buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Démonok ideje


2009.03.24

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Hogyan kerül Marszüász és a megnyúzására készülő Apollón a délkelet-alföldi kisváros, Gyula egyik kocsmájába? Miért vágja le Héraklesz az APEH-ellenőrök orrát és fülét a megyeszékhely Márvány cukrászdája előtti téren? Tucatnyi ehhez hasonló kérdésre kaphat választ Szabó Tibor Benjámin új, 47 Démonok ideje című regényének olvasója. Valószínűleg olyan kérdésekkel is találkozni fog azonban, amelyekre a mű világa nem ad egyértelmű választ, amelyek megválaszolása az olvasóra marad. Ilyen kérdésnek gondolom például azt, hogy a regény Ádám nevű hőse helyesen teszi-e, hogy megpróbál szembeszállni a világméretű összeesküvés vezetőjével, az Armageddonra törő sötét erőkkel, hiszen ennek következtében elveszíti élete értelmét és boldogságát, szerelmét, Annát. Pontosabban az igazi kérdés talán leginkább az, hogy vajon tehet-e, tehetne-e mást?

Furcsa. Ez a regényszövegben sokszor szereplő kifejezés a legenyhébb, amivel jellemezhető a mű egészének világa. A kortárs magyar irodalomban szokatlan, meghökkentő és felkavaróan riasztó prózavilág ez.

Elbizonytalanító, meghökkentő szokatlansága, azt hiszem, jórészt a különböző minőségeket keverő, ötvöző karakteréből fakad. A kötet hátoldalán például azt olvashatjuk, hogy a „47: szépirodalom, sience fiction, thriller”, s hiába somolyog az olvasó, aki találkozott már különféle kiadói marketingfogásokkal, mert ez esetben valóban valamiféle műfaji keveredéssel is dolgunk van. A regény szépirodalmi jellege, minősége, értéke nehezen kérdő-jelezhető meg, sőt…, miközben valóban a sience fictionokra, az akció thrillerekre, a krimikre emlékezető vonásokkal (is) bír. A nyelvi regisztereket keverő kortárs prózához képest is meglepő, ahogyan ez az artisztikusan megformált, helyenként kifejezetten poétikus szöveg ötvözi az értelmiségi, bölcsész nyelv, a hétköznapi, utcai, ifjúsági szleng, az informatika, a piaci marketing, a menedzser nyelv szóhasználatát. Akár egyetlen mondaton belül, de ha ezt mindet nem is, egymástól nagyon távoliakat, főként a hoszszú mondatok. Ugyanis a regény nyelve mondatszerkezetileg is kevert, legalábbis a mű nagyobbik terjedelmű, egyes szám harmadik személyű elbeszélői szólamában egymást váltják az egy-két oldalas, többszörösen összetett, különböző tér-idősíkokban zajló történéseket szétterítő és/vagy egymás mellé rendelő mondatok és a néhány szóból álló, kopogós kijelentések, sajátos hullámzást, ritmust teremtve ezáltal a szövegnek, s benne az egymással váltakozó, kimerevített állóképeknek, pergő, filmszerű jeleneteknek, elméleti fejtegetéseknek. Meghökkentő az is, amilyen természetességgel ötvözi, játszatja egymásba az oslói Vigeland Parkból (a meztelen kőszobrokat egyetlen oszloppá gyúró Monolith szemlélésével) induló cselekmény Svédországon, Finnországon át Firenzébe is elkalandozva, de többnyire az említett délalföldi konkrét, létező, jól felismerhető helyszíneken játszódva a valószerű, hihető eseményeket – még ha hátterükben mitológiai történetelemek munkálnak is –, és a képteleneket, misztikusakat, fantasztikusakat.

Egészen új vonás ez a fiatal prózaíró eddigi munkásságában, miközben az előző két kötet, a Ciprusi király (2004) című regény és a Lányos apák puskája (2007) című novelláskötet világának számos elemét tovább is élteti az új regény. Például az emberi ösztönvilág és a morál, a közösségi és az individuális értékek ütköztetését, a magasztos és az alpári tematikai és nyelvi szinten is megvalósuló egymásba játszását, vagy azt a Ciprusi királyban megfogalmazott gondolatot, hogy a mai emberi képletek az antik mítoszokban már lejátszódtak egyszer.

A 47-ben kibomló világellenes összeesküvésre lehetőséget adó Fodrozódás program elméleti lényege is valami olyasmi, hogy az antik mítoszok olyan tökéletes történetek foglalatai koroktól függetlenül mindig ugyanolyan módon ismétlődnek. S a környezet megfelelő manipulálásával (amire a tömegmédia, az internet számtalan lehetőséget kínál), az emberek viselkedése jósolhatóvá, irányíthatóvá válik, mert szükségszerűen újrajátsszák, amit már sokszor megéltek. A tökéletes történetek egymásra hatásának programján dolgozó Olivér, Ádám barátja és az egykori dombegyházi fizikatanár, Demeter (s a nyomukban Ádám is) rájön azonban, hogy egy idő után a történetek embertelen egyszerűsödése és a program önmozgása következtében irányíthatatlanná válik a mozgalom, az elmélet kiszabadulva az ellenőrzött keretek közül erőszak uralta káoszt eredményez a világban. S azt is felismerik, hogy a program megrendelőjének, a világban olasz üzletemberként egzisztáló, de emberfölötti képességekkel rendelkező, magát a Sátánt idéző Donatusnak és az általa vezérelt Divíziónak épp ez lehet a célja. A nyitókérdésekhez visszatérve, nem maguk a mítoszi alakok, Apollón, Héraklész jelennek meg tehát a délalföldi világban a 2000-es évek közepén, hanem a mítoszokban benne lévő leegyszerűsített történetvázat élik újra, ismétlik meg a hétköznapi szereplők. A szerző elképesztő mennyiségű mítoszi történetet (s persze, más intertextusokat is) rejt bele regényébe (annak világát egyre csak mélyítve), hol utalásokkal, nevekkel jelölten, hol teljesen belesimítva a szövegbe, csak kevesek számára észrevehetően, felismerhetően. A regény sztorijának követéséhez, megértéséhez azonban nem is szükséges mindegyik felismerése, mert lényegüket és funkciójukat az a néhány nyilvánvaló is megmutatja. A történet legvégén még Ádám is a mítoszi bűnök és bűnhődés ismétlődését ismeri föl saját sorsában. Amíg azonban idáig eljut, a Fodrozódással kapcsolatba, Donatussal szembe kerülve, meg kell élnie a régi otthonos, sajátjának tudott világa lebomlását és teljes magára maradását.

A Fodrozódás program természetét kétféle narrációban ismerheti meg az olvasó és a regény szerkezete is eszerint alakul: az Ádám és Anna közös és külön-külön is zajló történetét, az Ádám nyomozását és Anna terhességének időszakát („negyven hét magánya”, de a címhez lásd még a kötet másik mottóját is!) előadó, többnyire mindentudónak látszó elbeszélő szövegébe négy alkalommal beiktatódik Olivér személyes hangvételű naplója. Ez a narrációs és szerkezeti megoldás nemcsak a külső és belső nézőpontok váltogatásából származó termékeny poétikai lehetőségeket hozza létre, de a szereplők és az olvasó tudásmennyiségének eltérő voltából következő rejtélyek, titkok fokozatos feltárulásának izgalmát is.

„Olyan, mint egy kedves álom” – hangzik el a regényben meg-megismétlődően. Szabó Tibor Benjámin műve azonban nem olyan, inkább egy pokoli világba szédülő, nyomasztó és felkavaró álomra emlékeztet, amelyből nehéz az ébredés, mert a körülöttünk lévő nappali világ elemeiből táplálkozik.

Szabó Tibor Benjámin: 47 Démonok ideje
Noran Kiadó 2004, 2009
268 oldal

 
 
 

Elek Tibor

Noran 2004 Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu