buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Utazás egy valaha volt világba


2009.03.24

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az osztrák író és műfordító, egyben polonisztikával foglalkozó Martin Pollack – azonfelül, hogy az ausztriai könyvkereskedők Tolerancia-díjjal jutalmazták – két éve elnyerte a Lengyel-országban megjelent legjobb könyvnek járó Angelus-díjat, Der Tote im Bunker. Bericht über meinen Vater (Halott a bunkerban. Tudósítás apámról) című regényéért, melyben apja náci múltját tárja fel. A különös családi háttérrel rendelkező író rendkívül járatos Lengyelország irodalmában, történelmében, kultúrájában egyaránt. Erről tanúskodik az 1984-ben megjelent Nach alizien című munkája is, mely a Palatinus Kiadó jóvoltából immár magyarul is olvasható.A Galícia című kötet Kelet-Galícia és Bukovina egykori, ma már csak a képzeletben létező tájaira kalauzolja el olvasóját. A Habsburg Monarchia legnagyobb örökös tartománya, a Galíciai és Lodomériai Királyság Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben került az osztrákokhoz.

A Monarchia peremét jelentő területből 1918-ban Bukovinát Romániához, Galíciát pedig Lengyelországhoz csatolták. Minimális szuverenitását is elveszítve tűnt el a terület, melyet a második világháború náci népirtása mellett a sztálinizmus sem kímélt túlságosan. Ennek a sokat szenvedett, etnikai szempontból rendkívül heterogén vidéknek az 1900 körüli állapotát igyekszik rekonstruálni Pollack, történelmi esszének nevezett, valójában inkább meghatározhatatlan műfajú kötetében. A századforduló Galíciájának bemutatásakor ugyanis korabeli fotók és történelmi munkák felhasználása mellett óriási szerepet kapnak a vidék írói, ezen szerzők munkáinak különböző részletei. Pollack szubjektív, személyes hangú, ugyanakkor rendkívüli tárgyi tudásról árulkodó szövegeibe ugyanis galíciai írók „beszélnek bele”, apropót szolgáltatva a továbbmondásra, a magyarázatra. A zsidó, német, lengyel és ukrán írók (Bruno Schulz, Artur San-dauer, Karl Emil Franzos, Alexander Granach, Joseph Roth és még rendkívül sok szerző) szépirodalmi szövegei, regény- és elbeszélésrészletei gördítik tovább az osztrák szerző néprajzi, szociológiai, kultúrtörténeti és topográfiai szempontból egyaránt gazdag szövegét. Pollack e szövegeket kommentálja, egészíti ki, s gyakran nem csak a vidékről, annak életéről, hanem az idézett szerzőről is fontos információt nyújtva: „Bruno Schulz lengyel nyelvű elbeszélései groteszk látásmódú, fantasztikus életrajzi töredékek. Schulz a gyerekkor visszavonhatatlanul elsüllyedt világába viszi vissza olvasóját. Mitikussá formálja át, ugyanakkor részletekbe menő valósághűséggel meg is rajzolja ezt a világot, amelynek középpontja Dro-chobycz.”

A Galícia című kötet tehát a már említetteken felül irodalomtörténeti adalékokkal is bőven szolgál. Annak ellenére, hogy a szöveg hatalmas információtömeget hordoz, nem válik száraz adathalmazzá, hanem rendkívül színes, olvasmányos módon közvetíti mondandóját. Érdekes módon ötvözi a fikciót és a tények realitását, megmutatva ezzel azt, hogy minden realitás fikció is egyben és minden kitaláció mögött meghúzódik valami valódi élmény, tényanyag. Ezen sajátságos szervezésmód mellett lenyűgöző olvasmány azért is, mert a vidék –, ahol ukránok, lengyelek, zsidók, románok, cigányok, bojkók, huculok és lipovánok élnek együtt –, egy rendkívül izgalmas multikulturális közeget hoz létre, mely kulturális szempontból szinte kiaknázhatatlan. Jelen van itt mindenfajta nyelv, irodalom, építészeti megoldás, a legkülönbözőbb népszokások élnek egymás mellett.

Egy kis nép, a huculok bemutatása során például egy kegyetlen szokást ismerhetünk meg: „Csak a gonosz tündérektől meg az erdei ördögöktől féltek, mert úgy tudták, hogy azok hibbant gyerekeket szülnek és ezeket kicserélik értelmes embergyerekekre. Ha az ember egy ilyen kis gügyét látott a fedele alatt, volt egy majdnem biztos módszer, amivel rá lehetett szorítani az erdei ördögöt, hogy cserélje vissza a porontyokat: addig kellett csépelni a váltott csecsemőt, míg az szívet tépő hangon el nem kezdett üvölteni, ezt azután meghallotta a nőstény ördög, és kínzó anyai részvét kezdte gyötörni. Ha az ember ilyenkor eloltotta a világosságot, akkor a hucul gyereket viszszahozta az ördög, a magáéval meg úgy eltűnt, hogy többé nem látta senki.” De ebben a világban a sötét hiedelmek, a nélkülözés és a nyomor mellett jelen van a legnagyobb pompa és jólét is, mint például az egykori tartomány fővárosában, Lembergben: „De éttermekben, reggeliző helyekben, kávéházakban, cukrászdákban, borozókban és sörözőkben, tejcsarnokokban, pálinkamérésekben és hidegbüfét kínáló gyarmatáru-kereskedésekben a lem-bergi utcákon sem volt hiány.”

A könyvben kibontakozó századforduló Galíciájának sokfélesége megunhatatlan, s a szerző (és nem utolsósorban a fordító, Halasi Zoltán) kiváló stílusának köszönhetően lebilincselő és szórakoztató olvasmányként jut el hozzánk, egyúttal némi hiányt is pótolva kultúrtörténeti ismereteinkben.

Martin Pollack: Galícia
ford.: Halasi Zoltán
Palatinus Kiadó, 2009,
244 oldal

 
 
 

Kolozsi Orsolya

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu