buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 20, kedd
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Desperados


2009.01.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A többszörösen díjnyertes Ágrólszakadt Tóbiás főhőséről a neve alapján nem gondolnánk, hogy bármi különleges lenne benne. Mondjuk mesebeli (nagyon) szegény legény lehetne. Csak egy dolog bizonyos: hős-neve van. Mikor megismerjük (ez pedig az idősíkok keveredésének, az emlékezéseknek, emlék az emlékben epizódoknak, a többszörösen összetett és rétegzett szerkezetnek köszönhetően nem a történések kezdete) éppen tizenhárom éves és másfél milliméter. Tóbiás nem manó, nem kobold vagy tündér; bármiféle hókuszpókusz nélkül egyszerűen ember, csak éppen egész népével együtt apróbb, mint mi. Egy hatalmas tölgyfa a világuk, ez az élettér pedig elsősorban anyagi jellegű meghatározottságaiban egzotikusan különleges számunkra: Tóbiás népe lárvacsapolással, pajzstetű-tenyészettel foglalkozik, ormányos bogarakkal ásat lakásokat és alagutakat, harci hangyákat idomít, étlapján pedig különleges csemegének számít a lárvahurka, a sáskahúsrúd, a tetűcsipsz és a szöcskepástétom. Értelemszerűen a fa határozza meg a rajta élők világképét is: olyan kérdések mentén körvonalazódik, hogy „Változik a fa? Örökéletű? Honnan ered? Van valahol határa a világnak? S legfőképpen: létezik-e élet a fán kívül?”

Társadalmukban történetesen Tóbiás apja a vezető tudós, valódi polihisztor, aki ráadásul a hivatalos doktrínákat megkérdőjelező nézeteket vall – ebből származik a regény minden bonyodalma. A főhős még csak hétéves, amikor száműzik őket a fa egyik alsó ágára. Később megöröklik a „fa kövét”, amely attól felbecsülhetetlen értékű, hogy az az egyetlen kő a fán, így birtoklása szinte korlátlan hatalommal ruházza fel tulajdonosát, és ekkortól Tóbiás családjának már az élete a tét. A főhőst apja megmenti ugyan a bebörtönzéstől, de innentől kezdve a 13 éves gyerek folytonos élet-halál harcot vív. Sikeresen megmenekül a harci hangyáktól, ormányos bogaraktól, fekete özvegytől, túlél egy telet élelem nélkül egy barlangban rekedve, túlél egy tűzvészt egy múmiaszerű viaszszarkofágba zárva – majd szüleinek halálhírére önként veti magát egy madár csőrébe. Élete itt vesz fordulatot, ugyanis a fű népe, a pőrék közé kerülve Tóbiásból felnőtt lesz: eltelik közben két év, mikor megtanul egyedül is életben maradni.

Számunkra ugyancsak apró termetű a tél másik hőse is, Cincin lovag. A 2005-ös első kiadás után immár a könyvből készült film plakátjával jelent meg a Cincin Lovag Legendájának második kiadása. Főhőse egy egér, fajához képest is különlegesen apró termettel, hatalmas fülekkel és egérhez nem illő kíváncsi természettel megáldva. Nemcsak kapcsolatba lép az otthonául szolgáló kastély lakóival, de szerelmes lesz a hercegnőbe, és ezért bűnhődnie kell: tömlöcbe vetik, ahol valószínűleg majd a patkányok falják föl. Cincin egy mesének köszönheti az életét: a börtönőr a mesemondásért cserébe megmenti, így pedig neki is sikerül kiszabadítania (egy szintén renitens, fényimádó patkány, Luci Feri ármánykodásai következtében) a bebörtönzött, halálra szánt hercegnőt. Cincin kalandjai cserbenhagyásokon és csalódásokon (egyébként ez lovagunk eredeti, angol neve) keresztül vezetnek, ő pedig megtanul egyedül boldogulni, megvívja harcait az emberek, a patkányok és az egerek világában is.

A Cincin lovagról és Ágrólszakadt Tóbiásról szóló regényes történetekben megnyíló mikrovilágok mesebeliek ugyan, legalábbis a műfaji, korosztályos besorolásukból adódó elvárások értelmében, mégis riasztóan evilági. Az egerek között vagy a fán létre menően kemény az élet, legalábbis annak, aki kicsit is más. A felsőbb instanciák, neveztessenek bár az Egerek Tanácsának vagy Fafőtanácsnak, szigorúan megtorolnak bármiféle különbözőséget. A Jószomszédsági Népterv, a Szomszédi Bizottságok, a Nagy Szomszéd vagy éppen az Egér Vezér alakja olyan militarizálódó, fasizálódó társadalmakat sejtetnek, amelyben a félelem a legfontosabb szervező erő. A tölgyfa történetében jól nyomon követhető Furkó Döme személyi kultuszának és diktatúrájának kialakulása, ez pedig nemcsak az ott élő szabad gondolkodók elhallgattatását, könyvek és folyóiratok betiltását eredményezi, hanem a fa pusztulását is előrevetíti. Az egérbirodalomban talán motiválhatóbb a félelem folyamatos szükségszerű jelenléte, hiszen faji meghatározottságról van szó – legalábbis ott ez a hivatalos nézet.

E világok mindennapi valóságunkkal közvetett vagy közvetlen kapcsolatban állnak, legalábbis annyira, hogy saját dimenziónk biztonságos távlatából szemlélje ezeket az olvasó, talán a patkányok által halálra ítélt börtönőr és hercegnő történetét leszámítva. Ha az ismerősség érzetét nem is, de a hitelesség képzetét mindenképpen erősítik a könyvekben a realista, esetenként kegyetlenségig naturalista leírások, még akkor is, ha a fenyegetettséget egy több centis bogár vagy egy orsó vörös fonal jelenti, hiszen a dimenzióváltással éppen csak fizikai kiterjedésben történik ugrás, társadalmi működésben, szellemben, lélekben nem. Ám az olvasói befogadás minőségében ezeknél is fontosabb, hogy hőseink nemcsak minden akadályon magukat szó szerint is átverekedő küzdők, hanem kétségekkel, félelmekkel, rettegéssel viaskodó gyerekek. Útjuk és győzelmük pedig azért katartikus, mert sorozatos elárultatások ellenére is képesek bátornak és igaznak lenni. Tóbiás és Cincin nem elsősorban a veszélyesnek kikiáltott idegenek, pőrék, patkányok vagy emberek, hanem saját népük kirekesztése ellen/saját népük befogadásáért harcolnak. Ilyen esetben a bizalom, a hit, a barátság fogalmai nemcsak felértékelődnek, hanem egyenesen az életben maradás feltételévé válnak. A kibontakozó gyerekszerelem vagy éppen epekedő, rajongó lovagi változata pedig a szó szerinti sötétség, a gonosz ostobaság legyőzésnek egyetlen lehetőségét jelenti: magának a reménynek a viszszatértét a világba. A szerelemben manifesztálódó jó, a boldogság megtörténésének esélye, az ebben való makacs hit sorsfordító nemcsak hőseink, hanem egész világuk életében is. Hiszen Tóbiás és Cincin tettei közvetlenül előidézik, vagy legalábbis előrevetítik saját közösségük, társadalmi berendezkedésük változását.

Ágrólszakadt Tóbiás és Cincin Lovag Legendája, az elbeszélések stílusainak határozott minőségi különbségétől függetlenül, egyaránt azt példázzák, hogyan lehet gyerekeknek szóló, izgalmas, pörgő cselekményű kalandregényben egzisztenciális kérdésekről: sorsról, felelősségről mesélni. A célkorosztályok, kiskamaszok és kisiskolások, öndefiníciós és világnézeti meghatározottságai függvényében a könyvek beilleszkedés, alkalmazkodás, szolidaritás kérdéseit teszik fel újra: az egyén és a közösség összefonódásának problémáira kérdeznek rá.

Timothée de Fombelle: Ágrólszakadt Tóbiás
I. kötet – A számkivetett
Ford.: Pacskovszky Zsolt
Móra Kiadó, 2008
320 old., 2990 Ft

Kate DiCamillo: Cincin Lovag Legendája
Ford.: Dr. Zsélyi Ferenc
Könyvmolyképző Kiadó, 2008
276 oldal, 2490 Ft

 
 
 

Lovász Andrea

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu