buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Repülő mondatok szárnyán


2009.03.01

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Christoph Ransmayr osztrák író regényei nem ismeretlenek a magyar olvasóközönség előtt. A számos nyelvre lefordított Az utolsó világot a Maecenas adta ki magyarul, A Kitahara-kór című munkáját pedig a Jelenkor gondozta. Regényeinek sorát most A repülő hegy folytatja a pozsonyi Kalligramnál, Márton László fordításában.

Ransmayrnek Az utolsó világ hozta meg a világhírnevet 1988-ban; a mű alapötlete Publius Ovidius Naso Átváltozások című művének „posztmodern” átírása, ezután következett A jég és sötétség retteneteinek – első regényének – komolyabb recepciója, mely egy elfeledett északi-sarki osztrák–magyar felfedező expedíció történetét dolgozza fel. A második világháború utáni időszakot megélő generációt jelenítette meg az 1995-ös A Kitahara-kór című regényében. A három könyvet a kritika gyakran vallotta összetartozónak, mivel olyan közös jegyeket vélt felfedezni bennük amelyek alapján egyik regény a másik folytatásának, vagy újabb és újabb variánsának tekinthető. Az író korábbi alapgondolatai ennek megfelelően A repülő hegyben is megjelennek, de arra a kérdésre, hogy a nagy utazó és az Északi-sarktól Tibetig „utaztató” riportokat író Ransmayrt melyik regénye felől, melyik regényétől kezdve érdemes olvasni, nem könnyű a válasz. A repülő hegy koncepciója is totális, és Az utolsó világ után formájában is világköltemény: a tengertől a hegyek csúcsáig vezetik az olvasót a prózavers „repülő mondatai”.

A repülő hegy két testvér története: az én-elbeszélő Pádraic, és bátyja, Liam meg akarja mászni a kelet-tibeti Phur-Rhit, a Repülő hegyet. Az első fejezet a regénybeli történet végéből villant fel egy részt: Pádraic halott. Liam azonban visszameséli őt az életbe. Õ maga viszont odavész, míg Pádraic elbeszélővé lép elő. Az első fejezet nem csak a cselekmény megértésének szempontjából fontos: szüntelenül megjelennek olyan sorok, melyek az elbeszélés alapfeltételeit követelik a halálból visszatérő Pádrai-ctól és az olvasótól egyaránt: „Kelj fel!”, „Hallasz engem?!”, „Emlékezz!” Majd elkezdődik a történet – elölről. A két fivért látjuk Horse Island szigetén, akik hegymászással töltik idejüket. Liam ide száműzte magát a magányba, ahol számítógép-képernyője fényében hol csillagászati jelenséget figyel, hol a világ valamely digitalizált szeletét. A képernyőn jelenik meg az a régi fénykép is, mely a legmagasabb, eddig még meg nem hódított csúcsot ábrázolja… A korábbi regényekhez hasonlóan az „üres helyek poétikája” ismétlődik meg itt, a térkép egy fehér foltja és a még fel nem fedezett terület elnevezése vonzza a két fivért, akik Liam „virtuális tervét” váltják valóra.

Az utazás kettősen rétegzett szövegében párhuzamként kísérve a történéseket felsejlenek egy szigorú ír apa, egy IRA-mánikus fiainak tartott „hadgyakorlatainak”, „manővereinek” gyermekkori emlékképei, s közben Liam egyre inkább az apa egykori helyét foglalja el, míg „Pád-raic” bátyja a számítógép-kezelő, bináris nyelvet beszélő Liam mellett a „Pad”, „mousepad”, vagyis „egérpad” elnevezést kapja. Kelet-Tibetben járunk, a 21. században, egy helybeli nemzetségben, itt találkozik az elbeszélő fivér Nyemával, későbbi kedvesével. A Madárhegyen és a Felhőhegyen – mint nehézségi fokozatokon – át vezet a két testvér útja, de Pádraicot ekkor már bátyja tervei nem érdeklik, szívesebben maradna Nyema mellett. Nyemával megtanítják egymást saját nyelvükre, egy tó partján Pádraic kedvesével feltalálja az írást egy remete által imákkal teleírt kőfalak és kavicsok között. Az elbeszélő folyvást keresi a helyét bátyja – alteregója? – mellett, mígnem a Repülő hegyről, egy lavina felhőjéből csak Pádraic tér vissza.

A történetmondás és újraírás, az írás feltalálása, az értelmezés egy – már-már keleties gondolkodást tükröző – ciklikus létszemléletben összpontosul, melyben a Repülő hegy arra emlékeztet, hogy mindennek el kell múlnia, el kell repülnie, majd megannyi új alak és forma után vissza kell térnie. Ransmayr Az utolsó világban az átváltozást tette meg vezérelvnek, ennek szimbóluma, mementója a Repülő hegy, hiszen „a történeteknek, így a repülő / hegyről szólóknak is, minden fejben valami újjá, / addig nem hallottá kell változniuk. / Abból, amit hallott, kinek-kinek a maga történetét, / a saját elbeszélését kell megteremtenie”.

Ransmayr szimbolikus nyelvvé változtatja a világot: a fivérek hegyi útjai halak neveit őrzik, a ló évében járunk, és a „ló szigetéről”, Horse Islandről indulnak útnak a fivérek a Madár-, Felhő- és a Repülő hegy meghódítására. A szerző többször megváltoztatja a perspektívákat: a megmentett Pádraicnak Liamot kell kiásnia a hóból, és az a sejtés is elhangzik, hogy talán nem is ők választották úticéljuknak a hegyet, hanem a hegy – őket.

A repülő hegy amellett, hogy összefogja a korábbi regények alapgondolatait, befejezésében mégiscsak új utat rajzol meg. Ransmayr korábbi regényeiben eltűnnek a figurák – az Északi-sark jégvilágában, egy költemény szövegében vagy egy szakadékban –, és az ember nélküli természet képével zárul a történet. A repülő hegyben Ransmayr első regényének krónikása tér vissza, aki fél, hogy elbeszélésével végképp eltünteti története főszereplőjét. Ennek ellenpontozásaként a visszamesélt Pádraicnak jut az a feladat, hogy Liamról – s rajta keresztül folyton önmagáról – beszéljen. A repülő hegy az ember nélküli kép helyett – az életbe való visszamesélésen keresztül lassú lépésekkel, a szelek csitultával a túlsó partra vezet, hogy a hosszú út, a mélység és magasság, a halál után visszainduljunk: Nye-mához.

Christoph Ransmayr: A repülő hegy
Fordította: Márton László
Kalligram Kiadó, Pozsony, 2008
328 oldal, 2990 Ft

 
 
 

Arany Mihály

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu