Bolygó tüzek
novellák, elbeszélések
Magvető Kiadó, 2009
195 oldal, 2690 Ft

 
 
 

Vincze Ferenc

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu