buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Mit ér a költő, ha kortárs?


2009.10.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ugyan, a költők vagy rettentően öregek, vagy már nem is élnek! – csúszott ki egy kisfiú száján a megjegyzés az egyik rendhagyó, diákoknak tartott író-olvasó találkozón a katedránál megjelenő, harmincas átlagéletkorú tollforgatók láttán, majd a társaság egyetlen nőtagjára, azaz rám nézve hozzátette: De semmiképp nem nők! Ennek a pimaszul őszinte, rácsodálkozó megjegyzésnek ott és akkor suta poénkodással némiképp sikerült élét venni, de magyarázatnak szánt mondataink – hogy bár nincs földig érő szakállunk, mégis írónak, költőnek tartjuk magunkat, lám, saját köteteket is hoztunk, tessék belelapozni... – inkább mentegetőzésként hatottak, és sehogy sem akart eltűnni a kétely a nagy, kerek gyerekszemekből. Merthogy gyanúsnak találtattunk. Furcsának, idegennek.

Honnan csöppentünk oda, tudakolták kórusban, és hogy lehet, hogy nem találkoztak a verseinkkel az olvasókönyvükben, ott Petőfi van, meg Arany, igaz, van egy nő is, valami Nemes Nagy Ágnes, de ezek legalább száz éve éltek, csak fekete-fehér fotó látható róluk és egy csomó érthetetlen szóval lehet találkozni a verseikben...

Korunk nem ismeri a fiatal költő fogalmát, vélekedett egy ismerősöm a fenti történet hallatán. Valóban. A költő szót hallva felötlik bennünk a vékonypénzű, lánglelkű Petőfi, a szoknyabolond, dendi Ady, a fecnikre körmölő, háborús tudósító Radnóti, a szép szemű, mindig szomorú József Attila alakja. Ilyenek voltak a Költők. A költőkolosszusok. Régen éltek. Nevük olvasókönyvek és klasszikusok szép kötésű díszkiadványainak lapjai által megőrizve vált a költészet szinonimájává. Kisdiákként az ő verseiket szavaltuk ünnepségeken, az ő köteteik tizedik-huszadik kiadását vettük meg egymásnak szülinapi ajándékként, a keresztrejtvények nagy költőnk megfogalmazása alá/mellé az ő nevük került. Illett az életrajzukat ismerni, és fújni szerelmeik, múzsáik keresztnevét. Az általuk teremtett, vagy a nekik tulajdonított irodalmi hagyományon nőttünk fel, és ahogy a tanárainktól láttuk, mi is kissé félszegen beszéltünk róluk, miként a nagy emberekről szokás. Csak jóval később, tizenöt, tizenhat évesen, a negyedikes tananyagnak köszönhetően jöttünk rá, hogy XX. század közepi, sőt egészen kortárs alkotók is léteznek, mai dolgokról írnak, de sokaknak túl késői volt a felismerés, ezek az új arcok és poétikák sehogy sem illettek a jól megszokott sablonokba, ahogy a furcsa, érthetetlen verseik sem.

A főállású költő státusa mára eltűnt, akár a nyelvből kikopó archaikus szavak. A mai költők megszűntek ikonok lenni. Ezt a szerepet a popsztárok, színészek, médiaszemélyiségek, politikusok vették át. A mai költő strófák mellett prózát, drámát, kritikát, cikkeket ír, tanít, könyvet, folyóiratot szerkeszt, angol nyelvet oktat, zenét szerez, vagy éppen fordításból él. Egy-egy arc közülünk, hétköznapi figura a sarki boltból, az autóbuszról, aki leginkább akkor kerül a figyelem középpontjába (még ha a warholi tizenöt percre is), ha felismeri a marketing hatalmát, mondjuk médiaszerepet vállal, kavar, intrikál, pikáns képek jelennek meg róla itt-ott, netán botrányhőssé válik. A tollforgatók csendesebb, nyakasabb, visszafogottabb, konzervatívabb (?) csoportja a nagy(olvasó)közönség számára ismeretlenül, mellékpályán vesztegelve, a szakma, illetve egy maroknyi olvasótábor figyelmére apellálva alkot, legfeljebb bizakodik némi, majdani hírnévben. Csak a legügyesebbeknek sikerül e két véglet között átmenetre, egyensúlyra lelni, s többnyire közülük kerülnek ki a szélesebb körben is elismert alkotók.

A legnehezebb feladat olvasót találni, de az „akció” sikeréhez elengedhetetlen a kreatív menedzselés. Ha megfelelően nagy hírverést csapnak egy új kötet körül, az jó eséllyel landol a bevásárlókosárban, de mi van akkor, ha a kötet nem tud eltalálni az olvasóhoz? Például Vajdaság-szerte könyvkiadásról még csak-csak beszélhetünk, de a könyvterjesztés fogalma sajnos kihalóban van, ahogy a magyar könyveket árusító könyvesboltok is. A kézbe nem vehető, meg nem vásárolható kötet pedig gyakorlatilag nem létezik. Ez a helyzet viszont új kulcsszót teremtett: az igényes (ön)menedzselést. Az irodalom napszámosai itt szerzők, terjesztők, menedzserek is egyben, hónuk alá csapott alkotásaikkal irodalmi rendezvényekre, találkozókra, felolvasásokra járnak, bizonygatva (irodalmi) létüket, és a megteremtett olvasótáborukban árusítják saját könyveiket.

Korunk tollforgatói tehát a múzsa csókja mellett nem árt, ha szakállt is viselnek, sőt az sem, ha ismernek néhány nevesebb lapszerkesztőt, rádióst, tévécápát, és jól jöhet, ha kitartásuk és munkabírásuk mellett értenek valamicskét a reklámszakmához, kereskedelemhez is. Mert, persze, a költészetet nem lehet kilóra mérni, de a művelőjének előnyére válik minden kicsi plusz, amit be tud vetni annak érdekében, hogy bekerülhessen a jövő kisdiákjainak olvasókönyvébe…

Csík Mónika költő, író, művészetkritikus (1978, Zenta) Kispiacon és Szabadkán él.
Az Újvidéki Egyetemen végzett. 2006-ban egy vajdasági szintű verspályázat nyerteseként, a Sziveri János Művészeti Színpad kiadásában jelent meg első verseskötete, a Metszetek.
2007-ben a Castello di Duino nemzetközi verspályázat egyik díjazottjaként bekerült egy olasz–angol
versantológiába. A Magyar Szó napilap munkatársa, a Sikoly folyóirat művészeti szerkesztője.

 
 
 

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu