buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az élmunkás hátországa


2009.01.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A feljegyző megörökítésnek, dokumentáló emlékmunkának, folyamatos lekövetésnek Tandorinál mindig megvan a maga igen komolyan vett haszna, s művészi cselekvésként önmagára ismertető, megnyugtató képessége. Bármerre nézünk versei és prózái közt, egyen-fontosságú könyveiben, az emberi rendszeralkotó tevékenységnek, az idői mulandóság ellen kialakított játéknak és szokásoknak felírt tömkelegére bukkanunk. Nevek, adatok, érkezések és halálozások dátumai, versenyeredmények és tippsorozatok lepik el az érdeklődve ide-forduló „első” pillantását. Azért csupán az elsőt, mert a valódi olvasás, a rátermettebb megközelítés kis idő múlva már maga is képes rendet rakni e tények sokasága között, s felismeri, hogy a szám, betű, megjelölő szó nem egyéb, mint a meghitt és féltett környezet mindenkori (még) meglétét láttamozó, jellel ellátó bizonyítás, s hogy ily módon a jelzet, a felírás mindig jóval többet jelent önmagánál, s közvetlen módon utal a jelzett, megjegyzett múlt volt-idilljére. A tény, az élet szolíd prózájánál mindig valamivel több az írás mutatványával fennmaradó életmű, lényegi rész.

Talán nem szorul további bizonyításra, hogy Tandori egyidejű és felelős olvasásának is osztoznia kell az időben előrehaladás, mint egyenes vonalú egyenletes mozgás (mert Tandori ezt is tudja: a mozdulatlanságba szőni eredendő nagysebességét) nyomonkövetésében, abban az éberségben, mely a hérakleitoszi örök-hullám állandó vonulását, részvétlen apály-dagályát a partra vetett alapigék, mondások, rajzok és maradandó művek számán méri. Minden író, minden komoly irodalmi alkotás - mégha titkon, mégha távol, mégha megkésve is – kiérdemli a maga fontos, éltető jelenlétbe kapcsoló, talán ideálisnak nevezhető olvasóját. Tandori esetében mindjárt kettővel is számolhatunk: Gergely Ferenccel és Kovács Ákossal. Kettejük közös elgondolása szerint és gondos szerkesztésében jelent most meg az író 70. születésnapjára a Miért ne élnél örökké? című válogatott bibliográfia, mely a 10 évvel ezelőtt azonos címen kiadott kötet sok újdonsággal, „extrával” felfrissített kiadása.

Nehezen lehet szebb ajándékot elképzelni ennél a monumentálisnak mondható, mindenképpen terjedelmes könyvműnél, hiszen ez nem a kapkodó és alkalmi felköszöntést eszközlő ál-figyelem teljesítménye, az egyszeri, csak néhanap észbe-kapó hivatalosság gesztusa, hanem az Egészhez való odafordulás immár emberöltőnél hosszabb vállalása. Nyilvánvalóan minden hasonló filológusi életmű rejteget egy kimondatlan vagy -mondhatatlan vallomást, mely az adott személyt és munkakedvét hozzáköti választott (?), rátestált (?), megtalált (?) tárgyához, s melyet ha ismernénk, s nem tűnne el az alkalmazás, a közvetítés feladata mögött, az elhivatás, a tudományos és művészi meggyőződés legszebb példáit olvashatnánk. A Miért ne élnél örökké?, amellett, hogy fontos és megbízható szakmunka, Tandori fogadtatástörténetét és kulturális jelenség-értékének visszhangját híven bemutató gyűjtemény, maga is ihletett alkotás. Azért mondanám Műnek, a Tandori-szövegszerkezet, -szövegszán dék legfontosabb belső indítékait kiismerő és saját eszközeivel folytatni kívánó önálló projektumnak a bibliográfiát, mert könyvvel-könyv nélkül, valamiképpen anyagtalanítva és ön-emlékezetére apasztva a TD-élményt, a múló időben fellelt nyomokon (melyek jelen esetben a kitüntető figyelem kritikai, kommentáló bejegyzései, a Tandori műve mellé szegődő magyarázatok) haladva elevenséget és tülekvő sokirányúságot varázsol a valódi Mű köré, s így szinte egy egész új, megértéssel-telt hazára, hátországra kezd emlékeztetni.

Talán arra a Tandori által sűrűn forszírozott goethe-i költőállamra, mely az elhivatottság és áldozatra kész kíváncsiság beléptető engedélyét kéri csupán látogatójától, a mindenkori Másiktól, viszont a távlatok és viszonylatok korábban ismeretlen táját keríti köré viszonzásképpen. Gergely Ferenc és Kovács Ákos minden bizonnyal átlépték ezeket a láthatatlan s egyre a Mű-világ centruma felé elvezető vonalakat, s talán legtöbbünknél bennfentesebben mozognak Tandori hatalmas művészi birodalmában. Mint ilyenek, kapuőrök, a vigyázat önkéntes, ügyeletes élmunkásai szinte egyedüli karbantartói annak a kint-bent viszonynak, a külső megértő-mód és az önismeret bensősége közt kifeszülő tapasztalati térnek, ahol a szöveg és a rá vonatkozó leírás találkozik, s ami oly nehéz bejárást engedélyez. A bibliográfia a „kötelező” fejezeteken túl (Tandori kötetei 1965-től napjainkig; a működését bemutató legfontosabb publikációk listája; illetve a róla szóló öszszegyűjtött szakirodalom stb.) tartalmaz egy „Mail Art” címre keresztelt mellékletet, melyben a pályatársak (Weöres Sándortól Kántor Péterig terjed a névsor) verses vagy prózai dedikációi, ajánlásai és jókívánságai foglalnak helyet, vagyis a költői szomszédvárakból menesztett legbarátibb üzenetek és meghívások.
Tandori legutolsó korszakának emlékezetes és semmiféle engedménnyel nem kecsegtető felfedezése az idő rémuralmában telő-múló élet, az évek egymásutánjának inkább nyomasztó, mint biztató sorjázásához kapcsolódik.

Mégis, hirtelen közbevetésként Az én Gergely-naptáram című hosszabb memoár-kísérletében (a szójáték megfejtését bizonyára nem szükséges közölnöm) nemrég maga mutatott rá ennek a zénóni, kháróni átokkal megvert, végezhetetlen, mégis vég felé futó lét-tartamnak vígabb értelmére, fel-számolására. Tekinthetjük ezt Tandori-féle trükknek, mely ironikusan dicsőíti a naptárkészítő foglaltosságát azáltal, hogy Művé válva ezegyszer magát lesz kénytelen elkönyvelni (a magát tároló nap-tár). De talán többről van itt szó. A feltérképező jelenben való bizalom vagy bízniakarás született meg előttünk, a vélemény, hogy a Mű talán mégsem puszta részlet, betűvetemény, szóhalom, de valami összeálló nagy Egész: élet-mű, közkinccsé–lett mű, a lett-mű.

Miért ne élnél örökké? A hetvenéves Tandori Dezső válogatott bibliográfiája 1965-2008
Összeállította és szerkesztette: Gergely Ferenc és Kovács Ákos
2008, 480 oldal, ár megjelölése nélkül

Tóth Ákos

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu