buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Vonaletika


2009.03.24

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„A világ következő legnagyobb grafikusa valószínűleg egy magyar, akit Szalay Lajosnak hívnak” – ezzel a Pablo Picassótól származó kijelentéssel indul a Szalay Lajos életművét feldolgozó, bőséges képanyaggal illusztrált monográfia. Hogy Picasso kire gondolhatott az éppen akkori legnagyobbként, ezen aligha szükséges hosszasan elgondolkodni. Vélhetőleg önmagára, akit majd egy magyar követ.

Hogy e nem csekély jelentőségű megállapítás valóban elhangzott-e, avagy csak legenda dédelgeti, illetve hogy valóban így történt-e, a jóslat valóságba fordult-e – mindez kétséges. A bizonyosság szerényebb léptékű: hasonló mérvű hírnév, mint Picassónak nem jutott osztályrészül Szalay Lajosnak. Holott… Ismerték és ismerik a világban. Leginkább azokon a tájakon, ahol kalandos életútja során megfordult, hosszabb-rövidebb ideig rajzolt és tanított, hírét vitte a földre született, de égi vágyakozású embernek, az ő történetét közvetítő vonalnak, a vonalba rejtőző esztétikumnak és etikának.

És így kissé érdektelen is, ki a legnagyobb; hiszen kinek-kinek más. Picassó a világnak, nekünk meg Szalay. Hordereje a modern magyar grafika számára fundamentális értékű. Noha 1947-től már külföldön, Buenos Airesben majd New Yorkban élt egészen 1987-es hazaköltözéséig, ritka látogatásai mellett a távolból is mindig haza üzente vonalait. Életműve, rajzi gondolatkultúrája így szervesen ágyazta meg, mintegy megelőlegezte a hazai grafika 1960–1980 közötti felfutását, amikor a festészetet, a szobrászatot maga mögé utasítva domináns műfajként jelent meg a grafika.

Éppen ezért mérséklőbb és hitelesebb, tehát fontosabb lehet az, amit hazai kortársai említenek ugyanott, a nyitóoldalon. Amit Bálint Endre említ: „A »mi időnkben« Szalay Lajos emlőit szopták a grafikusok”; vagy amit az alig néhány évvel fiatalabb Szász Endre kerített parafrázisba 1992-ben: „mindannyian Szalay Lajos köpönyegéből bújtunk elő”.

A centenáriumi év alkalmából, születésének 100. évfordulóján több galéria is kiállítással, katalógussal emlékezett meg Szalay Lajosról. A tavalyi esztendőt a Koller Galéria bibliai és mitológiai tárgyú műveinek bemutatásával zárta; a Jászi Galéria február végén „Szalay Lajos, a vonal költője” előtt tisztelgett. (Maga Szalay említi, hogy ő tulajdonképpen verseket ír a rajzzal.) A legnagyobb léptékű, áttekintő, gyűjteményes kiállítást a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány rendezte a KoGart Házban.
Az utóbbihoz kapcsolódó monográfia több, korábbról ismeretlen alkotást közöl, igen nagy számmal a művész színes grafikai munkái közül, valamint számos életrajzi fotót, családi és portréképet is.

Sümegi György művészettörténész precíz, gazdagon adatolt, pályaívet rajzoló tanulmánya mellett két, önéletrajzi vonatkozású Szalay írás, valamint a művész leányának, Szalay Klára festőművésznek a memoárja is helyett kapott a kötetben.

Az ő rövidke írása akár erőltetettnek, kényszeredettnek is tetszhetne, ha a mesterkéltség, a kötelességszerűen teljesítendő penzum gyanúját nem sodorná el hirtelen az a néhány jelentős momentum, amit Szalay Klára megemlít: az apáról, a gyermeki tevékenységet szabadjára engedő, úgy nevelő, beavató művészről, és egy folyton halogatott, végtére is megvalósulatlan tervről: apa és lánya, a grafikus és a festő együttműködéséről, valami közös munkáról.

Tőle értesülünk többek között arról is, hogy Szalay Lajos megrendelésre készítette legismertebb, az általa is a legfontosabbnak tekintett sorozatát, a Genezist. Erre a nem meglepő, de talán kevéssé közismert tényre hívja fel a figyelmet – nem minden büszkeség nélkül, hiszen közvetve döntő szerepet játszott létrejöttében – Szalay Klára. Ugyanis amikor Dorothy C. Wallace, a Szalay-művek barátja és gyűjtője egy alkalommal felkereste Szalayt, a tizenéves leánygyermek kérdőre fogta a mecénást: „Miért nem rendel rajzokat azokról a bibliai történetekről, amiket szeret? – kérdeztem. Arca felderült, és ott helyben megbízta apámat, hogy készítsen illusztrációkat a Teremtés könyvéhez.”
Úgy tűnik – és fontos, hogy Sümegi György ezt kiemelten megerősíti –, hogy a kongeniális művész a megrendelt feladat alkalmával is talál kivételes pillanatot, amely során a létrejövő munka nem csupán illusztrációként jelenik meg, hanem intenzív művészi erőt sugárzó, autonóm alkotásként.

Szalay par excellence grafikus, rajzi fantáziája, grafikai éle a legerőteljesebb. Elsősorban grafikai munkái világítanak be művészi koncepciója zugaiba. A rajzok szinte testükön viselik születésük helyét, mint valami letörölhetetlen bélyeget, amit egy sajátos atmoszféra, jellegzetes gondolkodásmód, és nem utolsó sorban az ebből eredő kivételes tehetség nyomott rájuk. Bármerre is sodorta Odüszszeusz-útja, bárhol is kereste rajzzal a kenyerét, művészetében mindvégig megőrződött valami megmagyarázhatatlan sajátos jelleg, amelyből kiérzett a magyar föld rögszaga, drámaisága, lírai fenoménje.

Élete során mindvégig fontos maradt számára, hogy a hazájabeliek, az itthon maradottak – követők és másolók, avagy a vonal rajzi szellemét őrzők és továbbfűzők – értesüljenek róla, Tarnabod és New York között mire is jutott ő a világban. Nem feltétlenül a hírnév, a becsvágy miatt. Inkább a keze alól kifutó, a figurákat és az indulatokat, a kiforró gondolatokat megformáló vonal iránti alázata miatt. Hazaköltözött. Megérkezett?

Szalay Lajos
KoGárt Művészeti Alapítvány, 2008
Ármegjelölés nélkül

 
 
 

Balázs Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu