buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Hű, ha...


2009.03.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A társas élet modern struktúrái, így az érzelmi alapon kötött házasság, hosszú fejlődés eredményeként alakultak ki. Georges Duby, a neves francia tudós egy egész könyvet szentelt annak a küzdelemnek, amelyet a klérus vívott az uralkodó osztállyal a 11–13. században a barbár időkből megmaradt, gyakran valóságos leányrablással kísért házassági szokások ellen. Hui-zinga még a tizenötödik század kapcsán is arról ír híres művében, hogy az egész lovagi ethosz a keresztény felszín alatt továbbélő primitív ösztönök megfékezését szolgálta. Szerelem persze mindig is létezett, ám az a mód, ahogyan gondolkodunk róla, valamint az, ahogyan kifejezésre juttatjuk, koronként változik. La Rochefoucauld a 17. században még úgy vélte, hogy a puszta gyönyör a parasztoknak, a házasság meg a polgároknak való, nemesembernek gyöngédségre, kifinomult játékra, egyszóval rafinált szerelemre van szüksége. Azon, hogy az ancien régime-korabeli szalonok embere így vélekedett, nincs mit csodálkoznunk. Az már inkább elgondolkodtató, hogy alig néhány évtizede még a tudósok is hasonló elfogultsággal közelítettek a modernitás előtti korok érzelmi életéhez. Sokáig úgy hitték, a szerelmi házasság romantikus jelenség, a felvilágosodás öröksége, akárcsak a gyengéd szülői érzés: a szülők Rousseau óta babusgatják csemetéiket.

Péter Katalin könyve, mely a 16–17. századi királyi Magyarország főúri és jobbágyi házasságaival foglalkozik, ezzel a felfogással száll szembe, annak az antropológiai szemléletváltásnak a jegyében, mely néhány évtizede zajlott le. A rendelkezésünkre álló forrásokba életet lehelve bizonyítja: a felvilágosodás előtt sem finomabb érzelmekre képtelen szörnyetegek, érzéketlen fatalisták éltek a földön. A könyv erénye, hogy a szerző úgy közelít a régiekhez, mint mondjuk a szomszédban lakó külföldiekhez szokás. Miközben a négy-ötszáz évvel ezelőtti peranyagokba, főúri levelekbe is betekintést enged, bizalmas idegenvezetőként kalauzol végig a korabeli „házassági piac” színterein.

Mert a korban – figyelmeztet a szerző – szinte mindenki (nemes és paraszt egyaránt) folyton a jó partit szimatolta, lévén hogy még egy Csongrád méretű településen is szinte lehetetlen volt elegendő számú kortársat találni. Ezért az emberek sűrűn látogatták egymást, ha alkalom adódott, azonnal fölkerekedtek, több napi járóföldre is elmentek keresztelőre, temetésre. Főúri lakodalmakra a fél országból szedték össze a rengeteg asztalra való evőeszközt, Thurzó György Biccsén egy külön épületet emeltetett a vendégeinek. Az olvasónak az az érzése a könyvet lapozva, hogy ebben az időben mindenki ismert mindenkit. Péter Katalin a fekete-fehér reprodukciókkal kísért sok illusztratív példán keresztül szó szerint elevenné, megfoghatóvá, emberivé teszi a kort. Szinte látjuk Nádasdy Tamást, amint országos ügyeit félbehagyva, a harctérről hazasietve végzi el meddő feleségén a kényes nőgyógyászati beavatkozást, halljuk amint Thurzó György, a nagyhatalmú nádor gyerekeivel hancúrozik. A szerző hangsúlyozza, hogy a rossz házasságot természetellenesnek tartották, mi több, a szeretet (ez a szó a korban a szerelmet is jelölte) a házasság öszszetartó ereje volt szemükben. Egy sárospataki özvegyaszszony házasságát a nála több mint harminc évvel fiatalabb vőlegényével azután engedélyezte az illetékes egyházi hatóság, hogy a bírák (a pár többszöri folyamodványára) megállapította: „Sok esztendeje, hogy egymást várják… Nagy köztök az szeretet.”

Megnyugtató érzéssel teszi le az ember a könyvet. Lám-lám, nincsen új a nap alatt. Nekem egy kedves történet jut az eszembe, amit apám vidéki körzeti orvosi praxisából mesélt. Egyszer a rendelőjébe egy középkorú asszony lépett be, mindenfélére panaszkodott. Apám tréfásan megjegyezte: „Asszonyom, maga szerelmes.” Mire a nő komolyan: „Hova gondol, doktor úr, én férjes asszony vagyok!”

Péter Katalin: Házasság a régi Magyarországon
L’Harmattan Kiadó, 2008
168 oldal, 2000 Ft

 
 
 

Hamvas Levente Péter

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu