buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Azt meséld el, Pista”
Radnóti Zsuzsával Örkény István jelenéről beszélget Bán Magda


2009.12.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Harminc évvel ezelőtt hunyt el Örkény István. Ma színház viseli a nevét, ahol nemrég volt a Macskajáték premierje, tavaly a Palatinus Kiadó elkezdte – a ki tudja hányadik – Örkény-összes kiadását, az Egypercesekkel. Megjelent Szirák Péter monográfiája az íróról, a napokban újra megjelenik Mácsai Pál előadóestjének szövege, s ez az est túl van már a négyszázadik előadáson. Azt szokták mondani, hogy egy író távozása után rövidebb-hosszabb csönd következik, ez a purgatórium, ekkor válik el az utókor számára, hogy kell-e, maradandó-e az életmű, vagy annak egy-egy műve az utókor számára?”
 

– Harminc évvel ezelőtt hunyt el Örkény István. Ma színház viseli a nevét, ahol nemrég volt a Macskajáték premierje, tavaly a Palatinus Kiadó elkezdte – a ki tudja hányadik – Örkény-összes kiadását, az Egypercesekkel. Megjelent Szirák Péter monográfiája az íróról, a napokban újra megjelenik Mácsai Pál előadóestjének szövege, s ez az est túl van már a négyszázadik előadáson. Azt szokták mondani, hogy egy író távozása után rövidebb-hosszabb csönd következik, ez a purgatórium, ekkor válik el az utókor számára, hogy kell-e, maradandó-e az életmű, vagy annak egy-egy műve az utókor számára? Örkény István utóéletében ez a csönd mintha elmaradt volna. Az egypercesek darabjai beépültek a közbeszédbe, a Macskajáték és a Tóték azóta is járja a honi és külföldi színpadokat. Mit jelent tehát Örkény ma, a 21. században? Mi a titka?

Nagyon sokat beszélt ő is és a monográfusai is arról, hogy írásainak legjellegzetesebb képessége az egyszerre két oldalról látás és láttatás: a színe és a fonákja az élet dolgainak. Egyszerűbben fogalmazva a tragédia és a komédia egy különleges látásmódú együttese, sajátos ötvözete, amit groteszknek nevezünk. Azért is igyekszem pontosan fogalmazni, mert a groteszk mára tartalmát illetően egy kissé kiürült szó, és nem minden ember tudja pontosan definiálni, mit is jelent valójában. Õ ezt tudta csinálni, és aki ismeri az életét, az tudja, hogy milyen furcsa és hihetetlen fordulatokban gazdag sorsot élt át, és hogy ezt milyen bölcsességgel, humorral és felülről nézve tudta szemlélni és megfogalmazni. Humorral, teszem hozzá, és ez nagyon fontos jellemzője. Sokat foglalkozom a 20. századi magyar drámával, a 20. század fordulóján egészen csodálatos, semmihez sem hasonlító pesti humor termett, Szép Ernő, Szomory Dezső, Heltai Jenő, Gábor Andor, Molnár Ferenc és még folytathatnám a sort, voltak ennek a mesterei. Ez a humor válságokban, világdúlásokban is megmaradt és segítette a szörnyűségek túlélését. Ahogy Örkény szokta volt mondani, ez hungarikum. Ez a keserű humor hatotta át az ő világlátását és írásait.

– Említette Örkény kanyarokban, bukásokban és sikerekben gazdag életét. Két példát lehet erre idézni, az egyik valóban életrajzi, amikor hófehér főhadnagyi egyenruhában jelent meg a II. világháborús behívójával, kinevették és mivel tiltakozott, rangjelzését letépték, hófehér egyenruhájában kikötették, majd durván átlökték a munkaszolgálatosok közé…

…mert zsidó származású, amiről ő nem is vett tudomást, hiszen a piaristákhoz járt, és a családban sem volt téma, tehát fogalma sem volt róla, így igen hamar megtapasztalta a fent és lent különbségét.

– Mondok egy másik példát, már az írói pályából, amikor megírt egy novellát, és maga Révai átkozta ki, pedig addig kedveltje volt, és hosszú szilencium következett utána.

Melyikre gondol, mert két ilyen botrány is volt? Az első a Lila tinta, amelyről azt írták, hogy bűnös erotika fűti, a másik meg a Niagara nagykávéház volt, ezt követte egy újbóli szilencium. Megmaradt Révai szövege a Lila tintáról, amely romlott, nyugati erkölcsről beszél, amely áthatja, körüllengi az írást. Érdemes újraolvasni! Ma már szinte érthetetlen Révai támadása, de talán azért, mert a novella megfogalmazásában volt valami lázító, amit rögvest megéreztek. Erről az írásról saját maga is azt mondta, hogy különben meg nem igazán jó szöveg, és valóban elmarad például az említett Niagara nagykávéháztól.

– És azzal mi volt „a baj”?

1958-ban írta a kézirat dátumozása szerint, de csak 1963-ban jelent meg az Élet és Irodalomban. Akkor már erőteljesen fellazult a szilenciuma, megjelentek már novellái, köztük ez is. Elképesztő dörgedelmek érkeztek miatta a pártközpontból, és egy rövid ideig megint nem jelenhetett meg tőle semmi. Kiderült, hogy azért, mert ugye ez egy kafkai novella, amelynek lényege, hogy az ember vágyik az erőszakra, vagyis inkább a büntetésre, azt remélve, hogy utána talán túl lesz félelmein, szorongásain. Ezt egy kávéházi közegbe helyezte el, ahol azzal szórakoztak, hogy a kiválasztott, tehát nyertes vendég bement a függöny mögé, és ott erősen bántalmazták úgynevezett verőlegények. A vendégek távozáskor borravalót adtak, megköszönték, és csillogó szemmel, felszabadultan jöttek ki. Az az írói titka talán, hogy az emberi örökről ír, és ezért néha elképedve mondhatjuk, hogy ez is az ő tollára való. Talán ezért ilyen népszerű a Macskajáték és a Tóték színművei is. Mert azt fogalmazzák meg igen kegyetlen tükörben, hogy milyenek vagyunk. A mindenkori konkrét szituációt rajzolja meg, és azután elemeli metafizikus jelentéstartományba. Egyszer kaptam egy az interneten megjelent nagyon érdekes elemzést. Egy fiatalember megtalálta a Ballada a költészet hatalmáról című szeretni való egyperces első változatát. Végigelemezte, hogy az eredeti és aztán az újraírt és kötetben megjelent változat között milyen különbségek vannak. Érdekes, hogy hogyan gyomlálta ki azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek korhoz kötöttek voltak. És maradt egy általánosabb, elemelt szöveg. És ezeknek az írásoknak a többsége így a mai magyar „Abszurdisztánban” is találóak lehetnek (Grendel Lajos szavával élve). Egyébként van egy kötet-elképzelésem, ami ahhoz kapcsolódik, mintha ma is íródhatott volna az egypercesek nagy része. Ha találok, ilyen „Örkény tollára való” jelenséget, híradást, kivágom az újságból és ráírom a dátumot. Ezeket a kis dokumentumokat szeretném a motívum hasonlósága miatt párba rendezni egy-egy ennek megfelelő Örkény-írással. Például van egy egypercese, a címe Gli ungheresi, amely arról szól, hogy egy olasz cukrászmester felfedezi a fagylaltot, és csengős kocsijával bejárja a világot, mindenütt nagy sikert arat, megérkezik Magyarországra, ahol a lakosság annyira el van foglalva saját magával, nevezetesen a frissen kivetett sóvámmal, hogy rá se hederítenek a fagylaltra, sőt, a cukrászt is kikergetik az országból. Nekikeseredik, hazamegy, ágynak esik, meghal, és utolsó sóhajtása ez: „Gli ungeresi…Gli ungeresi” Szóval, hogy a magyarok tették tönkre… Hát nem azt látjuk most is, hogy teljesen befelé fordulunk, csak a saját nyomorúságunkon rágódunk, kesergünk folyton folyvást? Nem érdekel igazán bennünket, hogy mások máshol hogy élnek, mit csinálnak, és hogyan kezelik a problémáikat!

– A Palatinus Kiadó jövő évi tervei között a novellák teljes, összkiadása szerepel, valamint egy szociográfia, amelyet viszonylag ritkán emlegetnek, a Lágerek népe. Pedig ez gyakorlatilag egyidejű híradás a II. világháború hadifogságáról, hiszen Örkény már ott elkezdte írni, s aztán a háború végén, 1945 decemberében tért haza.

Krasznogorszkban volt hadifogoly, én is jártam ott, közel Moszkvához, ez volt a fő gyűjtőtábor. A Lágerek népe mellett pedig az Amíg idejutottunk című szociográfiát is ott írta. Különös, hogy erről a világról, a hadifogolytáborokról a Szovjetunióban, de úgy tudom, még Németországban is kevés műalkotás született. Nálunk se igen került be ez a könyv az irodalmi köztudatba. Most, és ez meglepetésként ért, kiadják Németországban a Suhrkamp Kiadónál. Annak idején az első két fejezet akkor jelent meg, miután ő már hazatért, 1946-ban, Boldizsár Iván lapjában, az Új Magyarországban. Ebből szintén botrány lett, leállították a közlését, s kötetben már ez a két fejezet alaposan megnyirbálva jelent meg. Ezt vissza tudtam állítani, szerencsére.

– Ön évtizedek óta a kortárs magyar drámával foglalkozik, dramaturgként figyeli és ösztökéli a tehetséges írókat a drámaírásra, Lát-e olyat, akire hatással volt, van Örkény?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a furcsa, különös irónia, a humor, a helyenkénti groteszk látásmód feltétlenül. Mondhatom Bereményi Gézát, Tasnádi Istvánt, s talán még Esterházy Pétert is. A humornak az a pesti, különleges válfaja, világlátása megy tovább ezeknél az alkotóknál, a műveikben. Van ennek a hangvételnek egy lírai változata, amit Egressy Zoltán és Háy János képvisel számomra.

– Évtizedek óta őrizgetem a Hungarotonnál megjelent bakelitlemezemet, amelynek Élőszóval a címe, és Örkény maga mondja el írásait. Örömmel hallom öntől, hogy ez a válogatás megjelent a kor hordozóján, CD-n is, a Hungaroton és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiadásában, de talán csak a Petőfi Irodalmi Múzeumban lehet hozzájutni.

Igen, én is csak ott találkoztam vele. Kár, mert, mint tudjuk, a saját előadásmód mindig hozzátesz, értelmez is, és sokszor ez a mű első és hiteles értelmezése. De, és ez örömmel tölt el, a Széchenyi Könyvtár munkatársai készítettek egy nagyszerű Örkény-honlapot. Szép és friss információk, életrajz és művek, mind megtalálhatók rajta. Hallottam, hogy a Tóték című darabot Indonéziában mutatták be, zajos sikerrel, nagy sajtóvisszhanggal. Az akkori indonéziai nagykövet, Illés Mihály sokat segített ebben, elkérték a filmet is, nagyon felkészülten vitték színre, és jól értették a mindenkihez szóló mondandóját. A Tótéknak van ugyan egy korhoz kötődő története, de arról szól, hogy meddig lehet megalázni az embert, és ez természetesen érvényes a diktatúrára, a családi közegre, a világválságra, a másságra, az idegenségre egyaránt. Eljön az a pont, amikor a megnyomorított ember fellázad.

 
 
 

Bán Magda

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu