buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Gyermekretró, retrógyermek?
Könyvheti csapongás befogadott családi gyerekkönyveink között


2009.07.03

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Vörös István és Lackfi János megalkotta közös elképzelését a gyermekköltészet hagyományairól. Már a kötetcím is minden magyar számára ismerősen fals: Apám kakasa. Alcím: Változatok klasszikus magyar gyerekversekre. Tehát megméretett szerzőtársak vannak a háttérben felsorolhatatlanul sokan, mint egy antológiában. Valami retróérzésre gyanakszunk, s nem oktalanul. A retróérzés: maga a gyermekköltészetünk Petőfiéktől Nagy Lászlóig. Beleringatózás a versformákba, ritmusokba és harmóniákba… Miközben az egész vállalkozás mégsem igazán a megidézést hangoztatja. Inkább játék ez a megváltozott nyelv, az életérzések, a divatok, a technika, korunk „tárgyi és szellemi néprajzával” – gyereknéprajzával. Az „így írnának ők” szellemében.

Lényeges, tisztázandó kérdés ez ahhoz, hogy három könyvként olvashassuk az Apám kakasát. Mert itt többnyire semmi sem azért születik – és nem újjá -, hogy maibb legyen. Itt mai minden: frazeológia, szemlélet, távolságtartás, elmélyülés – mindössze a (múlt költői által) feldobott labda (téma) és a versforma állít retrócsapdát. Amiből egy jó spíler úgyis kijátssza magát. Újdonságértéket és értelmet ettől a játéktól kapnak kortárs költőink írása: mikor, milyen sikerrel haladják meg emlékeiket, elődeiket, a feltörhetetlen-(nek hitt) formai zártságot?

Feltételezhetően abból az axiómából indulnak ki, hogy a mai embergyerek természetes joga elkalandozni oda és viszsza. Hiszen Játék minden (Lackfi János Szép Ernő nyomán), csak rá kell hangolódni a meglepő kísérlet ötleteire, s máris megértjük, talán meg is kedveljük az újdonság értékét, értelmét.

Nagy várakozást keltő kísérlet, ahol még egymással is verseng a két költői próba. Talán abban rokonok leginkább, hogy gyermekeik kedvéért és róluk szólalnak meg Kosztolányi, Petőfi, Kassák (!), Weöres stb. hangszerelését ízlelgetve. Akit nem szeretnek, nyilván meg sem közelítették. Itt nem tekintély-antológiát kap az olvasó. Itt a legnehezebbre adják a fejüket: klasszikusokat írnak át a mai gyerekszobába. Az értő gyerek szobájába.

Nem szívesen hasonlítanék senkit senkihez. De jól érzékelhetően hasonlók maradtak önmagukhoz, letagadhatatlan mindennaposságaikhoz. Lackfi érzékeny és pontos, amikor népköltészetből eredeztethető gyökerekbe kapaszkodik (Ká-nyádi, József Attila újragondolásai), ugyanakkor individuálisabbak a tartalmai ( „Az iskolában egyedül vagyok” – Kosztolányi nyomán; „Este rossz, este rossz, egyre nő a kosz…” Zelk-átiratában stb.), szemtelenebb a hagyománytiszteletben (Nagy László Adjon az Isten-ét Követelő címmel indítja, korunk kedélybetegeit A tintázós-üveg cím fanyar mosolyával illeti).

Vörös István merészelései nyersebbek, szókimondóbbak, alaptémái pedig makacsul tárgyias körben mozognak: kép-ernyő-laptop-mobilinváziója mellett a műanyag, a csótány, a kutyanyom vagy a roller körül forog – látszólag – a világ. Emeljük ki: a számítógép meg nem unható hangulatokra és nyelvi remeklésekre készteti.

S még valami közösség! Nagyon kedvük ellen vannak a tökéletes Babits-, Kosztolányi-rímek, hát kizökkentik időnként az idő kerekét fület sértő asszonáncokkal meg ritmusbicsaklásokkal. Csupa groteszkség ez a mi korunk (a mi életünk, családunk, gyerekünk), ugyanakkor megrendítően szép, szinte észrevétlenül sajáttá varázsolt remekek sora kerül ki a céh asztalára szegénységről, szerelemről, gyerekmagányról, s ezek az antológia mellett megteremtik a másik két verseskönyv önállóságát, értékét. Legfőképp – reményeink szerint – a mai gyerekek (meg felnőttek) örömére. Ahogy Vörös írja: „Mások zenéit hallgatom, / a fiamtól megtanulom, / mi a menő mai napság, / mai napság, / mai napság/, milyen ízű az igazság.” Meg ahogy Lackfi: „Égi piszok beszennyezhet, / Beszennyezhet, / Beszennyezhet, / de Istennel fogtam kezet.” Szép Ernő is ilyes gondolatokkal játszott egyszer régen.

Annak is eljött újra az ideje, hogy visszakívánkozzunk a klasszikus mesék, országok, hősök és gonoszok világába. A mesék keletkezésének ideje lejárt – valahogy így mondják a meseesztéták. Attól azonban még élnek és virágoznak, van múltjuk hozzá éppen elég, s mivel halhatatlanok, nagyon várják, hogy feléjük forduljon megint a figyelem. S mert élnek bennünk, meg körülöttünk a hétféle hétfejűek, a boszorkák és a mostohák, de a jó tündérek és a sellők, a táltosok és a griffmadarak, az öregek és a szépek, a legkisebbek és a jó vadászok is – kár lenne, ha kimaradnának legszebb éveinkből. Tessék sokszor bemutatni őket, ahogyan Tótfalusi István teszi versei segítségével unokáinak, hogy kedvet ébreszthessünk kalandjaikhoz. Tessék őket megtanulni, elképzelni, lerajzolni, belőlünk megformált bábokká öltöztetni, eljátszani, minden jót és rosszat velük befejezni, minden tanulságnak a végére érni… Ha kicsit elfelejtettük ezt az egészet: tessék naponta föllapozni! Meseország lakói most is ott élnek a polcainkon, csak rájuk kell nyitni a könyveket, mielőbb, (a reklám helye szerint) már négyéves kortól… Tele vannak mondandókkal!

A tízéveseknek pedig itt a mítoszok! Népek, rendkívüli emberek, nélkülözhetetlen isteni lények csodákkal és példázatokkal, hogy emberré válásunk legendáriuma ne válhasson az idő áldozatává. Van-e még figyelmünk – a tömeges oktatás felemelő-silányító kettősségének korában – őstörténetek moralitásaira, hősi harcok héroszaira, népükhöz hűséges áldozatokra? Tótfalusi István a Halhatatlan hősök című válogatásával a kezdő, dadogó olvasókat is kézen tudja fogni, amikor az agyagtábláktól a Biblián át, Indiától a középkori Európa ködös tájain keresztül a közelmúlt rekonstruált finn eposzához képes elvezetni a huszonegyedik század tizenéveseit. Szemléletesen megrajzolt múlt ez kultúrák között közvetítő szikár, feszes, jól érthető nyelven. Kalauzként vezethet el akár az eredeti művekhez, kozmikus teljességekhez!

Annyi bámulni való van bennünk! Ennyi bámulni való van bennünk?

Nyerges Magda Magyar felfedezők és világjárók válogatása bevallottan töredékes és vázlatos. Nem titkoltan kedvcsináló a Magyar példaképtár sorozat egyik darabjaként. Ezért is feszegeti saját határait. Meg azért is, mert mifelénk a felfedező se, a világjáró se egyenértékű szinonimája a tudósnak. Mégis kedvemre való, mert úgy választ ki, és úgy kínál, hogy kétségem sem férhet hozzá: tudósok ezek a magyarok mindannyian, s egy világ épül fel körülöttük a szorgalmukból. Nyelveket tudnak, térképeket alkotnak, történelmet formálnak – s abban a leginkább testvérei egymásnak, hogy legyőzhetetlenek. Vereségeik is felemelők, a követhetetlenségben követendők. Nyelvtudásuk kultúrák tudását, megértését, párbeszédét kezdeményezte évszázadokon át. Egy nép ennél több bizonyítékát úgysem adhatja önbecsülésének és evilágiságának. Nem vitatni támad kedvem a szándékot, vagy a megjelenítettek névsorát, inkább siettetném a folytatást, a Magyar tudósok és feltalálók kötetét. A tudás történetéből is nagyon sok jó és szép könyvre van szükségünk.

A legkisebbek lapozói közül még valamit megszerettünk. Pedig a rajzolós (pontosabban: a kifestős) könyvek nem a szívünk csücskei. De ez nem ilyen. Ezt egy hamburgi kiadó (miért nem magyar soha?) csak úgy elénk gurította, mint egy labdát. Minden oldalt megfirkált egy kicsit, és nagyon üresen hagyott. Meg színtelenül. Ez jó, mondták nálunk a legkisebbek, és az egyikük mohósága nem ismer határokat. Beindult. Közben lehet szövegelni is hozzá… Tessék ilyen jókat kitalálni itthon is!

Lackfi János – Vörös István: Apám kakasa
Ill.: Molnár Jacqueline
Noran, 2009

Tótfalusi István: Meseország lakói
Ill.: Takács Mari
General Press, 2009

Tótfalusi István: Halhatatalan hősök
Ill.: Győrfi András
General Press, 2009

Nyerges Magda: Magyar felfedezők és világjárók
Széphalom Könyvműhely 2008

Irka-firka 1. Rajzold tovább a képeket!
General Press, 2009

 
 
 

Kovács Lajos

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu