404 Not Found
404 Not Found
Please forward this error screen to fd.langall.com's WebMaster.

The server can not find the requested page:

  • fd.langall.com/my.txt (port 80)
2019. október 21, hétfo
Orsolya napja





















Évfordulók:
1878: Krúdy Gyula születése (Nyíregyháza)
1940: Megjelent Ernest Hemingway Akikért a harang szól című regénye
1969: Jack Kerouac halála (St. Petersburg)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Közelkép


2009.07.03

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Széchenyi István kora mást nem jelenthet Magyarországon, mint a reformkort, amelynek kezdetét a határpontokat igénylő emberi elme önkéntelen önkényessége 1825-ben állapított meg – amikor is a legnagyobb magyar birtokainak egy éves jövedelmét ajánlotta föl egy magyar tudós társaság alapítására. A korszak – mint köztudott – 1848-cal végződött, amikor is forradalomban és szabadságharcban tetőztek mindazok a folyamatok, amelyeket egy polgári Magyarországot elképzelő nemzedék indított el.
 

A történelemkönyvek, filmek (az elkészülésük óta március 15. alkalmából szinte minden évben lejátszott Jókai-adaptációk), sőt az iskolai ünnepélyek csupa heroikus gesztust közvetítenek e korról. Minden, ami ebben a rövid negyedszázadban történt afelé a másfél éves időszak felé mutat, amikor az ország a szabadságharc folyamán le merte rázni magáról az őt korlátozó hatalmat. Ezt az idő mutatja meg Fábri Anna művelődéstörténész könyve, amely a Corvina Kiadó Mindennapi történelem című sorozatában jelent meg.

Csak a másik oldalról, vagy pontosabban fogalmazva: közelképben. Azt megmutatva, amit egy akkor élő láthatott maga körül. A történelmi emlékezet inkább a nagy tetteket jegyzi föl és tartja ébren, pedig amellett éppoly fontos és felettébb érdekes az, ami (történelmileg) némán és láthatatlanul köti össze a múltból kiemelkedő eseményeket: a hétköznapi élet. Mindaz, ami oly természetes és magától értetődő (mondhatnánk: mindennapos), hogy föl se tűnik. A napi ügymenet, az egymásra következő napok monotóniája (közelről) megélve meghatározóbb, mint a távolból, az utókorból nézve, amikor az már csak a nagy személyiségekre, eseményekre és tettekre emlékezik. (A hétköznapok egyhangúsága csupán az ágyás, melyben a következő idő virága kinő.) Ami ebből a szempontból elgondolkoztató, hogy e kézenfekvő körülmények sajátosságainak meglátásához távolság kell: idő- vagy térbeli, ami meglátszik az illusztrációnak kiválasztott szövegeken: többnyire vagy korabeli külhoni utazók vagy a kort megélt, ám arra már visszaemlékező személyek tollából származó megfigyelésekben mutatkozik meg „közvetlenül”.

Bár a változások kora volt ez Magyarországon, azért szilárd szokások (megszokottságok) irányították a többség életét. Fábri Anna könyve egyre táguló körökben jut el az utolsó fejezetekig, amelyek a mind (nagy)városiabb Pest és Buda képét rajzolják föl: a két várost összekötő (bár ekkor inkább még elválasztó) Duna szerepét azok lakóinak életében (a már sokszor és sokféleképpen bemutatott 1838-as árvíz leírásával), a gazdagodó pesti polgárságot és a kiépülő palotasorokat, a Lánchíd megépülését (s hogy ennek mekkora jelentősége volt – a mindenki által fizetendő hídvám révén – a rendi Magyarország megváltoztatásában), a városkép (inkább Pesten látványosabb) átalakulását, a tudomány és művelődés megszülető intézményeit és ellenzéki politika fórumait. Éppen a határon áll meg a könyv: azelőtt a pont előtt, amikor már e negyedszázad változásai és mozgalmai a ’48-as forradalomban (majd szabadságharcban) érik el tetőpontjukat.

De addig sok mindent láthat az olvasó egy csöndes, még a rendiség által meghatározott Magyarországból. A magánélet kereteiből jut el így a közélet (egyre mozgalmasabb) fórumaiig. Milyen szerepek voltak érvényesek akkor egy családban, hogyan öltözködtek, milyenek voltak a higiénés- és lakásviszonyok, az étkezési szokások, ki és hogyan töltötte szabadidejét (már akinek volt), mi jellemezte a korabeli hitéletet (a különböző vallásokban és felekezetekben), mi zajlott „dologidőben”, kik utazhattak és hova (akár az országon belül is), mik voltak a közjogi (alkotmányos) viszonyok, hogyan rétegződött a társadalom (korabeli szóval: „a társaság”)? Egy változatos (és változó), színes Magyarország képe rajzolódik ki e kérdések körüljárásával, amely bármennyire is volt (társadalmi és vagyoni, vallási, nemzetiség helyzet alapján) tagolt, mégis együtt tudott mozdulni – de ez a történet már más lapokon íródik.

Az eredetileg a francia Larousse sorozataként indult Mindennapi történelem, mely (többek között) Napóleon, az ókori Róma vagy a kínai császárok korának hétköznapjaival ismertette meg a nagyközönséget, Magyarországon hazai témákkal („korokkal”) is bővült: Kádár János, Mátyás király, a Habsburgok (1740–1815 közt) és Horthy Miklós kora után ötödikként egy csendesnek indult s mozgalmassá vált korszakkal ismerteti meg olvasóját a könyv, s noha Széchenyi alakja ritkán jelenik meg lapjain, olvastával kimondható: méltán lehet e kort róla elnevezni.

Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában
Corvina Kiadó, 2009
203 oldal, 6990 Ft

 
 
 

Csábi Domonkos

Corvina Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu