buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A pénz beszól


2009.01.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Fontos, és főképpen igen jó könyv – alapmű mindenkinek, aki nem igazán járatos ezekben a dolgokban, tisztán akarja látni a lényegüket és működésüket, és hiteles felvilágosítást keres ebben.
Módfelett tanulságos lenne mérleget készíteni, hogy a gazdaság különféle szereplői – a lakosság, a vállalatok vezetői és kulcsszerepet betöltő szakemberei, a közszféra- és az államapparátus döntéshozói, valamint a közélet véleményvezérei – mit tudnak, és mit nem tudnak a pénzügyek és a pénzpolitika világáról, s mennyi tévhitet táplálnak azzal kapcsolatban. Mindenkinek magának is hasznos lehet felmérnie a saját, ezekre vonatkozó tudását, ehhez pedig igen jó mércéül szolgálhat Bod Péter Ákos e műve. Nagyon jó ez a könyv, ami nem meglepő, hiszen hiteles, kitűnő elméleti felkészültséggel és gyakorlati tapasztalatokkal bíró szakember írta: ma egyetemi tanár, pályája során elemző, gazdaságpolitikus, évekig a Magyar Nemzeti Bank elnöke, 4 évig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatótanácsának tagja. Tökéletesen világosan, mindenki számára jól érthetően, és – ami különösen fontos – minden célzatosságtól mentes tárgyilagossággal magyarázza ennek a különösen bonyolult világnak a sajátosságait és működését.

A megértéshez tudnunk kell, hogy a pénzvilág törvényei korántsem örökérvényűek, hanem szükségképpen is együtt fejlődnek a gazdasággal és társadalommal, amelyben érvényesülnek. A pénz lényegét és a szerepének formálódását áttekintő első rész idézi az Ótestamentum hitelezésre vonatkozó szigorú törvényeit: „A hetedik esztendő végén elengedést mívelj. Ez pedig az elengedésnek módja: Minden kölcsönadó ember engedje el, a mit kölcsönadott az ő felebarátjának; ne hajtsa be az ő felebarátján és atyjafián; mert elengedés hirdettetett az Úrért. Az idegenen hajtsd be; de a mid a te atyádfiánál lesz, engedje el néki a te kezed” (Mózes, V.15.1., 2., 3.). Ezek egyértelműen egy nép belső szolidaritását rendelik el, amelyet nem terjesztenek ki az idegenekre. Nyilvánvaló azonban, hogy a modern, monetarizált gazdaságokban ezek az elvek már érvényesíthetetlenek, hiszen a hitelviszonyok létesítése a gazdasági ügyletek megvalósításának egyik alapkövéül szolgálnak. Hasonlóképpen tarthatatlan a kamatszedés tilalmának rendelkezése is: „Ne végy kamatot atyádfiától se pénz, se élelem, se más egyéb után, amit kamatra szokás adni!” (Mózes V.23.20). Hogy mennyire az, annak talán legjobb példája az iszlám elvek szerinti finanszírozás mai, erőteljes és jól körülírható indíttatásból terjedő gyakorlata. Ezek az elvek ugyanígy tiltják a kamatszedést, sőt a kamatfizetést és az ilyen ügyletek közvetítését is. Mai követőik ezért bonyolult pénzügyi konstrukciók egész hadát fejlesztették ki, hogy formálisan betartsák e tilalmakat, ám mégis kielégíthessék a modern gazdaság szereplőinek valós finanszírozási és befektetési szükségleteit.

Könyvének célját a szerző a következőképpen összegzi: „ez a könyv nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy bemutassa a pénzvilág alapfogalmait, legfontosabb szereplőit és intézményeit, a pénzügyi piacokat, az állami pénzpolitika főbb jellemzőit, szintúgy a nemzetközi pénzügyi szervezetekét – mindezt kellően röviden (hiszen e téma részletezése könyvtárat tölt meg – O. P.), nem feltételezve az olvasótól különösebb előképzettséget, csak azt, hogy szeretne eligazodni a társadalom életét átszövő pénzkapcsolatok sűrűjében (ami ma már mindannyiunk számára az önvédelem alapvető kelléke – O. P.). A könyv végére érve, az olvasó tisztábban lát majd sok idevágó elvont kérdést, mint pl. mi a pénz természete, és sokat a gyakorlatból, mint pl. kiknek és miért fontos az euró.” E témakörben nem egészen járatlanként mondhatom, hogy a mű igen jól teljesíti e rendeltetését.

A kötet négy fő részből áll. A már említett első rész három alapvető témakör elemzését adja: A pénz gazdasági szerepének kialakulása és formálódása; A pénz iránti keresletet és kínálatot alakító mechanizmusok – ez kitér arra is, hogy miben más a pénz piaca, mint az egyéb javaké; A pénzteremtés folyamata (modern világunk egyik legizgalmasabb boszorkánykonyhája – O. P.).

A második bemutatja a pénzügyi piacok működési elveit, a főbb szereplőket, ügylet típusokat, a vállalkozások és az államháztartás pénzügyeit, a pénzügyi közvetítő rendszert, a monetáris politika célját és eszközeit. Ma, midőn ismét ott tartunk, hogy válság tört ki a nemzetközi pénzpiacokon, s azzal fenyeget, hogy alááshatja a világ gazdaságait, mindezek az életünk fontos tényezőivé váltak. A harmadik a magyar pénzügyi rendszert vázolja fel, benne a felügyelet szerepét, és a honi értékpapír piac jellemzőit és jelentőségét. A negyedik a nemzetközi pénzügyek alapjait, benne az IMF és a Világbank funkciói, az EU magyar szemmel, és az euró.

Számtalan elgondolkodtató tény sorakozik e lapokon. Ízelítőül egy igen figyelemre méltó közülük. A bőrünkön érezzük, innen pedig mindenki megértheti, milyen kulcsfontosságú szerepet töltenek be a jegybankok – más fogalommal központi bankok – a gazdaság szabályozásában. Rendeltetésüket és eszköztárukat törvények szabályozzák. Meglepő különbséget találunk itt az Egyesült Államok központi banki szabályozása és a mai európai modell között. Az USA-ban, amely a világ legerősebb gazdasága, a szabadpiac fő zászlóvivője, s amelynek gazdaságpolitikájában az eszme sohasem győzedelmeskedhetett tartósan a józan ész felett, a központi bank törvényadta rendeltetése kettős: őriznie kell a nemzeti valuta értékállóságát (azaz ésszerű korlátok között tartani az inflációt), ugyanakkor szolgálnia kell a „teljes foglalkoztatottságot” is, ami érdemben a kellő konjunktúra elősegítését jelenti a gazdaságban. Ezzel szemben az európai modell szerint egyértelműen a fizetési eszköz – nemzeti valuták, euró – értékének megőrzése a jegybank fő feladata. Az olvasottak alapján még inkább könnyű felismerni a különbség gyakorlati jelentőségét.

Bod Péter Ákos: Bevezetés a pénzügyek és a pénzpolitika világába
Mundus Kiadó, 2008
316 oldal, 2205 Ft

 
 
 

dr. Osman Péter

Mundus Magyar Egyetemi Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu