buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Bő négyezer év szűk kétszáznyolcvan oldalon


2009.01.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Heroikus feladatra vállalkozott Ian Stewart: a matematika históriájának összefoglalására, s feltálalására az átlagos műveltségű olvasó számára is emészthető, sőt szórakoztató stílusban. Merész dolog, azonban a téma jellege miatt vesztenivalója nincs: a diszciplína sosem állt az átlagember érdeklődésének a fókuszában, ma pedig sokan kifejezetten idegenkednek tőle. Valójában a helyzet rosszabb: míg egy jelentőségteljesebb irodalmi művet vagy történelmi eseményt arcpirító dolog nem ismerni, addig a matematika mérföldköveinek számító tételekről nem tudni bocsánatos bűn, s nemegyszer cinkos „mi humán műveltségűek vagyunk, érettségi után elégettük a fizikakönyvünket” összekacsintások kiváltója. Pedig a matematika nemcsak együtt fejlődött a civilizációval, de óriási hatást is gyakorolt rá, s gyakorol ma is, olyannyira, hogy az egyébként evidensnek vett technikai kultúra effektív nem létezne nélküle.

Minderről a szerző egyáltalán nem feledkezett meg, sőt – az ismeretterjesztés és közművelés mellett – elsősorban a tudományág e, méltatlanul keveset emlegetett és csodált arcára igyekszik felhívni a figyelmet. Alapötlete, ti. a matematika történetének áttekintése első hallásra ijesztőnek tűnhet, méghozzá a tárgykör szinte átláthatatlan bősége okán. Stewart azonban józanul a műfaj és az olvasóközönség befogadóképessége által megszabott keretek között maradva céljára koncentrált, ami ezúttal nem a teljesség igénye volt, hanem egyrészt a diszciplína fejlődési ívének felvázolása, másrészt a természettudományok között undok, humortalan és zsörtölődő nagybácsinak számító tárgy iránt való érdeklődés felkeltése, sőt megszerettetése.

Ezzel óhatatlan együtt járt, hogy sok – rigorózus szaktekintélyek által nyilván fontosnak ítélt – terület kimaradt a műből, különös tekintettel a modern matematika időszakára. Viszont minden bekerült, aminek tudomány- és művelődéstörténeti jelentősége van, ami fordulópontot jelentett a matematika alakulásában, amiről tanultunk de már elfelejtettük, vagy nem így emlékszünk rá, s ezek mellett a legérdekesebb számtani ínyencségek és rejtélyek, a legismertebb és legkülön-cebb tudósok, valamint olyan anekdoták, amelyek nemcsak a megértésben segítenek, hanem sokszor az abszurd humort is súrolják. Mindehhez igazodik a mű felépítése is: eltérően a klasszikus, kronológiai sorrendet követő szerkezettől, a szerző húsz, jelentőség és megérthetőség alapján kiválasztott témakört dolgozott ki részenként, amelyeken belül egyenként taglalja az adott kérdéskört, feltárva annak tudománytörténeti gyökereit, azokból bontva ki az izgalmas részleteket.

Természetesen arra azért ügyelt Ian Stewart, hogy a fejezetek bizonyos logika szerint kövessék egymást, az ókortól napjainkig, illetve az alapvetőtől az elvontig lazán ívelve. Kötete legelején ír a szám fogalmának és írásmódjának kialakulásáról, az ikonikus ókori görög geométerekről, Euklidészről, Püthagoraszról és Arkhimédészről, az algebra kezdeteiről és arab mestereiről, majd olyan témákon kalauzol végig, mint a trigonometria és a logaritmus, az algebrát a geometriával összekötő koordinátarendszer, a matematikán belül is bizarrnak számító számelmélet, az integrál- és differenciálszámítás elmélete és gyakorlata, a fizikában alkalmazott matematika vagy az analízis. A mű második felében már a legmodernebb matematika közvetlen előzményeként számon tartott szakterületeket mutatja be: a nemeuklidészi geometria kezdeteit, a csoportelméletet, a permutációk teóriáját, a „gumiabrosz-geometriát” vagyis a topológiát, a sci-fibe hajló multidi-menziós geometriát, a valószínűségszá-mítást, a számítástechnika matematikai bázisát, valamint a káosz- és komplexitás-elméletet.

Még így, megrostálva is tiszteletreméltó kollekció, amelyen a szerző nemcsak hatalmas szakmai felkészültséget feltételező, lefegyverző magabiztossággal, hanem a legendásan színvonalas brit ismeretterjesztésre jellemző lezser könnyedséggel és eleganciával vezet végig, sokszor üdítően más szemszögből is bemutatva az egyes területeket. Ír például gyakorlati életben való alkalmazásukról a múltban és napjainkban, színes, portrészerű életrajzokkal hozva közelebb, élettel és szellemmel töltve fel a szinte fogalomként kezelt matematikusok személyét, külön tisztelegve a szinte soha nem emlegetett tudós hölgyek előtt. Így aztán, ha félretéve maximalizmusunkat, nyitott érdeklődéssel lapozzuk föl Ian Stewart könyvét, megállapíthatjuk, hogy vállalkozása sikeres volt: négyezer év krónikája éppen elfért kétszáznyolcvan oldalon…

Ian Stewart: A végtelen megszelídítése
Helikon Kiadó, 2008
280 oldal, 4990 Ft

 
 
 

Szirtes Borbála

Helikon Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu