buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A verandák hősei


2009.03.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A muminoló-gia, azaz a mumi-nokkal való foglalkozás, kutatás tevékenységét és a muminság mint olyan iránti rajongást ötvöző tudományág mára már szuverén és komoly múlttal rendelkezik. A muminológiának van szemlélete és filozófiája. Ahogyan minden valamirevaló mesehősnek, sorozathősnek, ikonná merevedett vagy magasztosult teremtménynek, a muminoknak is jól definiálható, akár rendszerben felépíthető bölcseleti rendszerük van. A szereplőkkel esett történések, kalandok, események valamennyien ennek a rendszernek mintegy exemplu-maiként szolgálnak: a muminság transzcendáló fogalmát hivatottak megteremteni. Egészen pontosan arról van szó, hogy a finn-svéd Tove Jansson által szövegben és képben teremtett mumin-világ lakói önmagukban üzenetértékűek, a figurák érdekesek, jövés-menéseik csupán esetlegesek, s annyiban relevánsak, amennyiben éppen egy-egy viszonyulási módból, különös reakcióból, vagy éppen a várakozással ellentétes reakció hiányából a nagyon is erős muminságot építik folyamatosan.

Muszáj szóba hozni, hogy a muminok néhol múminok, ugyanis magyar nyelvterületen nemcsak egy változat létezik, az utóbbi húsz évben több fordító jegyezte a megjelent köteteket, és a televíziós rajzfilmsorozatban vetített mumin-epizódokat is többször szinkronizálták. Ez azért sarkalatos kérdés, mert szerencsétlen módon a szereplők neveit is állandóan újrafordítják, így meseolvasó/ hallgató/néző gyerek legyen a talpán, aki még képes azonosítani, hogy ki kicsoda a regényfolyamban. A Napkút Kiadónak köszönhetően 2006-ban elindult egy mumin-sorozat, a könyvek végre magyarul is olvashatók, most Vukovári Anna fordításában. Bár ezek a fordítások következetlenek a már rögzült nevekhez képest, és azoknál határozottan fantáziátlanabbak (néhol kimondottan idétlenek – hogyan lehet például Bájocskából Cókmók?).

Szóval a muminok kicsi, kedves, vízilóformájú teremtmények, „nem kell ruhát hordaniuk”, viszont késő ősztől tavaszig téli álmot alszanak, elég nehezen boldogulnak kávé nélkül, és egy kékre festett tornyos faházikóban élnek, valahol északon, a Mumin-völgyben. Amolyan svéd mici-mackók. A regényvilág és a történések alapsejtje a mumincsalád: Mumin-papa (aki királypárti és leginkább az emlékiratait írja), Muminmama (akinek, annak ellenére, hogy valódi ősanyai és ősháziasszonyi alak, a púderpamacsát tartalmazó retikülje nélkül elképzelhetetlen a személye és az élete) és Muminbocs. Õ folyamatos mozgásban van, időközben különféle barátai és társai, szerelme és vendégei, ellenfelei lesznek, akik gyakran be is költöznek a muminházba. Mindenféle aprónépek: pityerek, bikficek, böngészek, szőrmókok és szőrmókbocsok, manócák, láplidércek és definiálhatatlan egyéb kis izék. A színét a hangulatának megfelelően változtató Cókmók például egy mók, ő Muminbocs szerelme; Vándor (a régi fordításokban a szép nevű Kóklászbóklász) ütött-kopott ruhájában, kalapjában, elmaradhatatlan szájharmonikájával minden ősszel útra kel, és tavaszig a világot járja. Az állandó szereplők között találjuk Motyót, aki egy nagy fülű, egérszerű, a kincsekért, csillogó holmikért rajongó, meglehetősen önző lényecske; Böngész bácsit, aki igazi böngész (ez egy öncélú és korlátolt faj): ő gyűjtögető fajta; Pézsmapatkányt a humortalan és nyomasztó vészmadár funkciójában; Varkocsot, a kirívón kicsi és csípős nyelvű, néhol kimondottan utálatos lencsilányt; és végül a hattivattikat, akik a Szent Iván éjjelén földbe vetett magokból nőnek ki, és örök sorsuk a sorstalanság: némán és süketen a tengereket járják, hogy egy égiháború villámaiban fizikailag és lelkileg is feltöltődhessenek.

A muminok különben nyugodt népek, derűs fenomenológiájuk értelmében élik a mindennapjaikat. „Õk is érzik, amit én, látják azt, amit én, pörögnek és forognak, viharos hangokat hallanak […], de egy fikarcnyit sem érdekli őket, hogy voltaképpen mit éreznek, mit látnak és hallanak, vagy hogy mi az oka a szédítő ringlispílnek!” A Mumin-völgyben sok minden történik, izgalmas és mozgalmas események, és sok szerencsétlenség is: üstökös becsapódás, árvíz, vulkánkitörés, gyilkos tél (szó szerint) – ám a muminok egyenletes életritmusban, különösebb érzelmi amplitúdók nélkül vészelnek át minden sorscsapást. Pontosabban egyetlen biztos, viszonyítási pont, origo, eredő: Muminmama alakja köré épül az egész világ. Õ az, aki mindig tudja, mit kell tenni. Aki halálos lelki nyugalommal kalácsot és mézes puszedlit sütöget a világvége előtt, aki rendíthetetlen békéjével és már-már rezignáltságig lelassult lét-örömével akár legyint is a szomorkodóra, ha arra van szükség, és aki kapkodásával, zavarodottságával, szétszórtságával, a gicscses mütyürökhöz és csecsebecsékhez való, olykor eszementnek tűnő ragaszkodásával végül is berendezi, élhetővé, otthonossá teszi nemcsak a Mumin-völgyet, hanem az egész világot. Muminmama családot épít. Természetesen Muminpapa joviális életszemléletével megtámogatva, irracionális és iremocionális mindenkit el- és befogadásával a muminok újraértelmezik a család fogalmát: sokszínű, sokrétű, fontos és erős kapcsolatok teremtenek meg egy családot, túl vagy éppen innen a vér szerinti kötelékeken. Az erre-arra szimatolgatás, öszszevissza nyüzsgés, keresgélés alternatívájaként a muminok által kínált konzervatív modellekből építkező, ám ugyanakkor nyitott struktúrára épülő nyugalmas családi mindenna-pok akár lemondást, elfordulást is eredményezhetnének, ám itt az egyéni választás eredményeképpen az egyedüli valódi életet jelentik.

A muminság bölcsessége – az explicit tanításokon, eszmefuttatásokon túl – éppen a szabadság fogalmának újradefiniálásában érhető leginkább tetten: „Az volt a családi játékszabály, hogy senki sem aggódik túlságosan a másik miatt. S mivel mindenki bízott a másikban, annyira szabadok lehettek, amennyire ez csak lehetséges”.

A muminvilág szereplői közben mindannyian megjárják a maguk (vándor)-útját, nagy kalandját, hogy végül, mondjuk éppen az ötödik kötet novelláiban, megtalálják saját válaszukat: Vándor a rajongás-függés-magány-társtalanság kontextusában, Cukota és Motyó a tárgyak, dolgok uralmának feloldásában, Muminbocs a birtoklás-féltékenység-elengedés viszonyrendszerében, Muminpapa pedig a családhoz kötődés, a mamusz-muminság szabad választásában.

A történetekhez és a nyelvi megformáltsághoz való viszonyulástól majdhogynem függetlenül varázslatosak a muminok. Ugyanis a muminológia korosztályonként olvasási- és életstratégiaként is funkcionál, a nyugalom és szabadság centrális motívumai köré épülő kissé groteszk és kedvesen bumfordi világépítkezés végtelen játékteret nyit az értelmezésnek

Tove Jansson:
Muminbocs és az üstökös – Muminpapa hőstettei – Szentivánéji rémálom – Titokzatos tél a Mumin-völgyben – A láthatatlan lurkó
Ford.: Vukovári Panna
Napkút Kiadó, 2006–2008
140–184 oldal, 1990 Ft/ kötet

 
 
 

Lovász Andrea

Napkút Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu