buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Útleágazások


2008.07.02

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Három könyv a magyar képzőművészet jelenéből. Két erősen szubjektív, részben művészalbumnak is tekinthető kötet (Molnár Gyula: Az én vizuális nyelvem; Molnár Sándor: A festészet tanítása), meg egy értekező-tudományos, a kutatás-kísérletezés, a tudomány és a művészet határterületeit, érintkezési pontjait bejáró munka (A művészet mint kutatás), amely egy 2006-os konferencia anyaga . Egymás társaságába kerülésük véletlenszerű: a magyar könyvkiadás aktuális menetrendje, illetve a recenzens tájékozódó érdeklődése hozta őket össze. Ilyen módon megjelenhetnének itt más kötetek is – majd máskor. Mert szerencsére jó néhány könyvkiadónk kiadási struktúrájában egyre fontosabb szerepet játszik a művészeti könyvek, albumok, művészettörténeti munkák megjelentetése, egy-egy személyes művészeti elgondolás prezentációja. Üdvözlendő továbbá az is, hogy történik mindez egyre magasabb színvonalon. Gyakran persze oly módon, hogy a könyvpiacon való megmaradás érdekében a kiadók alkalmi szövetségre lépnek egymással. Ebben a tekintetben példa értékű a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Semmelweis Kiadó kooperációja.

Ha fogódzót, közös tematikai alapot keresünk e három kötet számára, az a vizuális nyelv lehetne: természete és törvényszerűségei, egyéni változatai, jövőbeli formálódásának esélyei. Noha mindegyik más irányba tart, más utat követ – annak megfelelően, hogy a vizuális nyelvről sokféleképpen lehet gondolkodni –: az egyik görcsösen előre tekint, a másik kettő inkább vissza, de ezt sem azonos módon.

Molnár Gyula kérdésessé teszi az átfogó vizuális nyelv létezését, s úgy véli, hogy nem nyelvről, csupán különböző kifejezési formákról lehet szó. Molnár Sándor hasonlóképpen gondolkodik, a rajz, a festészet nyelvéről beszél, annak taníthatósága mellett érvel. A konferencia előadói pedig – köztük képzőművészek és bölcsészek, társadalomtudósok egyaránt fellelhetők – a művészet mint kutatás kapcsán, a tudományos és művészeti innováció jegyében új nyelvi formák születését és leírását körvonalazzák. Ahány felhasználó, annyiféle berendezkedés, nyelvezet, sőt nyelvelés, mint az igényes ötleten és míves kifejezésen, megformáláson alapuló alkalmazott grafikai munkák esetében.

A vizuális nyelv egyre szélesebb körre kiterjesztett fogalmát azonban helyesebb lecserélnünk vagy szűkítenünk, és inkább festészetről, oktatásának nehézségeiről és lehetőségeiről beszélni, vagy az alkalmazott grafika elengedhetetlen tartozékáról, fineszéről, ami nélkül észrevétlen marad a köztéri reklámfelület, illetve az új eszközök, technikák és technológiák művészeti nyelvet megújító vagy éppen elszegényítő, egybemosó szerepéről.

Molnár Gyula pályája a magyar grafika aranykorában, a 70-es évek elején indult. Õ nem az autonóm művészeti megnyilatkozás lehetőségét választotta – noha mindig is születtek ilyen jellegű munkái –, hanem a szerényebb szabadságfokú, mert némi igazodásra és alkalmazkodásra szorított reklám- és alkalmazott grafikát. Akár mellékes is lehet ez, ha az ember jól tudja csinálni, meg ki is békül feladatával. Mint jelzi, célcsoportja az utcán hevert egy olyan korszakban, amelyben a grafikusok kiállítóterme egyébként is az utca volt.

Bár az alkalmazott grafika (plakátok, arculattervek, logók, néhány könyvillusztráció…) sokak szerint nemigen fér meg – egy régi, kikopni látszó terminus szerint – a magasművészet körében, Molnár Gyula művészi színvonalon oldotta meg tervezőgrafikusi feladatait: eredeti stílusban, kreatívan, ötletgazdagon és humorosan, néha a szarkazmust sem kerülve tett eleget az alkalmi megrendeléseknek. Karrierszínekkel és karrierrajzokkal, de ez a szakma velejárója. Olyan designer, akinek sikerült munkáiba becsempésznie valami megrendelésen túlit: fineszes derűt, iróniát, olykor kritikát, korhangulatot, amelyek ma kordokumentumként is jegyzik múltat.

Hogy a múlóból kimentsen valami személyes maradandót: ezért született meg az életműkötet. Afféle lapozgatni való képeskönyv alkalmi és utólagos lábjegyzetekkel. Visszatekintő, töredékes - az életmű egésze helyett annak tizede került a kötetbe -, de sokszínű vizuális napló, amely egy magyar reklámgrafikus pályájának állomásait könnyeden, sok humorral kíséri napjainkig.

A kötelező, mert megrendelt és vállalt munkák mellett a kötet betekintést enged Molnár Gyula szuverén munkái közé is, amelyeket nyilván más irányú késztetés szült. Firkák, rajzok, erotikus intimitások, Anna leányához címzett lapocskák, kedvből készült munkák, amelyek láttán
a tervezőgrafikus designer felsóhajt: „Nem-alkalmazott rajzsorozat. Ceruza, papír, öröm!”

Molnár Sándor hagyományosabb szemléletű, klasszikus érvényű, egyetemi jegyzetként már korábbról ismert kötetet tett közzé. 15 évnyi pedagógiai gyakorlat hozománya – persze több annál, hiszen alkotóként élethossznyi a tapasztalat –, összegzése, és a művészet veszélyeztetettségének, féltésének következménye.

Gyakorlati és szellemi útmutató, amely egy szakma mélyrétegeibe, a rajz és festészet nyelvébe kíván beavatni. A praxis – az alkotói és a tanári-előadói – summázata az a gondolat, hogy a művészetet: lehet és kell tanítani. Persze nem valamiféle külsődleges penzumként, hanem a beavatás értelmében, a gyakran hivatkozott Hamvas Béla szellemében. Az ő beavatási műveleteit transzponálja mint módszert a festészet közegébe, Hamvas nyomán hangsúlyozza a mester és tanítvány viszony nélkülözhetetlenségét, a kis és nagy misztérium jelentőségét, és általa jut el a személyiség számára betelt, üdvözítő úthoz is a festőjóga keretében. Már-már követhetetlen spirituális utat jár be. A nem mindenkiét, ahol az egyetemi felvételi éppen csak az első rög az úton!

Aztán…?

Molnár Sándor számára ugyan Hamvas a legfontosabb szellemi iránytű, de mellette sokan mások is: elődök és kortársak, művészek és gondolkodók, akiktől gyakorta és nemritkán hoszszan idéz a fejezeteket záró, a tárgyalt témát még inkább megvilágító szöveggyűjtemények formájában.

Jelenleg nemigen van hasonló kötet a magyar könyvpiacon. Éppen ezért kiemelten hasznos forgatnivalója lehet majdnem mindenkinek: a művészpalántáknak és mestereiknek, tehetségeseknek és szerényebb képességűeknek, hivatásbelieknek és amatőröknek, aztán a keresőknek, de kiváltképpen az elmélyülten folyton haladóknak, akik kudarcukban a legtovább kívánnak eljutni, s akiknek mégis „lenni annyi, mint tenni és teremteni” (Jung).

De hogy ez mennyiben és miképpen és miféle jelentőséggel lehetséges a jelenben, amikor a művészet és a tudomány érintkezési pontjai egyre sűrűsödnek, amikor a legújabb képzőművészeti tendenciák a művészet és a tudománytechnika közötti szakadék betemetésén fáradoznak – erre keresett válaszokat, tett kísérletutakat A művészet mint kutatás konferencia anyaga.

A jó néhány tanulmányban fellelhető releváns nézőpont, a művészi gyakorlatban a kísérletezés újbóli szerepét hangsúlyozó megközelítés mellett is kissé meghökkentő az előadók szinte egyöntetű meggyőződése, hogy a művészet innovációjának domináns útja experimentális, mi több technológiai természetű. Az igen szerény opponáló vélemény sokat mondó.

A techno-optimista belefeledkezés közben sem szabad megfeledkezni arról, hogy a tudomány képes termékenyen beépíteni történetébe tévedéseit is, hiszen azok mint megnyitott, de zsákutcába futó utak – előbbre vihetik, haladását szolgálhatják. Vajon a művészet is?

Molnár Gyula: Az én vizuális nyelvem
Enciklopédia Kiadó, 2008
4300 Ft

A művészet mint kutatás (szerk. Kürti Emese)
Magyar Képzőművészeti Egyetem–Semmelweis Kiadó, 2008
3500 Ft

Molnár Sándor: A festészet tanítása
Magyar Képzőművészeti Egyetem–Semmelweis Kiadó, 2008
5600 Ft

 
 
 

Balázs Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu