buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Kínát látni és...


2008.07.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Feltekintek, s káprázik szemem, letekintek, s szemem elsötétül, körültekintek, s megzavarodom” - mondja Caesar G. B. Shaw színművében (Caesar és Cleopatra), s valahogy így vagyunk Kínával is. Feltekintünk a hihetetlenül gazdag, több évezredes kultúrájára, és káprázik a szemünk. Letekintünk a közelmúltbeli és a jelenlegi, olykor kíméletlenül erőltetett modernizációs útkereséseinek bugyraiba, és a szemünk elsötétül. Körültekintünk e hatalmas, szinte felfoghatatlanul sokszínű és inhomogén országban, és a szélsőségeitől megzavarodunk. Kínáról annyit látunk, hallunk hírekben, tudósításokban, hogy már-már azt hisszük, ismerjük (aki pedig olvas, annak ott vannak a könyvek is – igazi ínyenceknek a kiváló magyar földrajztudós és utazó Lóczy Lajos: A Khínai Birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása című hatalmas, közel 900 oldalas műve is, amelyet 1886-ban jelentetett meg a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat). Ám ismeretségünk jellemzésére talán Louis Aragon verse a legjobb, amelyben csupán a zsalugáter szó ismétlődik unott egyhangúsággal tizen-kilencszer, hogy végül hirtelen kérdőjel álljon mögötte rácsodálkozásként – így döbbenünk rá, számtalan ’talál-kozás’ után, milyen keveset is tudunk róla. Például akkor, ha a kezünkbe vesszük az ismeretterjesztésben világelső National Geographic könyveit magyarul közreadó Geog-raphia Kiadó imént megjelent fényképalbumát.

Nagyon gyorsan meg kell tanulnunk felismerni Kína szerepét, jelentőségét a világban. Lakói sok évszázada úgy tartják, hogy országuk a világ közepe, most pedig nem csekély esélye van arra, hogy a rohamos fejlődésével valóban azzá válhat – már ha a legújabb, száguldó ipari forradalma fel nem falja az életerőt adó erőforrásait. Rémisztő dolgokat olvashatunk erről is a Geographia kötetében. Tudnunk kell azt is, milyen erős, kifinomult, időben és lelkekben mélységes mélyen gyökerező kultúra szolgál támaszául a fellendülésében – hiszen a világ legrégebb óta folyamatosan fennálló birodalma, s volt idő, alig fél évezrede, amikor a műszaki és a gazdasági fejlettség számos vonatkozásában jócskán megelőzte Európát. E korszakából csodálatos tárlatot kínál a Geographia másik, nemrég megjelent impozáns, gyönyörű albuma, A császárkori Peking kincsei. Lenyűgözően tárul belőle elénk a birodalom nagysága, amely a történelmi, kulturális és művészeti kincsek hihetetlenül gazdag együttesét hozta létre, s amelynek értékrendjét jól jellemzi, hogy a palotaváros kiemelkedő jelentőségű épületei között áll az Irodalmi Dicsőség csarnoka és az Irodalmi Források pavilonja, amelyet „a Tudás Négy Kincsestárának Teljes Könyvtára” befogadására építettek, s ahol a főhivatalnokok a császár felügyelte versenyvizsgán nyerhették el a tisztséget. Ehhez nagyon érdemes hozzáolvasni Gavin Menzies: 1421 amikor Kína felfedezte a világot című művét (Alexandra Kiadó, 2003), amely azt mutatja be, milyen fejlett volt a Kínai Birodalom a Tiltott Várost is létrehozó császár korában. A Tiltott város területe tizenöt-szöröse volt a korabeli Londonénak, lakosai ötvenszer annyian voltak. A császár – a mai legmodernebb hatalmi technikákkal összhangban – birodalma hatalmát a kereskedelmi expanzió révén akarta kiterjeszteni, s ehhez a 300 hajóból, 30 ezer emberből álló, sok tudóssal is kiegészített flottáját hét nagy, tengereken átívelő felfedező útra is kiküldte.

Ez a kötet öt tételben visz közel Kínához: Tájak, városok; Történelem; Hagyományok; Munka; Megújulás. Mindegyiket egy-egy kevés szóval – pár oldallal – is megragadóan sokatmondó esszé vezeti be neves Kína-szakértők tollából. E nagyobb fejezeteken belül tematikus fényképsorozatokat találunk, amelyek mélyebb mondanivalójának megértését apróbb, fél oldalnyi írások segítik, ugyancsak tőlük. Az közhely, hogy a hatalmas képanyag színvonala kiemelkedően jó, hiszen a National Geog-raphicnál ez a mérce. Az viszont már nem, hogy felvételeket láthatunk itt a modern fotóújságírás atyjának tartott Henri Cartier-Bressontól, valamint világhírű, magyar származású Robert Capától, s Michael Yamashitától, aki fényképezőgéppel végigjárta előbb Marco Polo útját (Marco Polo; Geographia Kiadó, 2002), majd a Menzies könyvében leírt felfedező utakat (Cseng Ho: Michael Yamas-hita a legnagyobb kínai felfedező nyomában; Alexandra Kiadó, 2006).

Kína túlságosan is nagy, sokrétű és -színű ahhoz, hogy megértsük. Ez a kötet azonban valóban közelebb visz hozzá.

Kína közelről
Geographia Kiadó / National Geographic, 2008
271 oldal, 7999 Ft

 
 
 

dr. Osman Péter

Geographia Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu