buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Emlék és tapasztalat


2009.03.24

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Andrzej Stasiuk magyarul olvasható könyvei (Dukla; Galíciai tötrténetek; Az én Európám; Útban Babadagba) valamiféle vég nélküli utazások az író sajátos Európájában, egyfajta magán Sinistra körzetében, melynek határai a lengyel-szlovák határtól Tiranáig vagy éppen a romániai Babadagig húzódnak. E sajátos magán térképen Varsónak nincs nyoma, kiesett az írói figyelem középpontjából, perifériára szorult. Legalábbis a magyar olvasó ezt hitte idáig. Merthogy Stasiuk Kilenc című regénye, amely 1999-ben jelent meg Lengyelországban, nem a jól ismert tájakra vezet, hanem közvetlenül a rendszerváltást követő évek Varsójába. Minden bizonnyal más város ez – Stasiuk szerint „valahol félúton Berlin és Moszkva között” – ma, mint tizennyolc évvel ezelőtt, s hogy az írói figyelem fókuszába küzdötte magát, inkább múltjának, annak a rendszerváltozás utáni néhány bizonytalan és kaotikusnak tűnő évének köszönheti, mint jelenének. Kiszámíthatatlanságának, amely azóta szertefoszlott, s csupán emlékké vált. De közös emlékké. Azok közös emlékévé, akiket a gólya a világnak arra a részére pottyantott, ahol Stasiuk zsugorodó Európája húzódik. Ezért végtelenül ismerős ez a város, akárcsak lakói, e regény szereplői is, s az ő történetük mindazoknak, akiknek még élénk emlékeik vannak a kilencvenes évek elejéről.

A regény főszereplője egy eladósodott kisvállalkozó, korabeli szóhasználattal seftelő, aki már fél éve tartozik hitelezőinek, s aki látszólag céltalanul és komótosan bolyong a városban. Mégis nyilvánvaló, hogy ez csupán a látszat, hiszen Pawel éppen roppant erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy tartozásából fakadó gondjait megoldja oly módon, hogy megkeresi ismerőseit, segítségüket kérve. Ez lenne a regény kerete, amelyet rengeteg kisebb-nagyobb laposabb és izgalmasabb, eredeti és már mások által is sokszor és sokféleképpen megírt betéttörténettel told meg az író. Amint kibontakozik egy történet, vége is lesz, s újabb kezdődik, hogy annak is vége legyen, s visszakanyarodhassék az elbeszélő az előző, félbehagyott történethez. S ez jó is így, hiszen Stasiuk ily módon mindvégig képes fenntartani az olvasói figyelmet, mégis elmarad a katarzis.

A rendszerváltást követő évek még hordoztak valamit magukban a kommunizmus szürkeségéből, s e szürkeség és nyomottság különös módon elegyedett a nyugati (vagy annak vélt) csillogással és pörgéssel. Stasiuk regénye kitűnően érzékelteti ezt az átmenetiséget.

„– Tudod mit mondott Lao-Ce?
– Tudom. Nem ugorhatsz magasabbra a farkadnál.”

Éppen ezért érthető a fülszövegen olvasható lelkes dicséret a New York Times kritikusa tollából. Gondolom onnan, a világnak abból a szegletéből tekintve e műre, ahová őt pottyantották, rendkívül izgalmas olvasmány lehet a Kilenc, s bizonyára egzotikus is. Itt, ahová mi pottyanunk, itt, ahol sokszor és kitartóan próbáltunk ugrálni, már csak egy tapasztalat emléke.

Andrzej Stasiuk: Kilenc
ford: Körner Gábor
Magvető, 2009
327 old., 2990 Ft

 
 
 

Erős Kinga

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu