buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 19, hétfo
Huba napja





















Évfordulók:
1914: Bajomi Lázár Endre születése
1936: Federico García Lorca halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„És megismeritek az igazságot...”


2009.12.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Bármilyen meglepő is, a Központi Hírszerző Ügynökség története – félelmetes hírneve ellenére is – félrefogások, ügyetlenségek, dilettantizmus, szakmai impotencia, tragikus tévedések sorozata. Fennállása 62 éve alatt, s különösen az elmúlt két évtizedben sokszor állt a teljes csőd szélén, a széthullás állapotában, romokban.

Már „előélete” sem ígért túl sok jót, nem bővelkedett siker-sztorikban. A második világháború kitörésekor az Egyesült Államok nem rendelkezett semmilyen hírszerző szolgálattal, a Pearl Harbor-i támadás (1941. december 7.) előtt az amerikai titkosszolgálati anyag elfért néhány irattartóban a Külügyminisztérium irattárában, információforrásul pedig kizárólag néhány tucat nagykövet és katonai attasé szolgált. Ezért is hozták létre 1942 októberében az OSS-t, a Stratégiai Szolgálatok Hivatalát, Wall Street-i brokerekből, előkelő egyetemek diplomásaiból, szerencselovagokból, besurranó tolvajokból, szélhámosokból, reklámügynökökből, kaszkadőrökből. A 13 ezer főt soha meg nem haladó állomány parancsnokának, Donovan tábornoknak az ötletelés volt a legfőbb játékszere és munkamódszere. Nem csoda, hogy 1945 tavaszán az USA jóformán semmit sem tudott a Szovjetunióról, s alig valamivel többet a világ más részeiről. Az 1945. szeptember 20-i feloszlatását követően a Központi Hírszerző Csoport, majd a Különleges Műveleti Hivatal vette át a külföldi országokban folyatott kémkedés és felforgatás irányítását, míg 1947 júliusában létre nem jött a CIA.

Tim Weiner, a The New York Times újságírója lenyűgözően izgalmas, s megdöbbentő könyvben dolgozza és idézi fel a CIA felemelkedését és bukását, azt, hogyan halt hamvába az apák öröksége. A CIA sok korábbi vezetőjével, fontos munkatársával beszélgetett, s feldolgozta az ügynökség több mint ötvenezer eddig hozzáférhetetlen dokumentumát. A minden eddiginél hitelesebb és alaposabb anti-legendáriumban azt a problémát vizsgálja, s illusztrálja rengeteg példával, esettanulmánnyal, hogy hogyan működhetett egy titkos hírszerző szervezet átláthatóan egy nyitott demokráciában (sehogy), hogyan lehetett hazugsággal, terrorakciókkal felforgatással az igazságot szolgálni, a demokráciát terjeszteni. Átfogó – több mint száz oldalas jegyzetanyagot tartalmazó – munkájából kiderül, hogy a CIA története egyúttal a 20. század titkos és részben ismeretlen története is: az amerikai hatalmi érdekek és arrogancia, a nyers erő, a pénz és hatalom mozgatta izgalmas, elképesztő, szörnyű, elborzasztó és mocskos akciók, véres puccsok tobzódása. A CIA – persze a KGB is – joggal érdemli ki a világ legnagyobb terrorszervezete elnevezést. Egyik elnöke, John McCone például 1961-es hivatalba lépésekor kijelentette, hogy a szervezet nem működhet továbbra is úgy, mint egy kalandfilmbe illő társaság, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy külföldi államok belügyeibe avatkozzon be. De, persze, minden ugyanúgy folytatódott, mint addig.

A demokratikus rendszerek megdöntése, vezetőik eltávolítása, a diktátorok regnálásához, illetve kínossá válásuk esetén eltávolításukhoz nyújtott anyagi és katonai segítség, politikusok elrablása, meggyilkolása-meggyilkoltatása az ügynökség rutintevékenységéhez tartozott. Fidel Castro meggyilkolása céljából – J. F Kennedy utasítására – például a CIA történetének legnagyobb titkosszolgálati operatív műveletét folytatta: hatszáz CIA-tiszttel, ötezer szerződéses CIA-munktárssal, az amerikai maffia, s a harmadik legnagyobb karib-tengeri flotta – tengeralattjárók, járőrhajók, a parti őrség naszádjai – bevonásával.

A CIA pénzelte-szervezte az 1960-as kubai, totális kudarccal végződött Disznó-öbölbeli partra szállást is, amelyhez az ügynökség 1895-ös domborzati térképeit használták, ezek pedig nem mutatták, hogy a mocsárvidék alkalmatlan a gerilla hadviselésre. S egy majdnem hasonló példa a szakértelem hiányára: az Egyesült Államok légiereje 1999-ben a CIA információi és egy régi turistatérképe alapján bombázta le a fegyverraktárnak tartott belgrádi minisztériumot, amely valójában a kínai nagykövetség volt.

S aztán itt vannak az igazán tragikus következményekkel járó melléfogások. A CIA nem látta előre a kelet-európai szocialista rendszerek összeomlását, az indiai atombomba létrehozását, csődöt mondott a 2001. szeptember 11-i merényletek megakadályozásában. (A CIA ezután globális katonai rendőrséggé vált, s a világ különböző országaiban titkos börtönöket hozott létre, gyanúsítottak ezreit kínozta meg.) Az iraki vegyi és biológiai fegyverekre vonatkozóan tonnányi elemzést készített unciányi hírszerzési adat alapján, s mindenben tévedett: teljesen hamis, félrevezető információkkal szolgált – igaz, azért is, mert meg akart felelni az elnök elvárásainak.

A kudarc-sorozaton nem is lehet csodálkozni, ha tudjuk, hogy például 2001-ben a CIA-nél 17 ezer irodai aktatologató dolgozott, míg terepen, a külföldi operatív műveletekben összesen csak kb. négyezer ember vett részt, nagy részük ráadásul nem is beszélte az adott ország nyelvét, nem ismerte kultúráját. A CIA-t trehányul végzett munkájáért 2005 tavaszán utolérte bírálói és az elnök büntetése: mintegy a Pentagon kirendeltsége lett, az újonnan létrejött Nemzeti Hírszerző (vagy Nemzetbiztonsági) Igazgatóság felügyeli és koordinálja a 16 titkosszolgálat működését; a hadügyminisztérium ellenőrzi az óriási nemzetbiztonsági költségvetést, amelyből, ha egy százalék jut a CIA-nak.

A CIA 1961-ben, Washington közelében felépült gigantikus, új székházának előcsarnokában egy idézet olvasható János evangéliumából: „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” Kár, hogy a fel(fal)irat pusztába kiáltott szó maradt.

Tim Weiner: A CIA története. Hamvába holt örökség
Ford.: Magyarics Péter
Gabó Kiadó, 2009
694 oldal, 5990 Ft

 
 
 

Gervai András

Gabo Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu