buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az orosz irodalom nagydíjai


2009.01.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Orosz Booker-díjasok: Az idei Booker-díj világát nem érdemes annyival lezárni, hogy az első helyen a múlt év decemberében bemutatott Mihail Jelizarov végzett A könyvtáros című regényével. A győztes mellett ugyanis az az öt alkotó és az az öt alkotás is figyelemre méltó, akik és amelyek Jelizarovval együtt a Booker végső küzdelmében részt vevők „rövid listáját" alkották. Következzék most róluk egy rövid összeállítás.

Jelena Nyekraszova Scsukinszk és a város című műve az egyik orosz külvárosban, Scsukinszkban játszódik, ahol meghal a helyi bábszínház színésznője. A könyv tulajdonképpen a halott színésznő visszajáró lelkének története, aki lelke látogatásával igencsak megnehezíti életben maradt lánya életét. A regény azonban nemcsak róluk szól, hanem a lány Amerikába szakadt testvérbátyjáról is, aki mit sem tud anyja haláláról és húga szenvedéseiről. A kritikusok véleménye szerint ebben a könyvben a szerző nem hoz újat sem a túlvilág és evilág kapcsolatának témáját, sem a túlvilági, általunk elképzelt lét tematikáját illetően. Viszont ezt a gondolatkört eredeti történetbe, és nem elcsépelt ábrázolásba helyezi, amely mindenképpen feljogosítja művét a figyelemre.

Nyekraszova mellett „rövid listás" lett Herman Szadulajev Tabletta című műve is. Főhőse, Klerk Makszimov Szemi-pjatnyickij folyamatosan a munkahelyén tartózkodik, bent van annál a cégnél, amely fagyasztott burgonyát importál. Klerk gyűlöli saját életformáját, cégbéli rabságát, de ahhoz nincs ereje, hogy bármit is változtasson az életén. Egy napon viszont a holland partnerek krumpli helyett egy hiba folytán olyan dobozt küldenek, amely tele van titokzatos, hallucinációt okozó tablettákkal. A regény egyértelműen Viktor Pelevin hatását mutatja, elsősorban a menedzserek, üzletemberek fényűző, de üres világának ábrázolását illetően. Az irodalomtudósok viszont úgy tartják, hogy Szadulajevnek Pelevin éleselméjűségéből még van mit tanulnia.

Nyekraszova mellett a másik hölgy, aki idén szintén „rövid listás" lett a Boo-kerben, Galina Scsekina. A grafomán nő című regényének története a kilencvenes évek elején játszódik. Egy statisztikai hivatal munkatársnője, Laricseva szerencsétlen, boldogtalan emberekről ír elbeszéléseket, de írásait nem akarják nyomtatásban megjelentetni. Ide-oda futkos, egyik kiadótól a másikig, hogy valaki végre elismerje csodálatosnak hitt alkotásait. Túlságosan komolyan veszi magát, folyamatosan szomorú arccal jár-kel, ezzel is azt kívánja érzékeltetni, hogy mennyire szívén viseli a műveiben bemutatott emberek sanyarú sorsát. Csakhogy írásai messze vannak attól, hogy – mint például Puskin művei – az orosz élet enciklopédiáját alkossák. A történet így szomorú példája annak, amikor valaki egy területen tehetségesnek tartja magát, s nem ismeri fel önmaga fogyatékosságait. A bírálók véleménye szerint a mű szóáradatnak tűnik, stílusán ahhoz, hogy Scsekina valaha megnyerje a Bookert, még igencsak van mit csiszolni.

Érdekes kötet a „rövid listások" sorában Ilja Bojasové. A Hadsereg című művében egy birodalom annak érdekében szereli fel flottáját, hogy bevegye az amerikai kontinenst. De váratlanul a planétán minden szárazföld, száraz területet eltűnik, és az Amerika felé tartó flotta egyedül marad a tengerré vált planétán. A könyv a szerző nyilatkozata szerint azért született, hogy ezzel a bizarr történettel bizonyítsa: a posztindusztriális korszakban is az örök emberi értékek a fontosak, amelyekre nem hatnak a bonyolult technikai és civilizációs folyamatok, sőt az sem, hogy az embernek lehetősége van saját magát és az egész világot is elpusztítani.

Nem kevésbé figyelemre méltó Vla-dimir Sarov Légy gyermek című „rövid listás" kötete. A mű az 1917-es forradalmat követő folyamatokat helyezi sajátos megvilágításba. A regényben Lenin, amikor túléli azt a csapást, hogy a forradalom idején hasztalanul támaszkodott a proletáriátusra, egyetlen lehetőséget lát a forradalmi eszmék megmentésére: azt, ha gyerekeknek kirándulást szervez a Szent Földre, és ezáltal erősíti bennük annak tudatát, hogy ők a politikai foglyok utódai. Õk lesznek azok, akik ártatlanként, mégis szüleik múltjával terhelten könyörögnek, imádkoznak az oroszok számára egy boldogabb jövőért. Sarov témaválasztása nem véletlen: véleménye szerint az egész huszadik század és a huszonegyedik század eleje is a forradalmi '17-es év által meghatározott. A gyermeki őszinteség segítségével megteremtett, Isten által irányított uralom ebből a nézőpontból Sarov alkotását az utópisztikus művek, s ezáltal az igen jelentős kortárs orosz alkotások sorába illeszti.

Orosz Nagy Könyv díjak: Az év vége Oroszországban irodalmi szempontból nemcsak a Booker-díj átadása miatt izgalmas, hanem a Booker mellett legalább annyira jelentős Nagy Könyv kitüntetés kihirdetése miatt is. 2008 végén ennek a díjnak az átadására az Orosz Állami Könyvtár épületében került sor.

A zsűri értékelése alapján az első helyen az a Vladimir Makanyin végzett, akinek Aszan című, a csecsen háború eseményeit szépirodalmi formában feldolgozó regényéről – mint ebben az irodalmi versengésben esélyes, s azóta díjnyertes művéről – az előző hónapban adtunk hírt. A második hely Ljudmila Szarasz-kina Alekszandr Szolzsenyicin életművét feldolgozó monográfiáját illette meg, melyről a korábbiakban már szintén beszámoltunk. Az idei Nagy Könyv harmadik helyezettje pedig Rusztam Rahma-tullin Két Moszkva, azaz a főváros metafizikája című munkája lett.
A díjátadás jelentős anyagi támogatással is együtt járt. Az első helyezett hárommillió, a második másfélmillió, a harmadik helyezett pedig egymillió rubellel lett gazdagabb.

A Nagy Könyv keretében az interneten az olvasók is szavazhatnak az adott év általuk legjobbnak tartott könyvére. Az olvasók voksai alapján az első helyre Rusztam Rahmatullin fent említett könyve került, a második helyre Vladimir Kosztyin Évgyűrűk című, elbeszéléseket és kisregényeket tartalmazó gyűjteményes kötete, a harmadik helyre pedig Ljudmila Szaraszkina Szolzsenyicin-monográfiája. Ezen kívül, a díj Kuratóriumi Tanácsának döntése alapján „Tisztességért és méltóságért" címmel Alek-szandr Szolzsenyicinnek posztumusz kitüntetést adtak át. A kitüntetés átvételekor Szolzsenyicin özvegye, Natalja Szolzsenyicina közölte, hogy a kitüntetésért járó pénzösszeget az egykori politikai fogoly megsegítésére annak idején létrejött Szolzsenyicin-alapba fogja átutalni.

A Nagy Könyv zsűrije az Irodalmi Akadémia nevet viseli, és körülbelül száz embert foglal magába: irodalmárokat, újságírókat, könyvkiadókat, közéleti személyiségeket. A zsűri ezen nagy létszámával és sokféleségével kívánják biztosítani a díjra pályázó alkotások széles körű szakértői vizsgálatát, valamint a döntés bárminemű befolyástól való mentességét.

A 2008-as Nagy Könyv harmadik helyezettje, Ruszlam Rahmatullin még a díjkiosztó előtt, november 13-án tartotta meg az Építészek Székházában új könyvének, a Két Moszkva, avagy a főváros metafizikája című alkotásának bemutatóját. A kötet a főváros egykori és mai építészetének összefüggéseiről, helyrajzi neveiről, történelméről és kultúrájáról alkotott sajátos szemléletű esszégyűjtemény. Közel tizenöt éves munka eredménye, előzményének rengeteg Moszkváról szóló cikk számít, amelyek eddig különböző szakfolyóiratokban és újságokban, külön-külön jelentek meg.
A könyv egy olyan idegenvezető egyvelege, aki az orosz fővárosban járkálva megfigyeléseit a Moszkváról eddig kevésbé ismert elképzelésekkel, legendákkal összefüggésben tárja elénk. A moszkvai épületek Rahmatullinnál kulturális hordozóként vannak jelen: a városlátogató egy-egy monumentális épületet látva az oda illő festészetről, irodalomról vagy filozófiáról is beszél. A szöveg pedig ettől ugyanolyan élővé, mozgalmassá válik, mint maga az orosz főváros, ahol folyamatosan építenek, átépítenek, átalakítanak valamit.

Az a tény, hogy Rahmatullin könyve bekerülhetett a Nagy Könyv díjért folytatott versengésbe, és ott harmadik helyezést ért el, azt bizonyítja, hogy az orosz irodalmi közeg igen komoly műfajnak tartja az esszéírást is. Ami azért érdekes és lényeges, mert Oroszországban az esszéírás műfaja nem tekint nagy múltra vissza, ennek ellenére mára már erős és szilárd tradíció, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint például a Klju-csevszkijé, és a mostani harmadik helyezéssel nyilván a Rahmatulliné is.

 
 
 

Gyürky Katalin

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu