buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy rendszervédő feljegyzései


2009.12.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Sombor-Schweinitzer József azon kevés számú, két világháború közötti rendőrtisztek közé tartozott, akinek világos és egyértelmű képük volt arról, hogy a tekintély és a demokrácia elemeivel egyaránt rendelkező kormányzó-központú és parlamenti kormánytöbbségre támaszkodó rendszernek kik az ellenségei és kik a barátai. Ez a felismerés nem csak Carl Schmitt Politische-tételének szükségességét bizonyítja, hanem az 1944 októbere után történtek ismeretében azt a kérdést is felveti, hogy miért voltak olyan kevesen az ilyen emberek?

Sombor-Schweinitzer József 1923-ban kezdett el dolgozni a budapesti rendőrkapitányság politikai osztályán. 1938-tól a budapesti rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezető-helyettese lett, 1939 elejétől pedig ő irányította a teljes Politikai Nyomozó Osztály munkáját. 1938-tól 1944-ig lényegében a budapesti rendőrség politikai osztálya vezetőjének tekinthető. Tevékenysége miatt a német hatóságok a flossenbürgi koncentrációs táborban tartották fogva 1944–45-ben. Szabadulása után az amerikai OSS kérte segítségét a korábban szakterületéhez tartozó nyilasok háború utáni elfogásában. Nagyon korán, a ’30-as évek legelején felismerte már, hogy a korábbi, ’19-es eszmékből és tapasztalatokból táplálkozó, szovjetbarát szélsőbaloldali illegalitás helyét, fenyegetésük biztonsági kockázatát átveszik a Harmadik Birodalom szövetségesének számító szélsőjobboldali pártok. Hogy Sombor-Schweinitzer detektívorra milyen érzékeny volt, azt jelzi, hogy a legelső komoly szélsőjobbos ügy majd’ fél évtizeddel felismerésének megfogalmazása után került felgöngyölítésre. Ez akkor történt, amikor a Gömbös-kormány idején, 1936 tavaszán Böszörmény Zoltánt letartóztatták, ami után a kaszáskeresztes mozgalom megszűnt. Som-bor-Schweinit-zerhez hasonló kvalitásokkal, értékrenddel és nyomozói érzékkel rendelkezett Hetényi Imre, aki 1922-ben lett a budapesti rendőrkapitányság főkapitány-helyettese. Hetényi Imre főkapitány-helyettest a szélsőjobboldali ügyek specialistájának tekintették a korban. 1938-as (kényszer?) nyugdíjazása után három évvel jelentette meg könyvét (Amikor a rend őre voltam), amelyet a most szóban forgó kötethez hasonló – vagy azzal azonos – gondos kezek adhatnának ki újra.

Miután 1920 nyarán a népbiztosok perében tíz embert ítéltek el, 1925-ben Magyar Szocialista Munkáspár fedőnéven legális párt szerveződött, amelyet 1928-ban betiltottak és felszámoltak. 1925-ben egy Sombor-Schweinitzer vezetésével folytatott nyomozás révén sikerült elfogni Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt. Rákosit ezután tizenöt éven keresztül tartották börtönben, hiszen meg-megújított pereinek köszönhetően első, nyolc és fél éves börtönbüntetése 1934 tavaszán ugyan letelt, de 1935 elején újra perbe fogták és ismét elítélték. 1940-ben a Szovjetunióval kötött megállapodás értelmében engedték ki Moszkvába. Míg azonban Rákosi második börtönbüntetését töltötte a szegedi Csillagban, bevitték Szálasit is. Ez szintén Sombor-Schweinitzer-nek volt köszönhető, pontosabban a pártokban, szervezetekben tucatszámra beépített kémei jelentéseinek. Miután 1938. február 21-én Keresz-tes-Fischer Ferenc belügyminiszter feloszlatta a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, 1939. február 24-én betiltotta a Nemzetiszocialista Pártot is, amely csak nevet váltott a korábbihoz képest. Szálasit 1937. április 15-én őrizetbe vették és másfél hétig előzetes letartóztatásban tartották. 1938 nyarán a Budapesti Ítélőtábla Szálasi Ferencet három évi fegyházzal sújtotta, amit a Kúria jogerőre emelt.

Szálasi végül 1940 szeptember közepén amnesztiával szabadult a szegedi Csillagbörtönből.
A nyilas-mozgalmak specialistájának tekinthető fiatal történész, Kovács Tamás, a Magyar Országos Levéltár kutatója jelentette meg Sombor-Schweinitzer József 1943-ban keletkezett feljegyzését, amely nem másról szól – megdöbbentő részletességgel, történészeket megszégyenítő összefüggés-kereséssel és kronologikus sorrendben előadva –, mint a Horthy-kori rendőrség szélsőjobboldal-ellenes fellépéseinek bő egy évtizedéről (1932-től 1943-ig terjedően). Az eredetileg A magyar nemzetiszocialista mozgalmak története címmel elkészített dokumentum az angolszász hatalmakkal kapcsolatba került, a kiugrás pillanatára váró és egy béketárgyalásra készülő ország leendő diplomáciai tárgyalótestületének íródott, méghozzá olyan munkaanyagként, amely a háború előtti és alatti, németbarát, vagy egyenesen náci-kollaboráns magyarországi politikai csoportok elleni hatékony, aktív és kemény fellépésről beszél. Mindezt pedig úgy teszi, hogy egyszerre demonstrálja a nyilas, nemzetiszocialista pártok német kötődését és a konzervatív Horthy-rezsim ezzel szembeni védekezését, mint legitimációs és a rendszert igen kedvező fénybe állító tényezőt. Mondhatnánk, hogy ennek tükrében a tökéletes munkát végző, igen lelkiismeretes és tekintélyes korismerettel rendelkező történész „propagandamunkát” adott ki. De mégsem tehetjük. Egyfelől ugyanis Sombor-Schwei-nitzer kérdésről alkotott felfogása pontosan az volt, hogy a konzervatív rendszert meg kell védeni az alapvetően szélsőbaloldali indíttatású, csupán németbarát előjelű nemzetiszocialista biztonsági kockázattól. Ez ugyanis – mint írta – egy „forradalmi jellegű szervezkedés, amely a nemzetiszocializmus magyarországi letéteményesének nevezi magát, agitációja során alig titkolta, hogy német segítséggel akarja a hatalmat megszerezni”. Másfelől pedig a dokumentum beállítása egy új narratívát indíthat útjára, amely a kérdés konzervatív felfogású vizsgálóinak igen kedves módon úgy láttatja a Horthy-rendszert, mint amely – beváltva Bethlen mondását – tudott „ütni jobbra is, balra is”, és az ellenforradalom első miniszterelnökének, Huszár Károlynak a szavaival valóban nem tűrte az „ellen-Samuelyket”.

Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb
Dr. Sombor-Schweinitzer József feljegyzése a szélsőjobboldali mozgalmakról, 1932–1943
Bev., jegyz: Kovács Tamás
Pártok és politika sorozat
Gondolat Kiadó, 2009
157 oldal, 2950 Ft

 
 
 

Békés Márton

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu