buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A regény az utolsó lehetőségünk
Robert Menasse a szegedi Grand Caféban


2009.01.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mi valójában a regény? Miért tartja fontosnak egy külföldi író, hogy műve magyarul is megjelenjen? Ilyen és hasonló kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők Robert Menasse osztrák író estjén, 2008. december 2-án a szegedi Grand Caféban – a mozit működtető Kép-Szín-Ház Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszéke, valamint a budapesti Osztrák Kulturális Fórum közös szervezésében. A kortárs osztrák irodalom egyik legismertebb képviselőjének neve nem ismeretlen már a magyar olvasóközönség előtt sem, hiszen 2008. áprilisában a Könyvfesztiválra is ellátogatott második magyarul megjelent regénye, a Kiűzetés a pokolból bemutatójára. Összegyűjtött esszéi Ez volt Ausztria címmel pedig ugyancsak 2008 decemberében jelentek meg magyarul a Kalligram Kiadó gondozásában. Menasse beszélgető- és vitapartnere Bombitz Attila, az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének oktatója volt.
 

Robert Menasse az osztrák jelenkori irodalom „középgenerációjának” írója. Orientációját alighanem germanisztika, filozófia és politikatudományi tanulmányai alapozták meg, mind a három szakterület jól érezhetően visszaköszön írásaiban, hiszen nemcsak szépíró, hanem esszéista is, különösen Das Land ohne Eigenschaften (’A tulajdonságok nélküli ország’, 1992) című esszékötetét idézik gyakran, melyben osztrák identitás, kultúra és politika kérdéseiben foglal állást. Híressé vált az 1995-ös Frankfurti Könyvvásáron mondott beszéde is, melyben úgy fogalmazott: a „történelem” volt az emberiség legnagyobb történelmi tévedése. Öt regényt publikált ezidáig, első regényét, a Sinnliche Gewissheit (’Érzéki bizonyosság’, 1988) címűt a magyarul A regény kora címet viselő mű (Selige Zeiten, brüchige Welt, 1991) követte. E két, valamint az 1995-ös Schubumkehr (’Csúszásirányváltó’) kötetét trilógiaként olvassa egybe a szakirodalom, sőt hozzájuk kapcsolható a regények elméleti alapjait kibontó Die Phäno-menologie der Entgeisterung (’Az elszellem-telenedés fenomenológiája’, 1995) pszeu-dofilozófiai írás is. Ezután a terjedelmes Kiűzetés a pokolból (Vertreibung aus der Hölle, 2001) keletkezett, majd a legutóbbi Don Juan de la Mancha oder die Erziehung der Lust (’Don Juan de la Mancha, avagy az érzékek iskolája’, 2007) zárja pillanatnyilag a sort.

Regény és történelem – ezek a fogalmak voltak a felolvasóest sarokpontjai is, melyen az író ízelítőket adott regényeiből, s a felolvasott részleteket mindjárt kommentálta is: a regény az egyetlen és utolsó lehetőségünk arra, hogy a világot rendszerezetten ábrázoljuk, és magunkat a saját időnkben megragadjuk. Ugyanakkor biztosak lehetünk abban, hogy unokáink, a következő generáció a regényen keresztül meg fog érteni minket.

A legutóbb magyarul megjelent Kiűzetés a pokolból című regényben két, eltérő időben és térben élő zsidó származású főszereplő történetén keresztül mutatja be az elbeszélő a történelmen végigvonuló zsidóüldözést: Samuel Manasseh ben Israel, a 17. században élt zsidó rabbi, és egy 20. századi leszármazottja, Viktor Abravanel párhuzamosan elbeszélt történetén át ismerkedhetünk meg Menasse sajátos történelemszemléletével. Párhuzamos sorsok, az inkvizíció és a náci üldözők előli menekülés párhuzamos képei egy különös mondattal záruló regényt képeznek: „Sötétben minden elképzelhető.” Bár a kritikák többször nevezték történelmi regénynek a művet, Menasse maga más véleményen van: a Kiűzetés a pokolból nem történelmi, hanem kortárs regény arról, hogyan bánunk a történelemmel. Ezért tartja fontosnak, hogy regényei magyarul is megjelenjenek, és különösképpen a Kiűzetés a pokolból kapcsán szeretné megnyerni a magyar olvasók szeretetét, mert ez a regény arról szól, hogy az embert hogyan büntetik folytonosan a történelmi fejlődések. Menasse szerint Ausztria és Magyarország mint szomszédos országok, akiknek közös történelme is van, a történelmi őrültségek számos példáját megélték már. „Ez a regény az én bosszúhadjáratom a történelem aljassága ellen” – vallotta az író.

Egy regény olvasásakor mindig felvetődik a kérdés, hogy mennyire motiválják a szerzőt önéletrajzi elemek – nevezetesen például a Kiűzetés a pokolból számos, az író életpályájára emlékeztető motívumot tartalmaz. Menasse szerint az írásban minden önéletrajzi elem, őt idézve: „Minden »hazugság« önéletrajzilag ihletett, mert én vagyok, aki »hazudja«. Minden történet önéletrajzi, mert én vagyok az, aki kigondolja. Persze én is csak a saját tapasztalataim alapján tudok fantáziálni. Így a képzelet maga is önéletrajzi.”

***

Ausztria 2005-ben ünnepelte a köztársaság újraalapításának hatvanadik és függetlensége elnyerésének ötvenedik évfordulóját. Robert Menasse szerint ezzel véget is ért a Második Köztársaság története. A „társadalmi partnerség”, amelyben minden fontos döntés a parlamenten kívül, az érdekszervezetek és a pártok alkudozása nyomán született meg, már a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján sem működött, és azóta az is kiderült, hogy az osztrák politikusok nem tudnak mit kezdeni a valódi demokráciával. Bár a rendszer megváltozott, a jellegzetes osztrák mentalitás ugyanaz maradt. Menasse részletesen bemutatja és elemzi ezt a gondolkodásmódot, amely még a Habsburg-monarchia eszményeiből ered, de rányomta bélyegét az 1918 után megalakult Első Köztársaság, a Dollfuß-féle ausztrofasiszta állam és a hitleri „Ostmark” társadalmára és politikai berendezkedésére is. Megtudhatjuk, hogyan működött ez az elhallgatásokon alapuló, jelképekben rejtőzködő „vagy-és-vagy” mentalitás a második világháború után újra függetlenné vált Ausztria irodalmában, „irodalmi üzemében”, társadalmi nyilvánosságában és politikájában – és megtudhatjuk, hogy a Waldheim és később a Haider körüli viták hogyan járultak hozzá az osztrákok önmagukról alkotott képének további elhomályosulásához. Robert Menasse könyve Ausztria utóbbi hatvan évének kudarcait meséli el egy megvesztegethetetlen honpolgár kíméletlenségével.

Robert Menasse: Ez volt Ausztria. Összegyűjtött esszék a tulajdonságok nélküli országról
Kalligram, 2008
384 oldal, 2990 Ft

 
 
 

Arany Mihály

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu