buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Forró meteopornó kontra hűs józan ész


2008.07.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az alarmizmus legtöbbünk számára valószínűleg nem igazán ismerős kifejezés – pedig olyan fogalomról van szó, amely roppant jellemző emberi tulajdonságot hivatott verbalizálni, ti. a borzongató vészhelyzetekhez, apokaliptikus víziókhoz, a világvége- és csapásváráshoz kapcsolódó kéjes izgalmat. Bjørn Lomborg meglátása szerint a világ túlnyomó része effajta hangulatban, a média és a politika számító és/vagy tudatlan képviselőitől felajzva, megfélemlítve várja a természet teátrális, katasztrófák látványos tűzijátékában lezajló, a globális felmelegedés által akkumulált kollapszusát. Mindeközben az egyetlen halovány reménysugarat a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére irányuló (túlnyomórészt elméleti) erőfeszítések jelentik. A dán tudós keményen bírálja ezt a szemléletmódot, s ilyenformán bolygónk bajainak orvoslására a szakmai és laikus közvélemény által megfogalmazott és elfogadott tendenciát is. Állításait, javaslatait logikus érvekkel, közgazdasági adatokkal, társadalomkutatási eredményekkel támasztja alá – jelen kötetében közérthető, olvasmányos stílusban ezeket osztja meg a téma iránt érdeklődő nagyközönséggel.

Legfontosabb mondanivalóját tulajdonképp már a könyv címében közli: „cool it”, azaz mindenki szépen nyugodjon meg, felejtsük el a bolygó pusztulását megjelenítő, Hollywood-ihlette plakátszerű víziókat, a sajtó fojtottan hisztérikus híreit, üljünk le, s gondolkodjunk erről a valóban fontos témáról higgadtan, tényekkel és józan paraszti ésszel felfegyverkezve. És ha ez megtörtént, rátérhetünk a következő lépésre: annak az átgondolására, hogy akkor végül is mit tehetünk, mit kell tennünk? Az első lépés ezzel kapcsolatban egy totális szemléletváltás a probléma orvoslását, sőt még inkább a probléma mibenlétét illetően. Higgadtan mérlegelve helyzetünket hamar rájöhetünk, hogy a globális felmelegedés korántsem az egyetlen, mi több nem is a legsürgetőbb az emberiséget fenyegető katasztrófák közül. Nemzetközi szintű, a világ élvonalába tartozó szakértők által elvégzett felmérésekből kiderül, hogy a legsürgősebb teendőnk a harmadik világot sújtó megdöbbentő állapotok felszámolása lenne – a milliókat veszélyeztető AIDS és a malária megfékezése, az alultápláltság kérdésének megoldása, az ivóvíz és közegészségügyi szolgáltatások biztosítása, a kereskedelem liberalizációja. Lomborg sejtette, hogy ezen a ponton sokan felhördülnek: mi a fenének szereljünk fel hálókat a maláriaszúnyog ellen, amikor hamarosan a Föld drasztikusan átalakul, felizzik, lehűl, elárad, kiszárad stb. Úgy döntött, pontról pontra cáfolja a katasztrófahívők állításait, s érvel igaza mellett.

Merészségét jelzi, hogy nem a globális felmelegedés által okozott károkra, hanem az abból fakadó lehetséges előnyökre mutat rá: sok egyéb mellett arról ír, hogy bár valóban szed áldozatokat a hőség, de jóval kevesebben lesznek fagyhalál áldozatai, hogy az északi területeken ugrásszerűen nőhetne a fajgazdagság, hogy bár néhány terület tényleg szárazabb lenne, de ezt bőven kompenzálná a máshol növekvő mennyiségben lehulló csapadék. Nem jön zavarba azoktól a sarkalatos pontoktól sem, amelyeket a jelenség legfőbb tüneteiként tartunk számon. Többek között rámutat, hogy áradások, hurrikánok, hő- és fagyhullámok mindig is voltak, ezek természetes jelenségek – a különbséget az okozza, hogy több milliárddal többen vagyunk, s időközben belaktuk a tetszetős, de nagyon is rizikós területeket, a tenger- és folyópartokat, s így valóban, ahol korábban csak levonult egy szokásos ár, ott most milliárdos károk keletkeznek. A jegesmedvék kipusztulásával kapcsolatban pedig megjegyzi, hogy egyes macikolóniák fogyatkozását (amelyek egyébként remekül alkalmazkodnak az enyhén növekvő hőmérséklethez) elsősorban az ész nélkül folytatott vadászat okozza.

Művének legfőbb erénye, hogy eme teoretikus fejtegetések mellett megannyi praktikus javaslatot tesz. Mindezt a legendás, 1997-es Kiotói Egyezmény kíméletlen bírálata kapcsán teszi, amelyet totális gazdaság- és környezetpolitikai tévedésnek tart, elsősorban amiatt, hogy minden jel szerint az érintett országok nem tudják, és mérhetetlen költségei okán nem is akarják teljesíteni azt, másodsorban pedig azért, mivel a legújabb tudományos eredmények szerint a javulás, amit elméletileg akkumulálna, majdnem a nullával egyenlő: a század végére mindössze 0,16 ºC-kal csökkenne a hőmérséklet. Ehelyett az alternatív megoldások hatékonyságára hívja fel a figyelmet; hűtési javaslatai között olyanok szerepelnek, mint az erőteljes fásítás, a városi felületek fehérre festése, a környezeti katasztrófákra pedig értelmes védekezést javasol, rámutatva, hogy ha veszélyeztetett területre költözünk (bármily mutatós is legyen az), könnyen előfordulhat, hogy lecsap ránk az anyatermészet. És mindenek előtt változtatnunk kell politikai szándékunkon, érlelnünk magunkban a valódi társadalmi felelősségtudatot, és szellemi, anyagi tőkénket a kutatás és fejlesztés folyamatába forgatni.

Éles szemű és kijózanító megállapítások – de legalább ennyire figyelemre méltóak a szerző emberi pszichével kapcsolatos meglátásai. Hogyan és mi okból történhetett meg a társadalom ilyen szintű hiszterizálódása? Miért kéjelgünk rémképekben a bajok konkrét és praktikus orvoslása helyett? A legfontosabb ezek közül (az alarmista „éghajlati pornóhoz” való perverz vonzalom mellett) az, hogy a globális felmelegedés, s az ellene való küzdelem értelmet ad életünknek: mindenkit átfűthet a nemzetek feletti erkölcsi kötelesség- és küldetéstudat, a nemes cél bizsergető felelőssége, a világ megmentésére irányuló heroikus küzdelem mitikus izgalma. Bjørn Lomborg szerint azonban eme nemes érzésnél jóval fontosabbak a nemes cselekedetek, helyzetünk racionalizálása, a megelőzés és bajaink praktikus kezelése. A dán szakembert sokan támadják, a témához illő szenvedéllyel, s egyre többen támogatják. Az idő nyilván igazolni fogja valamelyik tábor igazságát. Addig pedig legjobban tesszük, ha szépen lehűtjük magunkat – minden értelemben.

Bjorn Lomborg: Cool it – Hidegvér!
Typotex Kiadó, 2008
225 oldal, 2500 Ft

 
 
 

Szirtes Borbála

Typotex Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu