buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A sokszorozó nulla


2009.03.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ki is az a dramaturg? Mi a feladatköre? Czímer József, a magyar dramaturgok legtekintélyesebbje szerette mondogatni: a dramaturg önmagában senki, de ha az ő „nulla” jelét megfelelő „egyes” – író, rendező – neve után írják, megtízszerezheti az előtte álló igazi színházi alkotó elképzeléseit, eredményeit. Deres Péter személyében ilyen „sokszorozó alkat” kezdte nemrég pályáját. Íróként is.
 

A kilencvenöt éves korában, 2008 decemberében elhunyt Czímertől pár hete vettünk búcsút. A mesterségben, melyet jó tizenöt éven keresztül, az egyetemi berkekből átrándult vendégként, magam is gyakoroltam, ő volt a legmeghatározóbb pallérozóm, s bár ritkán értettünk egyet – talán az emberöltőnyi korkülönbség miatt is –, okfejtéseinek, téziseinek a hatalmas műveltségből eredő alapvető igazát sosem vonhattam kétségbe, inspiráló, katalizáló hatásának, teremtő humorának pedig nemegyszer lehettem színházi tanúja. Némiképp jelképesnek érzem, hogy Czímer távozásával szinte egy időben került sor Deres Péter Kriptogram című kötetének könyvbemutatójára (s abban a színházban, a Vígben, amelyet „Dodó bácsi” máig emlékezetesen szolgált, mielőtt az ugyancsak színháztörténeti fejezetet jelentő pécsi munkálkodásra adta fejét). A nálam huszonkilenc évvel fiatalabb (1978-as) Deres bölcsészként tanítványom volt, s bár szakmailag voltaképp nélkülem, témavezetője nélkül is megállt a lábán, udvarias, érdeklődő, nyitott, kissé „angolos” egyénisége mindig figyelmet mutatott a konzultációk iránt.

Deres az író dramaturgok közé sorolódik. Adaptált-írt színműveket is. Ezzel a hivatás nyugat-európai, főleg brit művelőihez áll közel (az orosz dramaturg inkább félelmetes színházi tekintély, olykor az igazgatónál is nagyobb). A Napkút Kiadó induló Kútfő Bibliotéka sorozatának 1. darabjaként gondozott Kripto-gram a szövegszakember, tudásközvetítő, elemző, esszéista Deres Péter début-je. Abban a közösségben – a magyar dramaturgok céhében – erősíti meg helyét, amelyet (többek között) az irodalomnak, a könyvkiadásnak is elkötelezett pedagógus, esztéta, színház- és zenetudós Fodor Géza tevékenysége fémjelzett még a minap (gyászkeretbe fogott neve újabb premierek színlapjain is olvasható: előre dolgozott). A dramaturgi kar az irodalomtörténész, filológus Radnóti Zsuzsát, a műfordító, tanulmányíró, antológia-szerkesztő Upor Lászlót, a fordító, kiadóvezető Morcsányi Gézát, a sokoldalú, örökmozgó Radnai Annamáriát, a rendezésre átnyergelt Böhm Györgyöt és érdemes társaikat tudhatja magáénak. Deres Péter színházi írásai a tanár, filosz alkatú, de mindenestül színházban gondolkodni képes személyiséget körvonalazzák, aki teóriáinak, célkitűzéseinek, dráma- és színházképzetének ars poeticáját foglalta az elegáns könyvbe.

Az értekezés egyanyagúsága, a formavilág egységessége arra utal: Deres eleve kötetben gondolkodott. Sajátságos munkafolyamathoz: az olvasóval való közös befogadáshoz választotta az elemzett darabokat. Czímer József A dramaturgia regénye (1976) cím alatt különböző időben született, különböző jellegű és irányultságú írásokat komponált rendszerbe, amely „regény” persze nem lett, de a drámaírás, drámamegmunkálás, drámabemutatás, dráma- és színházkritika szaggatott „nagytörténete” – részint kor- és hivatásrajzként, valamint önvallomásként – mégis megfogalmazódott benne. Deres a fragmentáltság (mondhatni: a globális fragmentáltság) korában él és végzi teendőit. Amennyiben a drámakutatás, a dramaturgi tevékenység könyvbeli lenyomatának lehet epikus jellege, az ő Kripto-gramja a dramaturgia novellafüzére, a modern (kortárs) dráma színképe (esetleg „talán nem is a szó szoros értelmében vett »drámák«-é”).

Az egységes építkezés számos jelből kitűnik. A hasonló összeállításokban megszokott előszót beszippantotta az első eszmefuttatás (David Mamet: Titkosírás). Az amerikai író The Cryptogramje nyomán az alaptétel rögvest megjeleníti magát: „Sejtelmes, furcsa szövegekkel bíbelődünk itt. […] Titkos írásokkal. […] Igyekeztünk olyan szövegeket választani, amelyeknél – első találkozásra – a történet is kérdéses; bújni, rejtőzködni, kacérkodni látszik, aztán (általában) mégis felkínálja magát. Máskülönben minek jött el a randevúra?, kérdezhetnénk. Ezek örömszövegek. Az ember természetesen megdicséri egy dráma sminkjét, rúzsát, divatos fazonú haját, az alkalomra választott öltözékét – de mégiscsak az érdekel minket, hogy mi a véleménye a világról…”

A dramaturgi promiszkuitás ezúttal tíz drámatextussal keres kapcsolatot. Az említett első oknyomozás (részleges) kivételével mindegyik találkozáskor a szöveg a jelszó, kulcsszó. A szövegcentrikusság, a szoros olvasás nem engedi, hogy e szó hiányozzék az eszszécímekből. Az elit mezőnybe négy magyar alkotás nyert bebocsátást. Bartis Attilától a Romlás (Szöveg. Romlás), Borbély Szilárdtól a Kamera.man (Mélybardó szöveg), Garaczi Lászlótól a Plazma (A szöveg mint ősanya-g), Szőcs Gézától a Liberté 1956 (A szöveg fraternizál). Jon Fosse (És nem válunk el soha), Roland Schimmelpfen-nig (Az arab éjszaka), Carlos Murillo (Dark Play), David Eldridge (Az ünnep) és Lars Norén dramaturgiája képezi még az esszésor tárgyát. Ismert és kevésbé ismert, magyarra lefordított és le nem fordított, nálunk bemutatott vagy be nem mutatott színművek. E matérián Deres következetesen, olvasmányosan, mélyenszántóan végig viszi a nincs semmi a szövegen kívül hermeneutikáját – egy, szövegsors-döntő korrekcióval: a drámaszöveg valóságosan vagy virtuálisan a színházon belül van. Plurimediális szubsztrátum, ahogy Manfred Pfister mondja. Kétfelé tapad (minimum). Ezt az eléggé nem tudott (nem eléggé tudott), vagyis elégszer nem hangsúlyozható és bizonyítható vonást festi kontúrossá Deres kiválóan választott idézetekkel, hivatkozásokkal operáló, de főleg saját szellemi, elemzői szuverenitásából táplálkozó könyve.

A diskurzusban meghatározó a többes szám első személyű jelleg nyílt vagy burkolt nyelvtana. A tanári, szemina-rizáló szövegalakításra hasonlít Deres interpretációs módszere, előadásának tónusa (a rendező, színészek, tervezők, munkatársak körében végzett, asztal melletti dialogizáló dramaturgi tevékenységnek igen hasonló a pszichológiája). A konkrét következtetésekkel terjedelmesebb kritikák vagy az elemzéseket gyümölcsöztető színházcsinálók nyilván vitáznak majd, ha szükségét látják.

Jómagam csak a túlságosan ornamentikus fogalmazásmód terhét teszem szóvá. Kiváló ötlet a duplázott zárójelek – (( )) – közé fogott Jegyzetek garmadája, mely átrendezi főszöveg és lábjegyzet általában nehézkes viszonyát, lehetőséget biztosít az önkommentárokra és pontosításokra, stílusszíneket von az olvasóval fenntartott összelélegzésbe. De ballaszt is: túl sűrű ismétlődésben követeli ki jelenlétének jogait, üres bölcselgésre, lapos poentírozásra is késztet, s mint szokatlan vizuális képlet, fáraszt is.

A színházbarát a színlapon általában nem a dramaturg nevét keresi. Helyes. Ha mégis; ha épp nincs színházjegyünk; ha épp nem olyan előadásra van, amelynek Deres Péter a dramaturgja – ajánlom a Kriptogramot, mint hiteles dramaturgi névjegyet, a „sokszorozó nulla” névjegyét. (Jegyzet/jóslat: Deres nevét viszontlátjuk még a színlapokon egyesként: az író, a rendező neveként is.)

Deres Péter: Kriptogram
Napkút Kiadó, 2008
254 old., 2490 Ft

 
 
 

Tarján Tamás

Napkút Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu